Kihirdette pénteken Klaus Johannis azt a törvényt, amely nemzeti ünneppé nyilvánítja Constantin Brâncuşi szobrász születésnapját. Február 19-én lesz ezentúl a Brâncuşi-nap a kezdeményezők szerint morális rehabilitációként amiatt, ahogy a román állam korábban elutasította és megalázta a művészt.
A törvényt 47 képviselő kezdeményezte a PSD, PNL, ALDE és a kisebbségek soraiból, a szenátus elutasította, a képviselőház viszont egyhangúlag megszavazta. A törvény lehetővé teszi, hogy minden év február 19-én a központi és helyi hatóságok művészi-kulturális programokkal ünnepelheti Brâncuşi-t, illetve támogathat ilyen jellegű műsorokat.
Constantin Brâncuşi 1876. február 19-én született a Gorj megyei Hobiţán, Bukarestben végzett a szépművészetin 1902-ben. 1906-ban már a párizsi Société Nationale des Beaux-Arts-ban és a Salon d’Automne-on állított ki. 1907-ben mutatja be A csók első változatát, amely A csók kapuja alapját képezte, amely a Végtelen oszloppal és a Hallgatás asztalával együtt látható Târgu-Jiuban.
Brâncuşi Párizsban telepedett le, ott is hunyt el 1957-ben. A román államra hagyta a műhelyét és jelentős számú munkáját, a kommunista vezetésű állam viszont nem fogadta el az örökséget. Műhelye így a francia államra maradt, a Romániának szánt munkákat pedig a párizsi Modern Művészet Nemzeti Múzeuma őrzi.
Olvasson még:
- Nasty, avagy a mioritikus tenisz állócsillaga, aki aztán lehullt a meddő hőzöngés pöcegödrébe
- Varga László Edgár: Egy dohányipari óriás a füstmentes jövőért, avagy miért nincs Önnek semmiféle választása
- Hírek szerdán: Szebeni műemlék hídon akciózott Dorel, a mekkmester. A medvék már Bukarestben vannak