// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

A sikeres tesztüzemmód után jövőre is lesz Várkert Fesztivál

// HIRDETÉS

Erdély legnagyobb magánrezidenciájának vendégei lehettek hétvégén mindazok, akik úgy döntöttek: az őszies időjárás ellenére ellátogatnak a gyalui Várkert Fesztiválra.

Márpedig sokan voltak, akik éltek a lehetősséggel: a szervezők közlése szerint első nap mintegy ötezren, második nap jóval kevesebben, az egész nap folyamán körülbelül ezren voltak jelen. Az esemény alaphangulatát kétség kívül a gyermekkori olvasmányélmények emlékét felidéző történelmi miliő adta, hiszen a gyalui kastély számos irodalmi műben megjelenik mint helyszín, többek között például az Egri csillagokban is. Ezt a hangulatot erősítették fel látványban az Emese park középkori várjátékai.

Íjászat az Emese Parkkal(Fotó: Bethlendi Tamás)

A gyalui várkastély sokat látott falai történelmének megismerését több programpont segítette.  A kastély körül naponta több – szakemberek és önkéntes idegenvezetők által – vezetett sétára is sor került, a hivatalos megnyitón pedig a legilletékesebb személytől, az egyébként Kanadában élő Barcsay Tamástól, a kastély örökösétől hallhatott a közönség az általa „Erdély legnagyobb magánrezidenciájának” nevezett kastély múltjáról. A séták alkalmával a résztvevők saját szemükkel is megbizonyosodhattak arról, hogy milyen óriási feladatot és anyagi befektetést jelent a kastély új tulajdonosának, Nagy Elek üzletembernek a szakszerű felújítás.

A gyalui várkastély kívülről (Fotó: Bethlendi Tamás)

Terveiről a sajtótájékoztatóval egybekötött megnyitón beszélt, nem kevés elhivatottságot mutatva a történelmi örökség megőrzése, a közösség hasznára való fordítása mellett. Mint mondta: az EU-s pályázat eredményén múlik, hogy milyen gyorsan valósulnak meg a tervek, de amennyiben nem nyert a pályázatuk, akkor is elvégzik a kastélyon az állagmegőrzési munkálatokat. A kastély udvarán egyébként jelenleg is folyik a régészeti munka.

A tulajdonosi szándékok mellett adva van egy önkormányzat, mely bár anyagilag nem, de morálisan a kastély érdemben történő hasznosítása mellett van, és ott van a kellő rendezvényszervezői tapasztalattal bíró Gergely Balázs is, aki a Traditio Transylvanica Alapítvány igazgatójaként a sajtótájékoztatón is jelezte: vannak ötletei arra vonatkozóan, mi mindent lehet kezdeni a kastéllyal. Kulturális-történelmi kalandpark helyszíne lehetne a várkastély, ahol számos kapcsolódó rendezvényt lehetne szervezni.

A főzőverseny első három helyezését elérő csapat a zsűrivel (Fotó: Bethlendi Tamás)

Az első Várkert Fesztivált kísérleti jelleggel szervezték meg, a koncepció pedig bevált, így nem kérdéses, hogy valószínűleg alkalmasabb dátumot keresve, de hagyományt teremtenek belőle – közölték utólag a szervezők.

A történelmi vonatkozások mellett az első Várkert Fesztivál fontos összetevője a gasztronómia volt. Szombaton a Korok, konyhák, kóstolók elnevezésű főzőverseny főztjeit, vasárnap pedig az Iglódi Ferenc ökörsütő mester pecsenyéit, és a szintén versenyszerűen elkészített köreteket lehetett megkóstolni.

A délután folyamán népzenei táncegyüttesek váltották egymást a kertben felállított színpadon. A kulturális programok kínálatát gazdagította a Csinta Samuval, az Erdély újranemesítői című kötet szerzőjével az erdélyi főnemes családok leszármazottainak visszatéréséről szóló beszélgetés, valamint Horváth Benji moderálásával a Helikon irodalmi estje André Ferenccel, Gothár Tamással, Kali Ágnessel és Ugron Nórával.

Vezetett várséta (Fotó: Kiss Gábor)

Ahogyan várható volt, sokan érkeztek az Edda Művek szombat esti koncertjére: ekkor közel ötezer személy volt jelen a várkastély kertjében. Az idén 40 éves rockegyüttes koncertjének hangulata leginkább nosztalgikusnak nevezhető. A régi Edda-slágerek mellett kevésbé ismert Edda-dalok is felcsendültek a jubileum alkalmából megjelent 32. albumról. A közönség a koncert elmúltával is maradt, egy részük az óriási tábortűznél melegedett, mások a táncházban igyekeztek elsajátítani a különböző tájegységek lépéseit. Aki türelmesen kivárta, Miklós Gyuri gitárestjével zárta a bulit.

Az Edda Művek megmozgatta a közönséget (Fotó: Kiss Gábor)

Vasárnap a gyermekprogramok közül Belloni bűvészműsorát és a Kolozsvári Bábjátszótér előadása emelhető ki. Az időjárás rányomta bélyegét az egész napra, és ez megmutatkozott az érdeklődők számában is. Az eső és az ezzel járó sár miatt a Bagossy Brothers Company és a Nightlosers koncerteket a mintegy hatszáz négyzetméteres rendezvénysátorban tartották meg.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS