// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Lovak nyitották meg a TIFF-et

// HIRDETÉS

Úgy nőtt nagyra a kolozsvári filmfesztivál, hogy közben nem esik hasra saját magától. Legfeljebb egy kicsit.

Rekordok dőlnek meg a 14. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon, egyre jobban, bonyolultabbra és kényelmesebbre építi ki a Főteret, életet, majd csillogást lehelt a kolozsvári mozikba, egyre több féle programot kínál, mégis megmaradt közvetlennek. Vagy legalábbis ezt a benyomást keltette péntek este a Főtéren, ahol megnyitotta Tudor Giurgiu, a fesztivál elnöke.

Kétszerannyi jegyet adtak el idén elővételben, mint tavaly, mondta, és most ültették le a legtöbb embert a Főtéren. Kétezer székkel alakították ki a szabadtéri mozi nézőterét, utóbb azt írták, 2500 ember követte a megnyitót. Ebbe valószínűleg beleszámították azt a pár száz embert is, aki a nem túl magas kerítéseken kívülről, állva nézte a ceremóniát, amit szerencsére nem húztak el.

 

 

Vörös szőnyeg Matyi előtt – ezért szeretjük a TIFF-et

 

Sorolt ugyan neveket Giurgiu, hogy kiket hívtak meg az idei kiadásra, de szerencsére nem rendeztek üres celebünneplést, mindössze az argentin nagykövet, Claudio Pérez Paladino és Emil Boc polgármester köszöntött minket. Az argentin bácsi azért szólalt fel (teljesen érthető románsággal), mert idén Argentína és Norvégia a két meghívott ország.

 

Argentínától, pontosabban a kolozsvári tánccsoporttól rövid tangóbemutatót kaptunk, hogy forrósodjon kicsit a 12 fokra zuhant kültéri klíma, a norvég alaptól meg egy akkora támogatást, hogy a TIFF mindent ingyen mutathat be, ami bekerült a zsúfolt Norwave szekcióba, legyen az akár film, akár koncert. Jegyet persze kell váltani a férőhelyek miatt, de nem kell fizetni érte.

 

 

Két jellemző sztorival ült fel Tudor Giurgiu a politikusutáló lóra, de csak fél fenékkel. Elmesélte, hogy tegnap ismeretlen férfi állította meg az utcán csak azért, hogy kezet fogjon vele, és megköszönje, amit Kolozsvárért és a mozizásért tesz, és hogy ez a gesztus mennyire meghatotta. Úgyhogy most ő is megköszönte a kolozsváriaknak, hogy ennyire szeretik a TIFF-et.

 

Az elmúlt napokban viszont felháborította, hogy megkereste őt egy ifjú politikus, ugyan adjon már neki meghívókat a fesztivál eseményeire. Giurgiu nem mondta ki, mekkora pofátlanságnak tartja ezt a nyomulást, csak azt tanácsolta az ifjúnak és az egész politikusgenerációnak, hogy ha mindenképp a kultúrában akarja exponálni magát, akkor vegyen színház- és operabérletet, bérletet a TIFF-re, küldjön üdvözlő virágcsokrot a kolozsvári Anca Hanu színésznőnek, aki most nyerte el az UNITER legjobb női főszereplője díját, és év közben kérdezze meg néha a TIFF-eseket, mire lenne szükségük, mivel tudná őket segíteni. Egy fél mondattal pedig megdicsérte az idősebb és decensebb kolozsvári politikusokat: Emil Boc-tól, Ioan Rus-tól vagy Kelemen Hunortól mindig csak támogatást kapott, ilyen jellegű kéréseket soha.

 

 

Cserébe Emil Boc is megdicsérte a TIFF-et, hogy Kolozsvárt külföldön jórészt emiatt a fesztivál miatt ismerik, elmondta, hogy a városháza idén egymillió lejjel támogatta, lesz pénz a filmalapra, jövőre kész lesz a Monostor negyedi Dacia mozi, és a TIFF központi eleme a 2014-2021 közötti kulturális stratégiának, amellyel a város Európa kulturális fővárosa kíván lenni.

 

A tavaly kitakarított Filmraktárról nem tudott megígérni semmit, ott a TIFF filmmúzeumot és a környék közösségi terét szeretné kialakítani, de az épület, pontosabban a rom és a terület nem a városé, hanem a kulturális minisztériumé, és most épp a belügyminisztérium is kéri. Vagyis a mellette lévő rendőriskola szeretne ide is kiterjeszkedni. Tudor Giurgiu viszont azt ígérte, ő és az önkéntesek odaláncolják magukat, ha a belügyminisztérium kapja meg a Nádas parti ingatlant.

 

Nem húzta az időt Mihai Chirilov sem, a fesztivál művészeti igazgatója: beajánlotta a szekciókat, a kedvenc filmjeit, és kiemelte a különlegességeket, mint például hogy idén a Berlinálén díjnyertes román filmet, Radu Jude Aferim! című alkotását teszik hozzáférhetővé gyengén és nemlátók számára.

 

 

Mihai Chirilov és Tudor Giurgiu

 

Sajnos nem tud eljönni Dagur Kári izlandi rendező, akinek első filmje visszhangos sikert aratott az egyik első TIFF-en, viszont itt lesz a legújabb filmje, a Fúsi, június elsején vetítik a Studházban, illetve harmadikán a plázamoziban.  Amit a szekciókról és a meghívottakról érdemes tudni, arról itt írtunk.

 

Chirilov beajánlotta még az idős Mircea Daneliuc filmjeit a neki szentelt retrospektívben, illetve Corneliu Porumboiu legújabbját, amely most az Un Certain Regard díját nyerte el Cannes-ban. Comoara / A kincs a címe, és igazi vadászatról szól egy kincs után, amit a főszereplő nagyszülei a kertjükben ástak el, hogy megmenekítsék a kommunisták elől. Szabadtéren a Főtéren látható negyedikén, illetve hatodikán délben a plázamoziban.

 

A teljes programot itt lehet böngészni, napokra, helyszínekre és szekciókra bontva is lehet keresni. Ma és holnap gyereknap, vagyis kastélyvíkend van a bonchidai Bánffy-kastély udvarán, este a Kurt Cobainről szóló dokumentumfilmet vetítik, de előtte fél kilenckor fellép a Compagnie des Quidams truppja a FierS à Cheval előadással. 

 

 

Ebből mutattak egy gyors kivonatot tegnap a megnyitón: egy idomár tollal, és nem ostorral táncoltat olyan kivilágított lovakat, amelyeket bábosok fújnak magukra. Óriási látvány, melankolikus hangulat, sok érzelem, jó zene: minden összetevő adott, ami szükséges egy jó kis szabadtéri varázslathoz és meghatódottsághoz. A Compagnie des Quidams egyébként már járt Kolozsváron, négy éve is ez a társulat nyitotta meg a TIFF-et, akkor - ha jól emlékszem - óriási világító hógolyóknak voltak öltözve.

 

A pacik tánca után a Pedro Almodóvár producerkedésével készült, Wild Tales című fekete komédiát vetítették azoknak, akik bírták az ücsörgést 11-12 fokban. Ma is lehet egyet fagyoskodni rajta a TIFF Campuson, zárt térben pedig a plázamozi vetíti elsején fél nyolctól. 

 

Még kilenc napig áll a bál, addig találja meg mindenki a saját filmjét, mondta a művészeti igazgató, vagyis ne kotolj itt a neten, kedves olvasó, hanem csüccsenj be a mozivásznak elé.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS