// 2026. június 8., hétfő // Medárd
Utcára a fákért országszerte
// HIRDETÉS
44 városban tüntetnek ma az erdőkért és főként a masszív erdőirtás ellen. Szép idő lesz, csatlakozz!
Legalább 44 hazai és külföldi városban szerveznek ma tüntetéseket a túlzott fakivágások és az illegális erdőirtások ellen. A Facebookon eddig 29 romániai és 15 európai városban jelentettek be tüntetést, sőt egyet a tengerentúlon is, Torontóban.
Mi több, végre székelyföldi városok is csatlakoznak az országos megmozduláshoz: utcára vonulnak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Itt összesítik a városokat, ahol eddig tüntetéseket jelentettek be mára.
A meghirdetett eseményeken eddig több mint 20 ezren jelezték, hogy résztvesznek: Bukarestben tízezren, Kolozsváron több mint négyezren, Nagyváradon kétezren, Brassóban 1300-an, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben 700-an, Csíkszeredában majdnem százan, Temesváron 400-an.
A felhívások szövegében szerepel, hogy Románia néhány év alatt kevesebb mint fele annyi erdővel maradt, mint amennyivel 1989-ben rendelkezett, ráadásul itt található az érintetlen erdők fele az Európai Unióban.
A tüntetéseket civilek szervezik, és azt szeretnék, hogy a pártok tartsák magukat távol a megmozdulásoktól: nem látnak szívesen semmilyen párt vagy más politikai alakulat jelképét.
9 MAI ! (Imagini filmate in zonele Măguri-Răcătău, Blăjoaia, Sebeș-Alba.)
Posted by Habar Studio on Thursday, May 7, 2015
Az erdőirtás eddig is szerepelt a civil társadalmat aggasztó kérdések között, megakadályozása rendszeresen megjelent a 2013-ban Verespatakért tüntetők követelései között.
Az utolsó csepp
a tüntetéseket kiváltó pohárban két történés a közelmúltban: az egyik annak a lelepleződése, hogy a Holzindustrie Schweighofer környezetvédelmi engedély nélkül beindította a rétyi deszkaüzemét, a másik pedig az, hogy Klaus Johannis jóváhagyás helyett visszaküldte a parlamentnek az erdőtörvénykönyvet módosító törvényt.
Ráadásul a visszaküldés indoka ugyanaz, amiért a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó is megfenyegette a kormányt, hogy nemzetközi döntőbíróság elé citálja. Johannis és az osztrák tulajdonú fafeldolgozó is azt kéri, hogy a képviselők vegyék ki az új törvényből azt az előírást, amely 30 százalékban maximalizálja az egy vállalat által feldolgozható fafajtát. A Schweighofer ugyanis főleg fenyőféléket dolgoz fel. Itt lehet aláírni azt a petíciót, amelyet a képviselőknek küldenek el a 30%-os kvóta megtartásáért.
Nemrég került nyilvánosságra több olyan felvétel is, amely bizonyítja, hogy a Schweighofer kész illegálisan vágott fát is átvenni, akár nemzeti parkokból is, sőt bónusszal jutalmazza, ha az eladó a szerződésben rögzített mennyiségen felül szállít hozzá rönköket.
Tervezett transzparens a mai tüntetésre
Az ősszel beindult erdőradar programban több mint 7000 faszállítmányt jelentettek a közutakon közlekedők, ebből több mint kétezer esetben a szállítmány nem volt hivatalos: a szállítmányozók nem vezették be a szállítmányt a digitális rendszerbe, ami törvényellenes. Ezek közül viszont eddig csak 2 esetben indult büntetőeljárás.
A civil társadalom nehezményezi azt is, hogy míg a legnagyobb hazai erdőtulajdonos, az állami Romsilva 2013-ban csak egymilllió eurós profitot tudott termelni az erdőkivágásokból, addig a Schweighofer szinte 100 millió eurós profitot jelentett arra az évre.
És ugyan azzal henceg, hogy 25 millió eurót fizetett be a román költségvetésbe, és többezer embernek ad munkát, de a vállalat alapvetően csak deszkát készít, és azt óriási mennyiségben értékesíti külföldön. A nagy mennyiség miatt olyan áron vásárolja fel a rönkfát, hogy azzal a hazai kis- és középvállalkozók nem tudnak versenyezni, ezért becslések szerint ezeknél 50 ezer munkahely szűnt meg. A kis- és közepes fafeldolgozók pedig nem deszkaként értékesítették a fát, hanem többségük bútort készített, vagyis jóval nagyobb volt a termék itthon előállított hozzáadott értéke, és kevesebb fát használtak fel, mint a zömében deszkában utazó Schweighofer.
Becslések szerint Romániában óránként több mint 3 hektár erdőt vágnak ki, ebből 1,8 hektárnyit illegálisan. Ha az erdőirtások ebben az ütemben folytatódnak a következő években is, öt-tíz év múlva megszűnik az erdőkérdés Romániában.
A zöld szervezetek tíz pontban foglalták össze
a mai tüntetések követeléseit:
- Állítsák le az illegális erdőkivágásokat.
- Tegyék hatékonyabbá az erdőradart.
- Védjék hatékonyabban az érintetlen erdőket és a nemzeti parkokat.
- Indítsák be az erdőkitermelés eddig blokkolt korrupciós ügyeit.
- Erősítsék meg az erdőgazdálkodást ellenőrző intézményeket.
- Dolgozzák ki az országos erdőgazdálkodási stratégiát, finanszírozzák az Újraültetési Országos Programot.
- Hozzanak monopolellenes intézkedéseket a faiparban, támogassák azt, hogy a faértékesítés a helyi közösségek fenntartható fejlődését szolgálja.
- Kompenzálják a védett vagy Natura 2000-es területekhez tartozó erdők tulajdonosait.
- Támogassák az erdőgazdálkodást azért, hogy egyensúlyba kerülhessen a természetvédelem és az erdőkitermelés.
- Állítsák le a vadászati törvény folyamatban lévő módosítását az állatvilág és a tulajdonjog védelmében.
Ezekről a pontokról bővebben az alábbi linken lehet olvasni.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
// HIRDETÉS
Nagyítás
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
// HIRDETÉS
