// 2026. július 7., kedd // Appolónia
Utcára a fákért országszerte
// HIRDETÉS
44 városban tüntetnek ma az erdőkért és főként a masszív erdőirtás ellen. Szép idő lesz, csatlakozz!
Legalább 44 hazai és külföldi városban szerveznek ma tüntetéseket a túlzott fakivágások és az illegális erdőirtások ellen. A Facebookon eddig 29 romániai és 15 európai városban jelentettek be tüntetést, sőt egyet a tengerentúlon is, Torontóban.
Mi több, végre székelyföldi városok is csatlakoznak az országos megmozduláshoz: utcára vonulnak Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is. Itt összesítik a városokat, ahol eddig tüntetéseket jelentettek be mára.
A meghirdetett eseményeken eddig több mint 20 ezren jelezték, hogy résztvesznek: Bukarestben tízezren, Kolozsváron több mint négyezren, Nagyváradon kétezren, Brassóban 1300-an, Sepsiszentgyörgyön és Nagyszebenben 700-an, Csíkszeredában majdnem százan, Temesváron 400-an.
A felhívások szövegében szerepel, hogy Románia néhány év alatt kevesebb mint fele annyi erdővel maradt, mint amennyivel 1989-ben rendelkezett, ráadásul itt található az érintetlen erdők fele az Európai Unióban.
A tüntetéseket civilek szervezik, és azt szeretnék, hogy a pártok tartsák magukat távol a megmozdulásoktól: nem látnak szívesen semmilyen párt vagy más politikai alakulat jelképét.
9 MAI ! (Imagini filmate in zonele Măguri-Răcătău, Blăjoaia, Sebeș-Alba.)
Posted by Habar Studio on Thursday, May 7, 2015
Az erdőirtás eddig is szerepelt a civil társadalmat aggasztó kérdések között, megakadályozása rendszeresen megjelent a 2013-ban Verespatakért tüntetők követelései között.
Az utolsó csepp
a tüntetéseket kiváltó pohárban két történés a közelmúltban: az egyik annak a lelepleződése, hogy a Holzindustrie Schweighofer környezetvédelmi engedély nélkül beindította a rétyi deszkaüzemét, a másik pedig az, hogy Klaus Johannis jóváhagyás helyett visszaküldte a parlamentnek az erdőtörvénykönyvet módosító törvényt.
Ráadásul a visszaküldés indoka ugyanaz, amiért a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó is megfenyegette a kormányt, hogy nemzetközi döntőbíróság elé citálja. Johannis és az osztrák tulajdonú fafeldolgozó is azt kéri, hogy a képviselők vegyék ki az új törvényből azt az előírást, amely 30 százalékban maximalizálja az egy vállalat által feldolgozható fafajtát. A Schweighofer ugyanis főleg fenyőféléket dolgoz fel. Itt lehet aláírni azt a petíciót, amelyet a képviselőknek küldenek el a 30%-os kvóta megtartásáért.
Nemrég került nyilvánosságra több olyan felvétel is, amely bizonyítja, hogy a Schweighofer kész illegálisan vágott fát is átvenni, akár nemzeti parkokból is, sőt bónusszal jutalmazza, ha az eladó a szerződésben rögzített mennyiségen felül szállít hozzá rönköket.
Tervezett transzparens a mai tüntetésre
Az ősszel beindult erdőradar programban több mint 7000 faszállítmányt jelentettek a közutakon közlekedők, ebből több mint kétezer esetben a szállítmány nem volt hivatalos: a szállítmányozók nem vezették be a szállítmányt a digitális rendszerbe, ami törvényellenes. Ezek közül viszont eddig csak 2 esetben indult büntetőeljárás.
A civil társadalom nehezményezi azt is, hogy míg a legnagyobb hazai erdőtulajdonos, az állami Romsilva 2013-ban csak egymilllió eurós profitot tudott termelni az erdőkivágásokból, addig a Schweighofer szinte 100 millió eurós profitot jelentett arra az évre.
És ugyan azzal henceg, hogy 25 millió eurót fizetett be a román költségvetésbe, és többezer embernek ad munkát, de a vállalat alapvetően csak deszkát készít, és azt óriási mennyiségben értékesíti külföldön. A nagy mennyiség miatt olyan áron vásárolja fel a rönkfát, hogy azzal a hazai kis- és középvállalkozók nem tudnak versenyezni, ezért becslések szerint ezeknél 50 ezer munkahely szűnt meg. A kis- és közepes fafeldolgozók pedig nem deszkaként értékesítették a fát, hanem többségük bútort készített, vagyis jóval nagyobb volt a termék itthon előállított hozzáadott értéke, és kevesebb fát használtak fel, mint a zömében deszkában utazó Schweighofer.
Becslések szerint Romániában óránként több mint 3 hektár erdőt vágnak ki, ebből 1,8 hektárnyit illegálisan. Ha az erdőirtások ebben az ütemben folytatódnak a következő években is, öt-tíz év múlva megszűnik az erdőkérdés Romániában.
A zöld szervezetek tíz pontban foglalták össze
a mai tüntetések követeléseit:
- Állítsák le az illegális erdőkivágásokat.
- Tegyék hatékonyabbá az erdőradart.
- Védjék hatékonyabban az érintetlen erdőket és a nemzeti parkokat.
- Indítsák be az erdőkitermelés eddig blokkolt korrupciós ügyeit.
- Erősítsék meg az erdőgazdálkodást ellenőrző intézményeket.
- Dolgozzák ki az országos erdőgazdálkodási stratégiát, finanszírozzák az Újraültetési Országos Programot.
- Hozzanak monopolellenes intézkedéseket a faiparban, támogassák azt, hogy a faértékesítés a helyi közösségek fenntartható fejlődését szolgálja.
- Kompenzálják a védett vagy Natura 2000-es területekhez tartozó erdők tulajdonosait.
- Támogassák az erdőgazdálkodást azért, hogy egyensúlyba kerülhessen a természetvédelem és az erdőkitermelés.
- Állítsák le a vadászati törvény folyamatban lévő módosítását az állatvilág és a tulajdonjog védelmében.
Ezekről a pontokról bővebben az alábbi linken lehet olvasni.
// HIRDETÉS
Különvélemény
Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában
Szántai János
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Guszti bácsi és a permanens választási kampány
Fall Sándor
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
// HIRDETÉS
Nagyítás
A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét
Sólyom István
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo
Sólyom István
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
// HIRDETÉS
