// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Közpénzből jön ki a „kis mellékes” az RMDSZ sajtósának

// HIRDETÉS

A kis mellékes évi 44 ezer lejt jelent. Havonta olyan 3600-at. Nem főállásban.

Kamu állásért vesz fel szép fizetést a Kolozsvári Rádiótól Debreczeni Hajnalka, az RMDSZ-elnök sajtótanácsosa. Kelemen Hunor sajtósa úgy keres évi 44 ezer lejt (9900 euró, kis híján 3 millió forint), hogy a szerkesztőségben eddig senki nem látta, érdemi rádiós, szerkesztői munkát nem végez. Ez a munkahely egyébként az RMDSZ oldalára feltöltött önéletrajzában sem szerepel – írja az Átlátszó Erdély oknyomozó blog.

Az ügyet egy, szintén a Kolozsvári Rádiónál dolgozó újságíró, Vasile Luca robbantotta ki, miután birtokába jutott az a dokumentum, melyben az Országos Rádiótársaság (SRR) igazgatója jóváhagyja a Debreczeni Hajnalka közszolgálati televíziótól való kihelyezésének meghosszabbítását három hónappal. Luca az ügyben panaszt tett a Korrupcióellenes Ügyészségnél, a dokumentumok a Ziarul de Clujhoz szivárogtak ki.

Tavaly áprilisi vagyonnyilatkozata szerint Debreczeni teljes munkaidős alkalmazott az Országos Rádiótársaságnál (SRR), ezért a munkáért évente közel 44 ezer lejnyi jövedelemben részesül. A vagyonnyilatkozatban megemlíti még az RMDSZ tanácsosaként végzett munkáját, melyért évente valamivel több, mint 12 ezer lejt kap.

Debreczeni Hajnalka funkcióhalmozása a közszolgálati rádiót és televíziót szabályozó 41/1994-es törvény két paragrafusába is ütközik. Egyrészt a közszolgálati médiában dolgozó személyek nem lehetnek párttagok (13. § 1.) ezen kívül az alkalmazottaknak tilos részt venni más rádió- vagy televíziótársaságok vezetőségében, sőt, végrehajtó tisztségük sem lehet (13. § 2.).

Több, a kolozsvári rádiónál dolgozó forrás is egybehangzóan azt nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek, hogy Debreczeni Hajnalka soha nem jelent meg a szerkesztőségben, a jelenléti íveken nem szerepel az aláírása, anyagot soha nem adott le. És bár egy ideje a szerkesztőségben megindult a suttogás arról hogy alkalmazva van, azt nem tudták, hogy fizetést is kap.

További szaftos részletek az Átlátszó Erdélyen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS