Öt méter átmérőjű kutat találtak Várad szívében

Egy több mint százéves kutat találtak a váradi főtér-felújítási munkálatok során – adta hírül szerdán a sajtó. A jó állapotban lévő kút a Fekete Sas-palota bejáratától nem messze található, körülbelül öt méter átmérőjű és húsz méter mély. Mircea Mălan alpolgármester a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a vízfelszín megtisztítása után elemzik a vízminőséget is. A vizet fel lehet használni a Szent László tér zöldövezeteinek öntözésére, de az is felmerült, hogy a tér tisztítására egy burkolatmosó rendszert építenek majd ki. Ez utóbbi elképzelés sokakban meglepődést keltett, ugyanis mint ismeretes, az alpolgármester azzal utasította vissza a Szent László-szobor főtéri elhelyezését, hogy az európai uniós finanszírozású térfelújítási terveken már nem lehet változtatni (ezek szerint mégis lehet…). A híradások nem szólnak azonban arról, hogy régészeti szempontból milyen értékkel bír a kút. Az általunk megkérdezett helytörténészek egyet értettek abban, hogy

a kút régebbi, mint ahogy azt a város jelenlegi elöljárói gondolják.

Ezt arra alapozták, hogy jóval az első vízüzem megnyitása, illetve a vezetékes víz kiépítése előtti időkben építhették, tehát legalább 120-130 évvel ezelőtt. Mivel konkrétan egyikőjük sem látta a kutat, ezért érdeklődésünkre csak feltételezéseiket osztották meg.

Lakatos Attila régész arra hívta fel a figyelmet, hogyha téglás kútról van szó – márpedig a híradások szerint igen –, akkor a téglák között minden bizonnyal akad pecsétes is, melyből kiderülhet, hogy konkrétan ki építette. A feltáráshoz mindenképpen régészek beavatkozására van szükség, mert könnyen meglehet, hogy az, amit a városvezetés szemétnek nevez, régészeti szempontból fontos lelet.

Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy levéltári adatok között vagy korabeli fotókon nincsen nyoma, hogy az egykori Sas-palota és a Zöldfa utca között egy öt méter átmérőjű (ami elég nagynak számít) kút lehetett. Lakatos ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy amikor pár évvel ezelőtt a városháza felújításakor egy körülbelül 100 cm átmérőjű kutat találtak az udvaron, az önkormányzat annak sem tulajdonított régészeti szempontból jelentőséget, pedig az a kút 1820 körül épülhetett.

Hochhauser Ronald Ottó ipartörténész megkeresésünkre szintén azt hangsúlyozta, hogy kutatás nélkül

nehéz találgatni, hogy mikor épülhetett a kút, de az biztos, hogy még a város vízművesítése előtt.

Tudomása szerint még az 1800-as évek második felében volt egy olyan elképzelés, hogy a mai Rulikowski-temető helyén található Bóné-kútból – mely több erecske vizét gyűjtötte egybe – elvezetik a vizet a Szent László térig. Az ötlet végül meghiúsult, mivel a Bóné-kút alacsonyabban feküdt, mint a főtér és akkor még nem voltak szivattyúk. Elképzelhető, hogy ekkor épült a főtéren most fellelt kút is – vélekedett Hochhauser, aki szintén szükségesnek tartja a régészeti beavatkozást. Úgy tudja, hogy a városháza köteles értesíteni a több mint százéves kútról a kulturális örökségvédelmi hivatalt, így bizonyára régészek is látni fogják azt.

Az már egy másik kérdés – tesszük hozzá –, hogy az önkormányzatnak nem érdeke, hogy régészek hátráltassák a munkálatokat a főtéren, mellyel a kivitelezőknek jövő év márciusig feltétlenül végezniük kell, hogy ne ússzon el az európai uniós finanszírozás. A román sajtó egyébként azzal tudta le a dilemmát, hogy az egyik névtelenül nyilatkozó belvárosi lakó szerint a kutat a 90-es években fedték be, miután egy gyerek beleesett.

Fotó: Mészáros Tímea