Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és az RMDSZ csúcsvezetése közötti barátság eddig sem volt túl szorosnak mondható, most azonban – a Krónika értesülései szerint – még inkább kiélezetté vált a viszony. Ennek oka, hogy Borboly egy román–magyar együttélési kódex elfogadását sürgeti, amit azonban főnökei nem néznek jó szemmel, mert úgy vélik, a nemrég közvitára bocsátott autonómiastatútum fontosságát csorbítja.
Borboly másfél évvel ezelőtt rukkolt elő először egy olyan dokumentum ötletével, mely a megyei jogrendbe beépülve szabályozná a kisebbséget megillető jogokat, legyen szó magyar vagy román kisebbségről. A tanácselnök elképzelése szerint a kódexet a megyei és a helyi önkormányzatok, illetve intézmények is elfogadnák. A többség és a kisebbség viszonyát úgy rendezné a dokumentum, hogy elfogadásával a közösségek lemondanának „a másik fél ingerléséről”, és egymás érzékenységének tiszteletben tartása mellett foglalnának állást. Az RMDSZ vezetői szerint erre nincs szükség, ugyanis az a román politikum engedményként értelmezné, és még erőteljesebben érvelhetne a területi autonómia szükségtelensége mellett.
Nem ez az egyetlen olyan téma, melyben Borboly és az RMDSZ véleménye ütközik: a Fideszszel, a PSD-vel vagy a Hargita megyei román közösséggel ápolt kapcsolat tekintetében sem egyeznek az álláspontok.
A Krónika szerint Borboly belső megítélésének az sem tett jót, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) különböző útfelújítási munkálatok kapcsán tavaly hivatali visszaélés és okirat-hamisításra való felbujtás miatt vádat emelt ellene. Ugyanakkor ez a belső ellentét az alakulat Székelyföldi Önkormányzati Tanácsának (SZÖT) egy héttel ezelőtti ülésén is kimutatkozott.