Egy civil szervezet megvonta a törvényhozás mérlegét.
A 2012-2016-os törvényhozási ciklus néhány érdekes jellemzőjét ismertette a Közpolitikai Intézet (IPP) nevű civil szervezet, amely tizenegy éve elemzi a parlament tevékenységét.
Négy év alatt összesen 2 729 törvényhozási kezdeményezést regisztráltak a parlamentben. Ezeknek 68 százalékát képviselők vagy szenátorok, 32 százalékát pedig a kormány nyújtotta be.
A törvényhozók kezdeményezéseinek 50 százalékát a parlament elutasította, míg a kormány javaslatainak több mint 80 százaléka ment át a szavazásokon.
A legtermékenyebb kezdeményező a képviselőházban Tudor Ciuhodaru (PSD) volt, ámde a hatásfoka rettenetes, ugyanis 170 javaslatából csak 8 vált törvénnyé. A szenátusban Octavian Bumbu (UNPR) volt a legszorgalmasabb, 226 kezdeményezéséből 30-ból lett történy.
A legjobb hatásfokkal (benyújtott javaslat/megszavazott törvény) Victor Ponta (PSD) és Gabriel Oprea (UNPR) dolgozott az utóbbi négy évben.
mind PSD-sek: Sebastian Ghiță, Oana Niculescu Mizil, Aurel Nechita.
Az IPP megállapítja, hogy a vizsgált adatok alapján a jelenlegi parlament a legkevésbé hatékny törvényhozás az 1989-es változás óta eltelt időszakban. Ezt erősíti, hogy míg 2012-ben 588 törvényhozó kezdte el mandátumát, idén csak 507 képviselő és szenátor fejezi be a ciklust.
A törvényhozók 15 százaléka már nem tagja a parlamentnek, a legtöbbjük amiatt, hogy vagy jogerősen elítélték, vagy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Összesen 64 képviselő és 25 szenátor nem fejezte be négyéves mandátumát: 13-at elítéltek, 16-ot letartóztattak vagy a DNA indított eljárást ellenük, 6-uk esetében összeférhetetlenséget állapítottak meg, 26-an a helyhatósági, 4-es pedig az európai parlamenti választásokon nyertek mandátumot, 12 törvényhozót intézmények élére neveztek ki, 34-en pedig elhalálozás, betegség, visszavonulás miatt nem fejezték be mandátumukat.
A PSD és a PNL egyaránt 74 képviselőt és szenátort veszített vándorlás, lemondás, mandtum-megszűnés miatt.
7 mandátuma van Kerekes Károly és Márton Árpád képviselőknek, valamint Markó Béla és Verestóy Attila szenátoroknak.
Döbbenetes szám: az elmúlt négy évben a törvényhozók 38 százaléka, azaz 223 képviselő és szenátor váltott pártot.
A jelenlegi törvényhozók 48 százaléka ismét indul a választásokon.
Az IPP azt is megvizsgálta, hogy a törvényhozók mennyit gazdagodtak, illetve mennyi pénzt veszítettek négy év alatt (a vagyonbevallások alapján). A legtöbb pénzt Sebastian Ghiţă veszítette, 30 millió euróval lett szegényebb, de
A legnagyobb gyarapodást Alina Gorghiu érte el, 1,1 millió euróval lett gazdagabb (házasságot kötött).
A hitelezés is elterjedt jelenség a törvényhozók körében: Sebastian Ghiţă 30 millió eurót, Sorin Roşca Stănescu 6 millió eurót, Elena Udrea 1,1 millió eurót, Verestóy Attila 1,57 millió eurót adott kölcsön.
A képviselők és szenátorok összesen mintegy 2,5 millió hektárnyi telekkel és mezőgazdasági területtel lettek gazdagabbak.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.
Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.
A Demokratikus Koalíció (DK) az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján is folytatta a külhoni magyarok szavazata kapcsán megkezdett uszítást. Zsigmond Barna Pál válaszában leszögezte: aki a nemzet ellen fordul, „a történelem szemétdombjára kerül”.
A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.
„Lazító robbantásokat” végzett az Országos Sóipari Társaság tavaly májusban a parajdi sóbánya felszíni sórétegében, amikor új medret próbáltak kialakítani a megnövekedett hozamú Korond-patak elterelésére. A robbanások lehetséges hatásáról érdeklődtünk.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.
A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?
A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.
Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.