Véget ér a rendszerváltás utáni legkevésbé hatékony parlament mandátuma
Egy civil szervezet megvonta a törvényhozás mérlegét.
A 2012-2016-os törvényhozási ciklus néhány érdekes jellemzőjét ismertette a Közpolitikai Intézet (IPP) nevű civil szervezet, amely tizenegy éve elemzi a parlament tevékenységét.
Négy év alatt összesen 2 729 törvényhozási kezdeményezést regisztráltak a parlamentben. Ezeknek 68 százalékát képviselők vagy szenátorok, 32 százalékát pedig a kormány nyújtotta be.
A törvényhozók kezdeményezéseinek 50 százalékát a parlament elutasította, míg a kormány javaslatainak több mint 80 százaléka ment át a szavazásokon.
A legtermékenyebb kezdeményező a képviselőházban Tudor Ciuhodaru (PSD) volt, ámde a hatásfoka rettenetes, ugyanis 170 javaslatából csak 8 vált törvénnyé. A szenátusban Octavian Bumbu (UNPR) volt a legszorgalmasabb, 226 kezdeményezéséből 30-ból lett történy.
A legjobb hatásfokkal (benyújtott javaslat/megszavazott törvény) Victor Ponta (PSD) és Gabriel Oprea (UNPR) dolgozott az utóbbi négy évben.
Vannak olyan törvényhozók, akik egyeten javaslatot sem nyújtottak be,
mind PSD-sek: Sebastian Ghiță, Oana Niculescu Mizil, Aurel Nechita.
Az IPP megállapítja, hogy a vizsgált adatok alapján a jelenlegi parlament a legkevésbé hatékny törvényhozás az 1989-es változás óta eltelt időszakban. Ezt erősíti, hogy míg 2012-ben 588 törvényhozó kezdte el mandátumát, idén csak 507 képviselő és szenátor fejezi be a ciklust.
A törvényhozók 15 százaléka már nem tagja a parlamentnek, a legtöbbjük amiatt, hogy vagy jogerősen elítélték, vagy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Összesen 64 képviselő és 25 szenátor nem fejezte be négyéves mandátumát: 13-at elítéltek, 16-ot letartóztattak vagy a DNA indított eljárást ellenük, 6-uk esetében összeférhetetlenséget állapítottak meg, 26-an a helyhatósági, 4-es pedig az európai parlamenti választásokon nyertek mandátumot, 12 törvényhozót intézmények élére neveztek ki, 34-en pedig elhalálozás, betegség, visszavonulás miatt nem fejezték be mandátumukat.
A PSD és a PNL egyaránt 74 képviselőt és szenátort veszített vándorlás, lemondás, mandtum-megszűnés miatt.
Az RMDSZ vezeti a leghosszabb ideje hivatalban levő törvényhozók listáját:
7 mandátuma van Kerekes Károly és Márton Árpád képviselőknek, valamint Markó Béla és Verestóy Attila szenátoroknak.
Döbbenetes szám: az elmúlt négy évben a törvényhozók 38 százaléka, azaz 223 képviselő és szenátor váltott pártot.
A jelenlegi törvényhozók 48 százaléka ismét indul a választásokon.
Az IPP azt is megvizsgálta, hogy a törvényhozók mennyit gazdagodtak, illetve mennyi pénzt veszítettek négy év alatt (a vagyonbevallások alapján). A legtöbb pénzt Sebastian Ghiţă veszítette, 30 millió euróval lett szegényebb, de
Verestóy Attila is „szegényebb” lett 2,7 millió euróval.
A legnagyobb gyarapodást Alina Gorghiu érte el, 1,1 millió euróval lett gazdagabb (házasságot kötött).
A hitelezés is elterjedt jelenség a törvényhozók körében: Sebastian Ghiţă 30 millió eurót, Sorin Roşca Stănescu 6 millió eurót, Elena Udrea 1,1 millió eurót, Verestóy Attila 1,57 millió eurót adott kölcsön.
A képviselők és szenátorok összesen mintegy 2,5 millió hektárnyi telekkel és mezőgazdasági területtel lettek gazdagabbak.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Egy lejes busz- és villamosjegy? Fogd meg a söröm, mondta egy erdélyi város – hírmix
Fatolvajok vertek meg két erdészt, testkamerákat sürget a környezetvédelmi miniszter. Meleg lesz a hétvégén, de készüljünk fel az újabb hűvös időre a jövő hét közepétől.
Orbán Viktor a külhoni magyaroknak: egyetlen szavazaton múlhat, merre fordul Magyarország
Szavazásra buzdította a határon túli magyar állampolgárokat Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán az elmúlt 16 év közös eredményeinek megvédésére kérte a levélben szavazó külhoni magyarokat.
Felejtsük már el a 18. századi erdélyi románok totális elnyomásának mítoszát
Az áldozatszerepet felnagyító narratíva elfedi azt a tényt, hogy a román társadalom nem monokróm jobbágytömeg volt, hanem egy dinamikusan rétegződő, felemelkedő közösség. MCC történész-kerekasztal 5.0.
Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön
Locsolásból hazatartva az utcán adott hangot politikai nézeteinek egy sepsiszentgyörgyi fiatal, akit a Sepsi OSK vezetőségi tagjai bántalmazhattak.
„Ha valami változik, majd szólok”. Kelemen Hunor a Fidesz támogatásáról, az országgyűlési választások tétjéről
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását
Rendszerszintű hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy elkeseredett hozzátartozó egy közösségi médiás bejegyzésében. A panasz nem a főorvos szakmai hozzáértését, hanem az empátia hiányát és a nem megfelelő tájékoztatást sérelmezi. Reagált a kórház.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
