Egy civil szervezet megvonta a törvényhozás mérlegét.
A 2012-2016-os törvényhozási ciklus néhány érdekes jellemzőjét ismertette a Közpolitikai Intézet (IPP) nevű civil szervezet, amely tizenegy éve elemzi a parlament tevékenységét.
Négy év alatt összesen 2 729 törvényhozási kezdeményezést regisztráltak a parlamentben. Ezeknek 68 százalékát képviselők vagy szenátorok, 32 százalékát pedig a kormány nyújtotta be.
A törvényhozók kezdeményezéseinek 50 százalékát a parlament elutasította, míg a kormány javaslatainak több mint 80 százaléka ment át a szavazásokon.
A legtermékenyebb kezdeményező a képviselőházban Tudor Ciuhodaru (PSD) volt, ámde a hatásfoka rettenetes, ugyanis 170 javaslatából csak 8 vált törvénnyé. A szenátusban Octavian Bumbu (UNPR) volt a legszorgalmasabb, 226 kezdeményezéséből 30-ból lett történy.
A legjobb hatásfokkal (benyújtott javaslat/megszavazott törvény) Victor Ponta (PSD) és Gabriel Oprea (UNPR) dolgozott az utóbbi négy évben.
mind PSD-sek: Sebastian Ghiță, Oana Niculescu Mizil, Aurel Nechita.
Az IPP megállapítja, hogy a vizsgált adatok alapján a jelenlegi parlament a legkevésbé hatékny törvényhozás az 1989-es változás óta eltelt időszakban. Ezt erősíti, hogy míg 2012-ben 588 törvényhozó kezdte el mandátumát, idén csak 507 képviselő és szenátor fejezi be a ciklust.
A törvényhozók 15 százaléka már nem tagja a parlamentnek, a legtöbbjük amiatt, hogy vagy jogerősen elítélték, vagy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Összesen 64 képviselő és 25 szenátor nem fejezte be négyéves mandátumát: 13-at elítéltek, 16-ot letartóztattak vagy a DNA indított eljárást ellenük, 6-uk esetében összeférhetetlenséget állapítottak meg, 26-an a helyhatósági, 4-es pedig az európai parlamenti választásokon nyertek mandátumot, 12 törvényhozót intézmények élére neveztek ki, 34-en pedig elhalálozás, betegség, visszavonulás miatt nem fejezték be mandátumukat.
A PSD és a PNL egyaránt 74 képviselőt és szenátort veszített vándorlás, lemondás, mandtum-megszűnés miatt.
7 mandátuma van Kerekes Károly és Márton Árpád képviselőknek, valamint Markó Béla és Verestóy Attila szenátoroknak.
Döbbenetes szám: az elmúlt négy évben a törvényhozók 38 százaléka, azaz 223 képviselő és szenátor váltott pártot.
A jelenlegi törvényhozók 48 százaléka ismét indul a választásokon.
Az IPP azt is megvizsgálta, hogy a törvényhozók mennyit gazdagodtak, illetve mennyi pénzt veszítettek négy év alatt (a vagyonbevallások alapján). A legtöbb pénzt Sebastian Ghiţă veszítette, 30 millió euróval lett szegényebb, de
A legnagyobb gyarapodást Alina Gorghiu érte el, 1,1 millió euróval lett gazdagabb (házasságot kötött).
A hitelezés is elterjedt jelenség a törvényhozók körében: Sebastian Ghiţă 30 millió eurót, Sorin Roşca Stănescu 6 millió eurót, Elena Udrea 1,1 millió eurót, Verestóy Attila 1,57 millió eurót adott kölcsön.
A képviselők és szenátorok összesen mintegy 2,5 millió hektárnyi telekkel és mezőgazdasági területtel lettek gazdagabbak.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.