Egy civil szervezet megvonta a törvényhozás mérlegét.
A 2012-2016-os törvényhozási ciklus néhány érdekes jellemzőjét ismertette a Közpolitikai Intézet (IPP) nevű civil szervezet, amely tizenegy éve elemzi a parlament tevékenységét.
Négy év alatt összesen 2 729 törvényhozási kezdeményezést regisztráltak a parlamentben. Ezeknek 68 százalékát képviselők vagy szenátorok, 32 százalékát pedig a kormány nyújtotta be.
A törvényhozók kezdeményezéseinek 50 százalékát a parlament elutasította, míg a kormány javaslatainak több mint 80 százaléka ment át a szavazásokon.
A legtermékenyebb kezdeményező a képviselőházban Tudor Ciuhodaru (PSD) volt, ámde a hatásfoka rettenetes, ugyanis 170 javaslatából csak 8 vált törvénnyé. A szenátusban Octavian Bumbu (UNPR) volt a legszorgalmasabb, 226 kezdeményezéséből 30-ból lett történy.
A legjobb hatásfokkal (benyújtott javaslat/megszavazott törvény) Victor Ponta (PSD) és Gabriel Oprea (UNPR) dolgozott az utóbbi négy évben.
mind PSD-sek: Sebastian Ghiță, Oana Niculescu Mizil, Aurel Nechita.
Az IPP megállapítja, hogy a vizsgált adatok alapján a jelenlegi parlament a legkevésbé hatékny törvényhozás az 1989-es változás óta eltelt időszakban. Ezt erősíti, hogy míg 2012-ben 588 törvényhozó kezdte el mandátumát, idén csak 507 képviselő és szenátor fejezi be a ciklust.
A törvényhozók 15 százaléka már nem tagja a parlamentnek, a legtöbbjük amiatt, hogy vagy jogerősen elítélték, vagy bűnvádi eljárás indult ellenük.
Összesen 64 képviselő és 25 szenátor nem fejezte be négyéves mandátumát: 13-at elítéltek, 16-ot letartóztattak vagy a DNA indított eljárást ellenük, 6-uk esetében összeférhetetlenséget állapítottak meg, 26-an a helyhatósági, 4-es pedig az európai parlamenti választásokon nyertek mandátumot, 12 törvényhozót intézmények élére neveztek ki, 34-en pedig elhalálozás, betegség, visszavonulás miatt nem fejezték be mandátumukat.
A PSD és a PNL egyaránt 74 képviselőt és szenátort veszített vándorlás, lemondás, mandtum-megszűnés miatt.
7 mandátuma van Kerekes Károly és Márton Árpád képviselőknek, valamint Markó Béla és Verestóy Attila szenátoroknak.
Döbbenetes szám: az elmúlt négy évben a törvényhozók 38 százaléka, azaz 223 képviselő és szenátor váltott pártot.
A jelenlegi törvényhozók 48 százaléka ismét indul a választásokon.
Az IPP azt is megvizsgálta, hogy a törvényhozók mennyit gazdagodtak, illetve mennyi pénzt veszítettek négy év alatt (a vagyonbevallások alapján). A legtöbb pénzt Sebastian Ghiţă veszítette, 30 millió euróval lett szegényebb, de
A legnagyobb gyarapodást Alina Gorghiu érte el, 1,1 millió euróval lett gazdagabb (házasságot kötött).
A hitelezés is elterjedt jelenség a törvényhozók körében: Sebastian Ghiţă 30 millió eurót, Sorin Roşca Stănescu 6 millió eurót, Elena Udrea 1,1 millió eurót, Verestóy Attila 1,57 millió eurót adott kölcsön.
A képviselők és szenátorok összesen mintegy 2,5 millió hektárnyi telekkel és mezőgazdasági területtel lettek gazdagabbak.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. A nap folyamán őrizetbe került az Orbán-kormány másik minisztere, Seszták Miklós is.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Az aggodalomra igencsak okot adó 2025-ös, friss PISA-teszt eredményeinek magyarázatát több tényezőből lehet összerakni.
A SPP vezetője körüli rumli arra volt jó, hogy ismét megnyugodjunk: a PCR fegyveres ökle nem veszett el, csak átalakult.