// 2026. október 31., szombat // Farkas

// Nagyítás

// Archívum

Kelta és magyar bulival indult idén Méra

Térfigyelő

Szerző: szabot
2017. július 28., 19:51

A breton ihletésű világzenét ezúttal olasz és lengyel csapat hozta el a Kolozsvár melletti leghíresebb csűrbe.

Az öreg diófa és alatta a hangulat változott legkevésbé egy év alatt, a Méra World Music fesztivál első kiadása óta. Cserepekből kirakott infópult, raklapokból összeállított beléptető kapu és a szemét szelektív gyűjtésének helyi szabályai fogadnak a mérai Szarka-telek hagyományos fakapuja mögött. Jelzik, hogy a világzenei fesztivál idén is natúr – akar lenni, írnám, ha érződne itt bármilyen erőlködés, de nem érződik.

Fotók: Szabó Tünde

Annyira nem, hogy az ücsörgés, hátradőlés és a fetrengés a fűben volt a fesztiválközönség legfőbb tevékenysége csütörtök délután.

Erre a fesztivál építészei is rásegítettek: asztalból és ízléses árnyékolóból is többet hoztak idén.

Miénk itt a tér a Csűrszínpad és a diófa között.

A szomszédos telken lévő Csűrstúdió egyelőre backstage, péntektől itt zajlnak a filmvetítések.

Nem csak miccsből és sült krumpliból áll a menü a kedvenc pihenőfesztiválunkon, sőt. Szombaton Kalotaszeg helyi termékeit kóstolhatjuk a gasztroudvaron.

Azt még nem is láttuk, milyen ötletes bútorokkal rendezték be idén a KOOHO építészei a telek mögötti gyümölcsöst Jámbor zónává (a chillzone mérai néve Jámbor, a bivaly után), mert még le volt zárva az odavezető híd, de a hulladék szelektív gyűjtésében és a fesztiváltérképen egyáltalán nem szokványos jelekkel igazítanak el.

A diófa után idén a patak hídja is kapott egy hintát.

És a színpad is egy kis fa- és textildekorációt. Itt épp az olaszországi Brigan együttes énekes-dudását csaptuk a textilhúrok közé.

Az olasz csapat Európa minden tájáról gyűjtött kelta dallamokat: Transhumanza Sonora című legfrissebb albumukhoz hét évig. Míg a felnőttek ülő üzemmódban élvezték ki finom játékukat, a gyerekek gyorsan rámozdultak a ritmusokra.

A világzene ráérős fesztiválként zeng Mérán, két koncert között érdemes kilépni a Szarka-telekről, és szétnézni a faluban.

Az egyik oldalon a kapukat érdemes olvasgatni, ...

... a másikon néhány stand állt össze minivásárrá. Igen, van kürtőskalács is, ha valaki hiányolná.

A Bivalymúzeum sokkal híresebb, mint ez a bolt, azért mutatjuk meg most a cégért.

Estefelé a lengyel Beltaine sok-sok tagja és hangszere jelent meg a Csűrszínpadon.

Rögtön egyértelművé tették, hogy érdeklődésük kevésbé folklorisztikus, mint a Brigané, inkább bulisztikus.

Aminek aztán nem is lehetett ellenállni.

Hosszas hangolás után zendített rá a Rendhagyó prímástalálkozó – merthogy ez nem egy esemény, hanem együttes. Méghozzá a magyar népzenében forgolódó legjobb szólistáké.

Akik egyből úgy húzták (illetve fújták és pengették), hogy két táncos rögtön a színpad elé ugrott figurázni. Nem győzték kivárni a táncházat, pedig aztán bekövetkezett, aminek be kellett következnie: miután levonult a zenekar, a közönség egy része döngölte a csűr deszkapadlóját. Mi több, késő éjjel még egy népzenei jam session is összejött a bárpult előtt.

Pénteken aztán besűrűsödött a népzene: prímásverseny zajlott a Bivalymúzeumban, Fölszállott a páva a Csűrszínpadon, majd román és magyar népzenészek lépnek fel előbb mindenki a saját bandájában, késő este pedig jön a nagy keveredés örömzenében és táncházban.

Szombaton mexikói, erdélyi román és magyarországi cigányzene mozdítja be a világzenehallgatókat: a Parno Graszt Erdélyben is többször bebizonyította már, hogy az évszázad egyik legbulisabb fesztiválzenekara.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// ez is érdekelheti

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Főtér

Különvélemény