// 2025. június 1., vasárnap // Tünde

// Nagyítás

// Archívum

Kelta és magyar bulival indult idén Méra

Térfigyelő

Szerző: szabot
2017. július 28., 19:51

A breton ihletésű világzenét ezúttal olasz és lengyel csapat hozta el a Kolozsvár melletti leghíresebb csűrbe.

Az öreg diófa és alatta a hangulat változott legkevésbé egy év alatt, a Méra World Music fesztivál első kiadása óta. Cserepekből kirakott infópult, raklapokból összeállított beléptető kapu és a szemét szelektív gyűjtésének helyi szabályai fogadnak a mérai Szarka-telek hagyományos fakapuja mögött. Jelzik, hogy a világzenei fesztivál idén is natúr – akar lenni, írnám, ha érződne itt bármilyen erőlködés, de nem érződik.

Fotók: Szabó Tünde

Annyira nem, hogy az ücsörgés, hátradőlés és a fetrengés a fűben volt a fesztiválközönség legfőbb tevékenysége csütörtök délután.

Erre a fesztivál építészei is rásegítettek: asztalból és ízléses árnyékolóból is többet hoztak idén.

Miénk itt a tér a Csűrszínpad és a diófa között.

A szomszédos telken lévő Csűrstúdió egyelőre backstage, péntektől itt zajlnak a filmvetítések.

Nem csak miccsből és sült krumpliból áll a menü a kedvenc pihenőfesztiválunkon, sőt. Szombaton Kalotaszeg helyi termékeit kóstolhatjuk a gasztroudvaron.

Azt még nem is láttuk, milyen ötletes bútorokkal rendezték be idén a KOOHO építészei a telek mögötti gyümölcsöst Jámbor zónává (a chillzone mérai néve Jámbor, a bivaly után), mert még le volt zárva az odavezető híd, de a hulladék szelektív gyűjtésében és a fesztiváltérképen egyáltalán nem szokványos jelekkel igazítanak el.

A diófa után idén a patak hídja is kapott egy hintát.

És a színpad is egy kis fa- és textildekorációt. Itt épp az olaszországi Brigan együttes énekes-dudását csaptuk a textilhúrok közé.

Az olasz csapat Európa minden tájáról gyűjtött kelta dallamokat: Transhumanza Sonora című legfrissebb albumukhoz hét évig. Míg a felnőttek ülő üzemmódban élvezték ki finom játékukat, a gyerekek gyorsan rámozdultak a ritmusokra.

A világzene ráérős fesztiválként zeng Mérán, két koncert között érdemes kilépni a Szarka-telekről, és szétnézni a faluban.

Az egyik oldalon a kapukat érdemes olvasgatni, ...

... a másikon néhány stand állt össze minivásárrá. Igen, van kürtőskalács is, ha valaki hiányolná.

A Bivalymúzeum sokkal híresebb, mint ez a bolt, azért mutatjuk meg most a cégért.

Estefelé a lengyel Beltaine sok-sok tagja és hangszere jelent meg a Csűrszínpadon.

Rögtön egyértelművé tették, hogy érdeklődésük kevésbé folklorisztikus, mint a Brigané, inkább bulisztikus.

Aminek aztán nem is lehetett ellenállni.

Hosszas hangolás után zendített rá a Rendhagyó prímástalálkozó – merthogy ez nem egy esemény, hanem együttes. Méghozzá a magyar népzenében forgolódó legjobb szólistáké.

Akik egyből úgy húzták (illetve fújták és pengették), hogy két táncos rögtön a színpad elé ugrott figurázni. Nem győzték kivárni a táncházat, pedig aztán bekövetkezett, aminek be kellett következnie: miután levonult a zenekar, a közönség egy része döngölte a csűr deszkapadlóját. Mi több, késő éjjel még egy népzenei jam session is összejött a bárpult előtt.

Pénteken aztán besűrűsödött a népzene: prímásverseny zajlott a Bivalymúzeumban, Fölszállott a páva a Csűrszínpadon, majd román és magyar népzenészek lépnek fel előbb mindenki a saját bandájában, késő este pedig jön a nagy keveredés örömzenében és táncházban.

Szombaton mexikói, erdélyi román és magyarországi cigányzene mozdítja be a világzenehallgatókat: a Parno Graszt Erdélyben is többször bebizonyította már, hogy az évszázad egyik legbulisabb fesztiválzenekara.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// ez is érdekelheti

Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Főtér

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden

Călin Georgescu ellen pedig már fasiszta eszmék hirdetése miatt is eljárás folyik.

Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

Krónika

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

// még több főtér.ro

Különvélemény