Ilyen volt, ilyen lett: újjáéledt Marosvásárhely nosztalgikus épülete, az Aranykakas
Egy helyi román üzletember több pénzt és szakértelmet fektetett a felújításába, mint előtte bárki.
Amikor 1897-ben a Fehér megyei Vajasd településről származó zsidó üzletember, Bürger Albert megvásárolta az akkori Marosvásárhely perifériáján található sörgyára melletti saroktelket, a kor egyik legimpozánsabb lakóépületének alapjait tette le. Azóta a szecessziós jegyeket hordozó neobarokk palota sorsa nagy fordulatokat vett: a sörgyárhoz tartozó impozáns lakóházból a második világháború után állami tulajdon lett, majd raktárépületként használták.
A hetvenes évektől az Avicola baromfitenyésztő vállalat működtetett itt népszerű vendéglőt, mely sokáig a vásárhelyiek kedvelt szórakozóhelye volt. Tisztázatlan körülmények között a 2000-es években a Romarta szerezte meg a tulajdonjogot, de semmit nem tett a megfelelő karbantartásért. Legutóbbi rendeltetését már romos állapotban teljesítette: a Vásárhelyi Forgatag, pontosabban a Szféra kulturális rendezvénysorozat egyik fő helyszíne volt.
Miután egyre többen szólaltak fel az egyre romosodó épület megmentése érdekében, egy román üzletember, Cosmin Pop vásárolta meg, aki szerencsére átérezte a műemlék restaurálásának felelősségét, így folyamatosan konzultált a szakértőkkel, az eredetihez minél hűebb munkálatokra törekedve. Szeretné, ha ismét népszerű vendéglő, szálloda és nyári kert működhetne az Aranykakasban.
Jó hír, hogy a felújítás a végéhez közeledik: Soós Zoltán polgármester Facebook-bejegyzése szerint három év után hamarosan végre ismét megnyithatja kapuit.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
