Egyébként szép lesz, különbözik a Kolozsvár-szerte fellelhető egyen-játszóterektől, meg minden.
Lehet, hogy a gyerekek nem, a szülők biztos unták már azokat az egy kaptafára készült játszótereket, amelyek az utóbbi évtizedben gombamód elszaporodtak Kolozsváron.
És akkor itt a jó hír: felújítják a sétatéri játszóteret, azt, amelyik a városi stadion mellett terül el. Kimentünk, megnéztük, és tényleg:

a munkálatokat végző Fehér megyei cég emberei ott sürgölődtek a helyszínen, égett a munka a kezeik között.

Szemügyre vettük a már puccba vágott két objektumot. Az egyik ez a négy tornyos vár. Csinos, környezetbarát (értsd, nem csak fémből és műanyagból készült), vonzza a szemet és remélhetőleg a gyerekeket is. Na jó, tudomásul vettük: Romániában vagyunk, hát román vár, mi más legyen.

Aztán közelebb lépve ránk esett a felismerés: kérem szépen, nem egyszerűen román, hanem dáko-román vár ez! A tervezők úgy gondolták, üdvös lesz az ott játszogató gyerekek identitásának erősítése érdekében, ha az utóbbi időben igen népszerű és sok helyen szuvenírként kapható dáko-román trikolór zászlót biggyesztik a tornyokra.

A másik objektum egy hajó, ez is csinos, akár a vár. Mekkorákat lehet ezen tengerjárni, kalózkodni, csatázni.

Ezt is megnéztük közelebbről. Na ja, a dákok híres hajósok voltak.
Sokkal többet nem tudunk ehhez hozzátenni. Hamis identitásból jeles! Amúgy meg jó játszást kívánunk mindenkinek a régi-új téren.
Fotók: Szántai János.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.