// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Amikor a románok szeretni akarják a magyarokat, de nem tudják, hogyan is kell helyesen

// HIRDETÉS

Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.

A fenti képen egy kolozsvári temetkezési vállalkozás cégére látható. A román nyelvű feliratok nagyjából rendben vannak, hiszen valamiért a román feliratozók nem ragaszkodnak annyira a saját anyanyelvük ékezeteihez. És az sem olyan rettenetes baki, hogy a nemzetközinek számító non stop kifejezést összeragasztották.

És itt jön az, aminek tudunk örülni. Ez a vállalkozás úgy döntött (nyilván a saját érdekei figyelembe vételével, de hát pont ez a normális), hogy a magyar ügyfeleket is megszólítja. Szépen lefordította a cégér feliratainak oroszlánrészét magyarra. Na de itt kezdődik az enyhén szólva nevettető gond. A vállalkozónak valószínűleg nem volt élő magyar ismerőse, akit megkérdezhetett volna, hogy is szólnak a mondatok magyarul. Vagy eszébe se jutott ilyesmi. Ügyesen felütötte a Google fordítót, bepötyögte a forrásszavakat, és máris kész volt a szöveg.

Így lett például a temetkezési szolgáltatásokból a személyes szolgáltatások. Persze, vitán felül áll, hogy a temetkezés igen személyes dolog. De azért vicces. Hogy a határozott névelő miért került az elejére, külön rejtély.

A non stop kifejezéssel is alaposan elbánt a gépfordító. Tojt arra, hogy egy nemzetközileg széles körben használt szókapcsolatról volt szó. Vette szépen, sorban: a non, az nem, evidens, a stop az meg stop. És tádám: megszületett a nem stop! Állítsuk meg a nemeket! Ha belegondolunk, igen trendi, genderista cucc ez. De telán nem ezen a cégéren a helye.

Utána jön a hazai (országon belüli) és nemzetközi szállításra vonatkozó kitétel. A digitális gondolkodó itt is botlott egyet. Ha egyszer az a szó a forrás, hogy intern, akkor a célszó az lesz, hogy belső. Na, hát abba bele se merünk gondolni, hogy is nézhet ki egy megboldogult személy belső szállítása. Hogyan zajlik. És hova.

Ismételjük: mindenképp remek dolog, hogy a kétnyelvűség terjed, mint a kórházi Acinetobacter-fertőzés, akkor is, ha a városvezetés mindent megtesz, hogy kiirtsa. Csak annyit szeretnénk mondani, hogy ha már csinálja valaki, tegye helyesen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS