// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Amikor a románok szeretni akarják a magyarokat, de nem tudják, hogyan is kell helyesen

// HIRDETÉS

Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.

A fenti képen egy kolozsvári temetkezési vállalkozás cégére látható. A román nyelvű feliratok nagyjából rendben vannak, hiszen valamiért a román feliratozók nem ragaszkodnak annyira a saját anyanyelvük ékezeteihez. És az sem olyan rettenetes baki, hogy a nemzetközinek számító non stop kifejezést összeragasztották.

És itt jön az, aminek tudunk örülni. Ez a vállalkozás úgy döntött (nyilván a saját érdekei figyelembe vételével, de hát pont ez a normális), hogy a magyar ügyfeleket is megszólítja. Szépen lefordította a cégér feliratainak oroszlánrészét magyarra. Na de itt kezdődik az enyhén szólva nevettető gond. A vállalkozónak valószínűleg nem volt élő magyar ismerőse, akit megkérdezhetett volna, hogy is szólnak a mondatok magyarul. Vagy eszébe se jutott ilyesmi. Ügyesen felütötte a Google fordítót, bepötyögte a forrásszavakat, és máris kész volt a szöveg.

Így lett például a temetkezési szolgáltatásokból a személyes szolgáltatások. Persze, vitán felül áll, hogy a temetkezés igen személyes dolog. De azért vicces. Hogy a határozott névelő miért került az elejére, külön rejtély.

A non stop kifejezéssel is alaposan elbánt a gépfordító. Tojt arra, hogy egy nemzetközileg széles körben használt szókapcsolatról volt szó. Vette szépen, sorban: a non, az nem, evidens, a stop az meg stop. És tádám: megszületett a nem stop! Állítsuk meg a nemeket! Ha belegondolunk, igen trendi, genderista cucc ez. De telán nem ezen a cégéren a helye.

Utána jön a hazai (országon belüli) és nemzetközi szállításra vonatkozó kitétel. A digitális gondolkodó itt is botlott egyet. Ha egyszer az a szó a forrás, hogy intern, akkor a célszó az lesz, hogy belső. Na, hát abba bele se merünk gondolni, hogy is nézhet ki egy megboldogult személy belső szállítása. Hogyan zajlik. És hova.

Ismételjük: mindenképp remek dolog, hogy a kétnyelvűség terjed, mint a kórházi Acinetobacter-fertőzés, akkor is, ha a városvezetés mindent megtesz, hogy kiirtsa. Csak annyit szeretnénk mondani, hogy ha már csinálja valaki, tegye helyesen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS