Valóban nagyon sokszínű a látvány, azonban a képről teljesen hiányzik a helyi (erdélyi) sokszínűség.
Aki mostanában végigsétál a kolozsvári Apafi Mihály Református Kollégium közelében levő Eötvös (Constanța) utcán, mondjuk, a Bocskai (Avram Iancu) térről a nagypiac felé menet, egészen sokszínű látvány fogadja az Erdélyi Református Egyházkerület épületéhez tartozó, utcára tekintő falon.

Az éppen 30 éves fennállását ünneplő Kolozsvári Francia Intézet előállt azzal az ünnepi ötlettel, hogy ha már ilyen kerek ez az évszám, ráadásul Kolozsvár és a kies Nantes városa szintén pont 30 éve testvérvárosok, hát jöjjön el a kincses városba két nantes-i street art művész (a graffiti kanonizált változatának elnevezése, magyarul utcaművészet) és fesse falra a francia és román kultúra sokszínűségét. A hírek szerint református egyház engedélyezte az akciót, az alkotók nekilendültek hát.

Mi pedig megcsodáhatjuk a készülő művet: valóban sokszínű, mind a francia meg a román kultúra, mind pedig az ábrázolásuk. Láthatunk francia bort, francia heraldikai elemeket, román sóbányát, román medvét, román denevért, román népviseletet, román végtelen oszlopot, valamint egyéb érdekességeket, mint például egy, hát, izé, fekete arcot, egy feneket, vidáman kanyargó végtagokat, egy, hát, izé, fehér arcot, mindenféle színes elemeket.

Ránézni a még készülő alkotásra valóban szívvidító. Csak hát óhatatlanul az is eszünkbe juthat, hogy két olyan kultúra ünnepli itt (is) a sokszínűségét, amelyek ugyanarra a mintára (a román átvette a franciát) egészségesnek nevezett nacionalizmus alapú nemzetépítést hajtott végre a múltban, és követ ma is. A sokszínű utcaművészeti alkotás pedig teljes mértékben tükrözi ezt a szemléletet: hiányzik belőle a valódi sokszínűség, értsd például magyar, szász, örmény, roma stb. kultúra. Ez pedig kísértetiesen emlékeztet Emil Boc polgármester és a mindenféle román elit nagy részének hozzáállására: nap mint nap sokszínűségről folyik a szó, a valóság viszont lehangolóan egyszínű.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.
Újabb részletek láttak napvilágot hétfő késő délután a Dicsőszentmártonból eltűnt és a várostól négy kilométerre, egy elszigetelt területen megtalált kislányok ügyében.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.