A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Bár sohasem volt elégedett azzal, ahogyan az erdélyi magyar kisebbséget kezelték, Magyarország korábban mindig támogatta Románia euroatlanti csatlakozását, és jelenleg is az ország schengeni övezetbe való felvételének egyik legkomolyabb szószólója – írja Sabina Fati a Deutsche Welle romániai kiadásán. A román publicista szerint Magyarország nagyon hamar megértette, hogy az erdélyi magyar közösség nagy mértékben Románia jólététől és biztonságától függ, ezért mindig Bukarest pártján állt a különböző nemzetközi tárgyalásokon. Ezzel szemben
Nemzetközi nyomásnak engedelmeskedve elfogadta az etnikai kisebbségi jogok helyzetét rendező alapszintű törvényeket, de a bukaresti hatóságok sosem tettek egyetlen lépést sem az erdélyi magyar követelések teljesítésére. Aztán az RMDSZ, a különböző bukaresti kormányok támogatásának fejében, igyekezett ezt-azt elérni a magyar közösség érdekében.
A magyarok egyenlőtlen harcokat vívtak a kétnyelvű feliratok kihelyezéséért, azokban a helységekben, ahol a létszámuk meghaladta a 20 százalékot. Vagy azért, hogy használhassák az anyanyelvüket a bíróságon – olyan perekben is, amelyeket rendre elveszítettek, mint például – hosszú évek óta – a visszaszolgáltatási ügyeket.
Ezt a mítoszt azonban az utóbbi években sajnos Budapestről is táplálják néha, legutóbb Orbán Viktor is ezt tette a Nagy-Magyarországot ábrázoló sáljával: egy olyan helyzetben, amikor Oroszország jókora részeket hasít ki Ukrajnából, a magyar miniszterelnök megengedi magának a térképekkel való játszadozást. Lehet, hogy azért teszi ezt Orbán – véli a szerző –, mert az EU-val való egyre mélyülő konfliktusában, amikor Magyarország eurómilliárdokat veszíthet el, egyre inkább elszigetelődik, és a nacionalizmus marad számára az egyetlen gyógyír a belföldi elégedetlenségekre.
Románia sokáig ugyanezt tette, főleg 2004 előtt. 2010 után, amikor Orbán Viktor visszatért a hatalomba, Magyarország elkezdte követni azt a román példát, hogy futószalagon osztogattak román útlevelet a moldovai állampolgároknak.
amit a magyar kormány megtett az erdélyi magyarok lojalitásának megnyerése érdekében. Ma a romániai magyarok több mint 60 százaléka egyben Magyarország állampolgára is. Aztán jöttek sorra a budapesti befektetések a magyar érdekeltségű erdélyi vállalkozói és civil szférába, illetve a médiába. Miközben a bukaresti kormányok szervezetlenül, ötletszerűen fordultak Chișinău felé, Magyarország egy jól körvonalazott tervet hajtott végre Erdélyben, a Kárpát-medence fejlesztésének címszava alatt. A Fidesznek pedig sikerült az RMDSZ-t a saját „röppályájára” állítania.
amelynek révén Orbán Viktor számot tarthatott az itteni magyar közösség szavazataira. A közösség hamar függővé vált a magyar média által sugárzott tartalmaktól, anélkül, hogy Románia képes lett volna erre bármilyen választ adni. Sőt, a hazai pártok még dicsekedtek is azzal az évek során, hogy sikerült megakadályozniuk az erdélyi magyarok kulturális autonómiáját biztosító törvényeket. Csakhogy időközben erre már nincs is szükségük az erdélyi magyaroknak, mert mindent megkaptak Budapestről.
Románia elszalasztotta az esélyt, hogy elnyerje saját magyar nemzetiségű állampolgárainak hűségét. Egy tavalyi felmérés szerint – amelyről a Főtér is beszámolt – az erdélyi magyaroknak csak 10 százaléka tekinti hazájának Romániát, közel 50 százalékuk a haza alatt Erdélyt érti.
Ez csak úgy lehetséges, ha valóban igazságos bírósági döntésekkel visszaszolgáltatják a magyar közösségnek a hagyományosan őt illető ingatlanokat, biztosítják a nyelvi jogokat, még olyan településeken is, ahol a közösség létszáma 20 százalék alá került, ha folytatják a kétnyelvűsítést, ha a magyar gyerekeknek jó minőségű oktatást biztosít a román állam, anélkül, hogy Budapest anyagi segítségére szorulnának, ha Bukarest egy önálló, profi médiácsatornával ellensúlyozza a budapesti kormány által befolyásolt tévék hatását, ha a magyarokat nem tekintik többé ellenségnek, ha a történelmet nem oktatják ennyire részrehajlóan, végtére is: ha Románia megérti, hogy a saját érdekében áll az erdélyi magyarok szívének visszahódítása – összegez Sabina Fati.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.
Négynapos iskolahetet tesztelnek egy erdélyi elitiskolában. Azzal vádoltak egy férfit, hogy visszaélt a segélyhívóval, de most pert nyert.
Súlyos közlekedési baleset történt péntek délután Arad megyében: egy személygépkocsi és egy kamion ütközött össze, előbbiben egy anya és két gyermek ült, mindannyian eszméletüket vesztették.
Avagy miért ijesztő most picit az, aminek természetesnek kellene lennie, mégsem volt az soha?
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
A CSM az Igazságügyi Felügyelethez fordul annak a bírónak az ügyében, aki egy, a jogi szakértők által keményen bírált döntéssel felfüggesztette a tavalyi elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő alkotmánybírósági döntést.
Elhunyt a háromszéki Bodzafordulóhoz tartozó Bredét település közelében balesetet szenvedett motoros – adja hírül a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A politika nyílt csatatérré változott, ahol az elveknek már nincs semmi keresnivalójuk. Jobb, ha ehhez hosszászokunk…
„De gyűlölni kell a népnek tetsző táposokat is. A pszichológust, a konteóterjesztőt, a szavalót. Az ő előadásaikat meg kell akadályozni, ez indokolt és jogos. A nekünk tetszőkét nem, a nekik tetszőkét igen.”
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem nézett ki az ablakon. Ha tetszik, könyvből tájékozódott. Mi viszont kimentünk a dombra és megnéztük. Avarostól, virágözönöstől, szemetestől, mindenestől.