// 2024. december 2., hétfő // Melinda, Vivien
Európai Unió

Veszélyben az új Kelet-Európa. Képes-e még győzni a Nyugat a második hidegháborúban?

// HIRDETÉS

Oroszország idébb vonul. És a Nyugat? Csak ül, mert ettől gömböc macska ő?

Kulcsfontosságú gondolatok:
1. Ukrajna egy hosszú távon ellehetetlenült állam;
2. Ukrajna gazdasági, katonai, stratégiai, területi és szimbolikus szempontból térden áll Oroszország előtt;
3. E pillanatban minimálisnak tűnik a Nyugat lehetősége (hajlandósága) arra, hogy konkrét segítséget nyújtson Ukrajnának. A legjobb esetben is rossz vicc az áldozatot tárgyalni küldeni a hóhérral, az EBESZ szolgálataihoz fordulás pedig a legbiztosabb útja az ügy „jegelésé”-nek és meg nem oldásának (lásd Transznisztria esetét 1992-ben);
4. Egyetlen olyan ország sem csatlakozhat majd a NATO-hoz, vagy az Európai Unióhoz, melynek jegelt konfliktusai vannak, vagy orosz csapatok állomásoznak a területén (ez figyelmeztetés Ukrajnának, Moldova Köztársaságnak és Grúziának), ami viszont a Kreml jelenlegi doktrínájának legfontosabb célja;
5. Oroszország magabiztossága e módszer működőképességét illetően („jegelt konfliktusok orosz csapatok állomásoztatásával”) Moszkva egy egyszerű és cinikus meggyőződésén alapul: senki sem merészeli majd erőszakkal eltávolítani az új Kelet-Európa államainak területeire jogtalanul behatolt orosz katonákat. Ebből a merészségből indul ki minden;
6. Az Egyesült Államok és a Nyugat az első világháborúban megértette, hogy csak egy Szovjetunióéval legalább megegyező katonai erő szembeállításával képesek korlátozni agresszív potenciálját („the doctrine of containment”, George Kennan, 1947);
7. Az Oroszország által a vilniusi csúcs előtt kirobbantott és a Janukovicsnak a szocsi olimpia utolsó előtti napján történt megbuktatása után elmélyült második hidegháború dilemma elé állította a Nyugatot: vagy vállalja az Oroszországgal való szembenállás óriási költségeit és megfosztja a „befolyási övezet” igénylésének lehetőségétől, vagy végleg átengedi a „keleti szomszédságot” annak az Eurázsiai Uniónak, melyet Moszkva 2015-ben fog hivatalosan bejelenteni.
Nyugat határainak keleti eltolása után az, amit 1989-ig „Kelet-Európá”-nak neveztek, az most „Közép-Európa”. Az euro-atlanti térség kibővítése északon a balti köztársaságtól és Lengyelországtól, délen Romániáig és Bulgáriáig 12 államot foglalt magába a NATO három egymást követő bővítése (1999, 2004, 2008), illetve 11 országot az Európai Unió három bővítése (2004, 2007, 2013) során.
Ma az új Kelet-Európa a szoft „Európai Unió keleti szomszédsága” néven ismert és hat, korábban a Szovjetunióhoz tartozó köztársaságból áll: Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova Köztársaság, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán.
Vlagyimir Putyin nem egyszer kijelentette, „a Szovjetunió szétesése volt a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája”. Persze, azt válaszolhatnánk, hogy attól függ, milyen szemszögből nézzük a történelmet, hiszen a volt szocialista tömb nemzetei számára a XX. század legnagyobb öröme volt, de ez most nem fontos.
Tehát, mit kell ebből leszűrnünk? Egyszerű: hogy Putyin, amíg Oroszország élén áll, mindent elkövet majd, hogy megvédje azt, amit „Oroszország határai menti stratégiai érdekei”-nek gondol és ha már a történelem kerekét nem is tudja visszaforgatni, akkor legalább megakadályozza a Nyugatnak a volt szovjet térségbe, vagyis az Európai Unió Keleti Partnerség programba tartozó országokba történő behatolását. Moszkva elképzelése szerint, ezek az államok semmiképpen sem kerülhetnek a Nyugat farvizébe, polgáraik többségének akaratától függetlenül. A Kreml úgy döntött, sorsuk az, hogy vagy ütközőövezet maradnak, vagy csatlakoznak az Eurázsiai Unióhoz. Röviden ez a Nyugatnak szóló kulcsüzenet: állítsátok le az előrehaladást, eljutottatok Oroszország érdekövezetének vörös vonalához!
Ukrajna a legszemléletesebb és legforróbb példája annak, Oroszország milyen kitartóan szembeszegül bármely volt szovjet köztársaság esetleges nyugatpárti döntésével. Korábban már elmondtam, Oroszország számára nem feltétlenül szükséges egész Ukrajnát annektálni, hiszen túl nagy egy szegény, megosztott és sebezhető állam táplálásának költsége, de létfontosságú, hogy Ukrajna soha ne tartozhasson a Nyugathoz. Ennek tükörképe, hogy az Európai Unió sem mutat túl nagy hajlandóságot ilyenfajta súlyos strukturális gondokkal küszködő területek magába olvasztására, így egyre világosabban körvonalazódik a „csatlakozás nélküli integráció” megoldása (egyfajta kötelezettségek nélküli együttélés): vízumok megszüntetése igen, társulási megállapodás igen, szabadkereskedelmi térség igen, közös piac és brüsszeli politikai-közigazgatási befolyás igen, tagság nem. Ez a maximum, amit reálisan remélhetnek azok az országok, melyekhez az Oroszország által katonailag „megjelölt” régiók, Abházia és Dél-Oszétia, a Krím és Transznisztria formálisan tartoznak.
Az Európai Unió reakciója eddig puha, habozó, némileg félénk, de mindenképpen nem meggyőző volt és – ha nem gyanítanánk azt, hogy csak időhúzási taktikáról van szó, amivel lehetőséget akarnak biztosítani maguknak, hogy néhány hét múlva ez másfajta választ fogalmazzanak meg – valósággal naiv. Hogyan is küldheted Arszenyij Jacenyukot és a kijevi „fasiszta államcsíny” végrehajtóit, hogy Putyinnal tárgyaljanak? Miről tárgyalhatnának? Ez nyilvánvalóan elvesztegetett idő (vagy, attól függően, hogy honnan nézzük a dolgokat, időnyerés?), a terepen pedig a helyzet nem fog változni. Az összekötő csoport, az EBESZ, az idővel egyre technikusabbá és bürokratikussá váló tárgyalási fordulók stb. nem tennének egyebet, mint eltemetnék annak bármilyen esélyét, hogy az oroszok távozzanak a Krímből. Ha végül a végtelen politikai–diplomáciai tárgyalásoknak ehhez a módszeréhez fognak folyamodni, az biztos jele lesz annak, hogy az Európai Unió már nem is reméli a Krím visszaadását Ukrajnának. Személy szerint tényleg úgy hiszem, az Európai Unió már most tudja, Oroszország többé nem távozik a számára fekete-tengeri kijáratot biztosító félszigetről. Oroszországnak ma semmi sem felel meg jobban, mint egy EBESZ égisze alatt működő tárgyalási formátum, ami minden bizonnyal zsákutcának fog bizonyulni.
Másrészt Putyin nem Ukrajnával, Moldova Köztársasággal, vagy Grúziával akar tárgyalóasztalhoz ülni. Putyin tavaly Cameronnak is megmondta, Nagy-Britannia túl kicsi ország, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal… A Kreml nem Jacenyjukkal, vagy Leancăval akar a világ „erőegyensúlyáról” beszélni. Ukrajna túl kicsi egy ekkora stratégiához, Moldova Köztársaság pedig ebben a képletben (a moldovaiakra nézve szerencsére!), csak a vessző után létezik. Velük később fog foglalkozni (Transznisztria, Gagauzia), miután padlóra küldte a kijevi új nyugatbarát rezsimet. Ilyen körülmények között önök még befektetnének Ukrajnába?
Moszkva egyértelműen vissza akarja szerezni az 1991-ig megvolt szuperhatalmi státuszt, annak elismerését és azt a kiváltságot, hogy egyenlő félként tárgyalhasson az Egyesült Államokkal és a nyugati demokráciák egész közösségével, amit reményei szerint már csak egy új hidegháború és az európaiaknak az orosz tankoktól és rakétáktól való félelme adhat meg egy régi vágású („hard power”-ként meghatározott és a „gáz diplomáciájá”-val kiegészülő) hatalomnak, melyet az utóbbi két évtizedben figyelmen kívül hagytak a nemzetközi színtéren. Most még jobban megértjük, milyen fontos lett volna a Nabucco West gázvezeték (amit végül az Európai Unió és az Egyesült Államok „árult el”, mindegyik a saját gazdasági okai/érdekei miatt): csökkentette volna Kelet-Európa kvázi teljes és Közép-Európa részleges függését az orosz gáztól. A jövőben még Ukrajnát is el lehetett volna látni (valószínűleg nem teljes mértékben) a Nabucco romániai szakaszának egyik elágazásából, a Gazprom vezetékével szembeni alternatív forrásként.
Végül a központi kérdés ez: mit tehet most a Nyugat? Ami az ügyet (vagyis az orosz csapatok eltávolítását a Krímről) illeti, azt mondanám, hogy semmit. Sőt, elképzelhető, hogy a mintegy 60 százalékot kitevő helyi orosz etnikumúak őszintén akarják a visszatérést az anyaországhoz, Oroszországhoz, ahova 1954-ig de jure tartoztak, mintsem hogy egy becsődölt, megosztott és bizonytalan országban éljenek. De most nem ez számít leginkább (a Krím még Ukrajna számára sem annyira fontos, mint a most szintén elakadt euro-atlanti távlat), mint inkább a Szovjetunió 1991-ig létezett térségére irányuló orosz revizionizmus egyfajta típusának „legitimálása” lenne súlyos dolog.
Ezzel az egész (az új geopolitikai meghatározás szerinti) Kelet-Európára nézve fenyegető tendenciával szemben határozott és összetett, többdimenziójú választ kellene előkészíteni, mely szertefoszlatná Moszkva azon meggyőződését, hogy a Nyugat túl gyáva vagy túl kényelmes ahhoz, hogy szembeszálljon egy szomszédos nemzetek akaratával szemben létrehozott befolyási szférára irányuló követeléseivel, tehát egy olyanfajta választ, amilyet a NATO és a „szabad világ” adott az első hidegháború során a Szovjetuniónak. Persze akkor, ha ma érdekel még igazán valakit a kelet-európai nemzetek euro-atlanti rendszerhez csatlakozásra irányuló óhaja.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Nincs megállás Erdélyben
Főtér

Nincs megállás Erdélyben

Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás
Krónika

Rekord részvétel mellett zajlik a parlamenti választás

Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden
Főtér

Kezdi kiverni a biztosítékot Bukarestben Georgescu TikTok-kampánya – hírek kedden

Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon
Székelyhon

Hargita megye teljesített a legjobban a választási részvétel tekintetében a parlamenti választásokon

Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján
Krónika

Győzött a PSD, előretört a román szélsőjobb, küszöb fölött az RMDSZ a felmérések alapján

A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD
Székelyhon

Hivatalos eredmények: hat százalék fölött az RMDSZ, élen a PSD

Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Miért nem foglalkozik az állam megfelelően az emberek digitális képzésével?

Fall Sándor

Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.

Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról

Varga László Edgár

A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele

Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.

A blues Kolozsváron is ugyanazt csinálja, mint Memphisben: istenesen odavág

Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.

// HIRDETÉS