Ha Laura Codruţa Kövesi széke megmentése érdekében kész az egész intézmény hitelességét feláldozni, akkor ez azt jelenti, hogy kimerültek a lehetőségei.
A DNA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) egyik munkaülésén készült felvételek megjelenése után igazi válság robbant ki az intézményben. A DNA vezetője, Laura Codruţa Kövesi belső vizsgálatot indított a felvételek készítőinek kiderítésére, bejelentve ugyanakkor, hogy bűnvádi vizsgálat indítását kezdeményezte ellenük. De a beszámoló folytatása előtt szükség van egy pontosításra, amihez az olvasóknak joguk van. Az elmúlt évek folyamán egy rakás hangfelvételt szerkesztettem, mind analóg (mágnesszalagos), mind digitális formátumban, és e tapasztalat birtokában kijelenthetem, hogy nem találtam olyan természetű beavatkozások nyomát, melyek módosíthatták volna a DNA-vezető szavainak lényegét. A hozzá nem értők vélekedésével ellentétben,
Egyszerűen nem tudsz egy szövegrészt kiemelni egy bizonyos kontextusból és áthelyezni egy másikba nyomok hátrahagyása nélkül, hiszen a hang szinte utánozhatatlan összetettségű. A mikrofon típusa, a hangerő-beállítások, a forráshoz viszonyított távolság, a háttérzajok, a terem akusztikai minősége, a visszhangok mind-mind egyedi textúrát kölcsönöznek a hangnak. Ennél sokkal könnyebb és sikeresebb, ha ugyanazon a felvételen dolgozol, ide-oda mozgatva egy bizonyos részletet, de így is csak viszonylag rövid koherens mondatokat lehet összerakni, hiszen a tágabb kontextus megőrzésével leleplezed a hamisításodat. Nem utolsó sorban a hang dinamikája is könnyen elárulhat egy beavatkozást, hiszen az áthelyezett részletnek hangszínben, ütemben és hangmagasságban egyeznie kell az új környezettel. A szünetekről és légzésről nem is beszélve.
Következésképpen annak nagyobb a valószínűsége, hogy hiteles a DNA-s munkaülés hangfelvétele, melyen Laura Codruţa Kövesi nyomást gyakorol az eredményesség növelése érdekében. Ennyit erről. Különben a DNA vezetője annak bejelentése helyett, hogy megbízott egy független szakértőkből álló csapatot (vagyis nem a „műszaki szolgálathoz tartozó kollégákat”) a felvétel hamisítványjellegének bizonyítására, belső vizsgálatot indított a felvétel készítőinek megtalálására. Olyan vizsgálatot, mint a titkosszolgálatoknál, hazugságvizsgálóval, de ezt több ügyész is megtagadta. Doru Ţuluş, Mihaela Iorga és Nicolae Marin ügyészek az Igazságügyi Felügyelethez fordultak a DNA vezetőjének túlkapásai miatt. Laura Codruţa Kövesi sem adta alább és egyszerűen leváltotta tisztségükből Doru Ţuluşt és Mihaela Iorgát, több évvel ezelőtt elkövetett súlyos tettekkel vádolva őket. De ugyanakkor nem kevesebb, mint 8 DNA-ügyész kérte a CSM-től (Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács – a szerk.) áthelyezését más ügyészségekhez, akik közül az egyik csak idén februárban érkezett a DNA-hoz. (Lumeajustitiei.ro)
Panaszok érkeznek a CSM-hez és az Igazságügyi Felügyelethez, belső csatornákon keresztül pedig börtönnel fenyegetik egymást. Az Igazgatóság vezetője, akinek vitatható módszerei nyilvánosságra kerültek, válaszul korrupcióval vádol néhányat a legközelebbi munkatársai közül. De akkor az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy mennyire lehet még megbízni a DNA vizsgálataiban? Egyértelmű, hogy Laura Codruţa Kövesi kifogyott a lehetőségeiből, ha most akár az egész intézmény hitelességét is kész feláldozni széke megőrzése érdekében.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter hétfő reggel olyan kijelentést tett, mely annak lehetőségét sugallja, hogy végül javasolni fogja a DNA vezetőjének leváltását: „Azt hiszem, a DNA-nál eljött a tisztázások ideje. A 13. sz. sürgősségi kormányrendelet elfogadási módjának kivizsgálására vonatkozóan bemutatott elég részletes jelentésemben erőteljes figyelmeztetést fogalmaztam meg a DNA tevékenységét illetően és kihangsúlyoztam annak elengedhetetlenségét, hogy a DNA tevékenysége alkotmányos korlátok között történjen.”
Ugyanakkor a miniszter továbbra is nagyon óvatos, hiszen jól tudja, nem kérheti a DNA vezetőjének leváltását, ha nem rendelkezik nagyon erős érvekkel, különösen a külföldi politikai környezet számára. Laura Codruţa Kövesit
a plagizálást is beleértve. És az ügyésznő sorsa végső soron Iohannis elnök döntésétől függ.
Míg az események alakulását nem jósolhatjuk meg, ezzel szemben általánosságokban felmérhetjük a helyzetet. A DNA-nál nem személyes rivalizálásokról, hiúságokról vagy belső tisztázásokról van szó, hanem sokkal mélyebb válságról. Ahogy a DNA munkaülésén készült felvételből kiderül, éppen az intézmény céljait és a cselekvési eszközöket illetően alakult ki jelentős nézetkülönbség Laura Codruţa Kövesi és saját munkatársai között. A DNA vezetője nem rejtette véka alá, hogy a legkevésbé sem tiszteli az Alkotmánybíróság döntéseit és nem hajlandó betartani őket. Ellenkezőleg, azt kérte a beosztottaitól, hajtsanak végre minél több magas rangú letartóztatást, hogy helyreállítsa elvesztett lendületét és bebizonyíthassa, hogy az ellenvetések ellenére „igaza van”. De készek a munkatársai követni ezen a kockázatos úton? Úgy tűnik, hogy nem. Már a DNA ügyészei sem hisznek az intézmény küldetésében úgy, ahogy azt vezetője, Laura Codruţa Kövesi meghatározza, ami magyarázza az utóbbi években masszív méreteket öltő dezertálásokat.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Több mint két évre bevonták a jogosítványát, és 16 ezer lejre bírságolták a rendőrök azt a marosvásárhelyi motorbiciklist, aki egy Kolozs megyei országúton közlekedve tizenhárom alkalommal előzött szabálytalanul, átlépve a folytonos vonalat.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A Csíkkozmásról néhány éve Mikóújfaluba költözött család bolygatta meg a háromszéki falu békéjét – árulta el lapunknak a minapi gyilkosság kapcsán Demeter Ferenc, Mikóújfalu polgármestere.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?