George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Oroszország számára az ukrajnai háborúban a legfőbb problémát az a logisztikai segítség jelenti, amelyet az Amerikai Egyesült Államok nyújt Kijev számára. A nukleáris opción kívül Putyin számára az a lehetőség is felmerülhet, hogy megtámadja Ukrajna valamelyik szomszédját, elsősorban Romániát vagy Moldovát, azért, hogy kétfrontos küzdelemre kényszerítse az amerikaiakat – idézi az Adevărul (és nyomában több más román sajtótermék is) George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértőt, a Geopolitical Futures stratégiai elemző és előrejelző cég vezetőjét.
A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban Friedman leszögezi: nem stratégiai, hanem taktikai atombomba jöhet szóba. A stratégiai atomfegyverek, amilyenekkel az amerikaiak bombázták Hirosimát és Nagaszakit, egy nagy terület gyakorlatilag teljes elpusztítására képesek, és rengeteg áldozattal járnak, maga a robbanás és a nukleáris csapadék (vagyis radioaktív por, hamu, homok, korom) révén. A taktikai atomfegyverek ereje nagyjából egy (azaz 1) százaléka a Hirosimában ledobott bombáknak, és az utóhatásuk is jóval kisebb.
Friedman számba veszi azt a lehetőséget is, hogy Putyin mégiscsak a stratégiai atombomba bevetése mellett dönt, vagyis hirosimai típusú atomot dob különböző ukrán városokra. Ez azért nem valószínű, mert Oroszország számára két nagyon kellemetlen következménye is lehet.
Az egyik az, hogy a széljárás (a szó szoros értelmében) nem kedvez az oroszoknak. Kelet-Ukrajnában a szelek északkeleti irányba fújnak, és a nukleáris csapadékot áthordanák orosz területre, például a stratégiai szempontból kiemelt fontosságú Voronyezs irányába.
A másik kockázat: nem tudni, hogyan reagálna egy ilyen csapásra a Nyugat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén rendelkezik atomfegyverekkel, és könnyen elképzelhető, hogy egy Ukrajna elleni nukleáris csapást a saját biztonsága elleni támadásként fogna fel, és visszacsapna – persze ez sem biztos, de a parancsnoki központokban uralkodó légkör kiszámíthatatlan válaszreakciókra képes. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés kiváló pszichológiai hadviselés Moszkva részéről, de nem oldaná meg Oroszország katonai problémáit.
Az oroszok számára ugyanis létfontosságú, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját, ha nem akarják, hogy belehajszolják őket egy politikai megegyezésbe. Ha pedig nyitnak egy újabb frontot, kétséges, hogy Amerika képes lesz-e mindkét megtámadott országot ugyanolyan erőbedobással ellátni katonailag és logisztikailag, mint most Ukrajnát – ezért csökkentenie kéne az utóbbinak nyújtott támogatást.
Földrajzi okokból Románia és Moldova tűnik a két legkézenfekvőbb célpontnak, ráadásul a két ország közt létezik egy erős kötelék. Ha Románia mellett döntenének, az oroszoknak esélyük sem lenne szárazföldi offenzívára, a Fekete-tengerről kéne támadniuk, onnan szállnának partra – csakhogy Románia NATO-tag, ahol jelentős amerikai tengeri haderő állomásozik. Ehhez először ki kéne védeniük az ukrán flotta rakétáit, amelyekkel korábban az ukránok elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is. Meg kell szerezniük – és megtartaniuk – a légifölényt, és felvenni a harcot a román, illetve a társult amerikai haderővel. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosz hadsereg ellen intézett légitámadásokat, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a művelet kudarcba fulladna – jegyzi meg Friedman.
Amennyiben az oroszok netalántán a balti államokat támadnák meg, nagyon kemény lengyel ellencsapással kéne számolniuk.
összegez Friedman. Eszmefuttatásának különös hangsúlyt ad, hogy friss sajtóértesülések szerint Románia – Európában elsőként – szeretné üzembe állítani a világ legerősebb légvédelmi rendszerét, az izraeli Vaskupolát.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A magyarországi MCC körüli átalakulás hírei sok erdélyi diákot és szülőt is bizonytalanságban tartanak, miközben javában zajlik a jelentkezés az intézmény programjaira.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Székelykeresztúr református templomában került sor az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) közgyűlésére: tizennégy lelkész ünnepélyes felszentelésére, valamint a plenáris ülésre, amelyen a küldöttek elfogadták a különböző jelentéseket.
Egy ember megsérült szerda este Csíkszeredában, a Hargita utcában, miután egy lovas szekér és egy autó összeütközött. A szekér hajtója alkoholt fogyasztott a baleset előtt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?