// 2024. október 5., szombat // Aurél
háború és béke

Valóban megtámadná Putyin Romániát?

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.

Oroszország számára az ukrajnai háborúban a legfőbb problémát az a logisztikai segítség jelenti, amelyet az Amerikai Egyesült Államok nyújt Kijev számára. A nukleáris opción kívül Putyin számára az a lehetőség is felmerülhet, hogy megtámadja Ukrajna valamelyik szomszédját, elsősorban Romániát vagy Moldovát, azért, hogy kétfrontos küzdelemre kényszerítse az amerikaiakat – idézi az Adevărul (és nyomában több más román sajtótermék is) George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértőt, a Geopolitical Futures stratégiai elemző és előrejelző cég vezetőjét. A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban Friedman leszögezi: nem stratégiai, hanem taktikai atombomba jöhet szóba. A stratégiai atomfegyverek, amilyenekkel az amerikaiak bombázták Hirosimát és Nagaszakit, egy nagy terület gyakorlatilag teljes elpusztítására képesek, és rengeteg áldozattal járnak, maga a robbanás és a nukleáris csapadék (vagyis radioaktív por, hamu, homok, korom) révén. A taktikai atomfegyverek ereje nagyjából egy (azaz 1) százaléka a Hirosimában ledobott bombáknak, és az utóhatásuk is jóval kisebb.

A taktikai nukleáris fegyverek eldönthetik egy csata kimenetelét, de egy háborúét nem, és nem tennék lakhatatlanná a területet.

Friedman számba veszi azt a lehetőséget is, hogy Putyin mégiscsak a stratégiai atombomba bevetése mellett dönt, vagyis hirosimai típusú atomot dob különböző ukrán városokra. Ez azért nem valószínű, mert Oroszország számára két nagyon kellemetlen következménye is lehet. Az egyik az, hogy a széljárás (a szó szoros értelmében) nem kedvez az oroszoknak. Kelet-Ukrajnában a szelek északkeleti irányba fújnak, és a nukleáris csapadékot áthordanák orosz területre, például a stratégiai szempontból kiemelt fontosságú Voronyezs irányába. A másik kockázat: nem tudni, hogyan reagálna egy ilyen csapásra a Nyugat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén rendelkezik atomfegyverekkel, és könnyen elképzelhető, hogy egy Ukrajna elleni nukleáris csapást a saját biztonsága elleni támadásként fogna fel, és visszacsapna – persze ez sem biztos, de a parancsnoki központokban uralkodó légkör kiszámíthatatlan válaszreakciókra képes. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés kiváló pszichológiai hadviselés Moszkva részéről, de nem oldaná meg Oroszország katonai problémáit.

A nukleáris opció mellett a Kreml másik lehetősége egy Ukrajnával szomszédos állam, Románia vagy Moldova megtámadása.

Az oroszok számára ugyanis létfontosságú, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját, ha nem akarják, hogy belehajszolják őket egy politikai megegyezésbe. Ha pedig nyitnak egy újabb frontot, kétséges, hogy Amerika képes lesz-e mindkét megtámadott országot ugyanolyan erőbedobással ellátni katonailag és logisztikailag, mint most Ukrajnát – ezért csökkentenie kéne az utóbbinak nyújtott támogatást. Földrajzi okokból Románia és Moldova tűnik a két legkézenfekvőbb célpontnak, ráadásul a két ország közt létezik egy erős kötelék. Ha Románia mellett döntenének, az oroszoknak esélyük sem lenne szárazföldi offenzívára, a Fekete-tengerről kéne támadniuk, onnan szállnának partra – csakhogy Románia NATO-tag, ahol jelentős amerikai tengeri haderő állomásozik. Ehhez először ki kéne védeniük az ukrán flotta rakétáit, amelyekkel korábban az ukránok elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is. Meg kell szerezniük – és megtartaniuk – a légifölényt, és felvenni a harcot a román, illetve a társult amerikai haderővel. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosz hadsereg ellen intézett légitámadásokat, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a művelet kudarcba fulladna – jegyzi meg Friedman. Amennyiben az oroszok netalántán a balti államokat támadnák meg, nagyon kemény lengyel ellencsapással kéne számolniuk.

Az oroszok számára tehát kevés vonzó lehetőség mutatkozik a folytatásra, de azt nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a háborút.

„A végső megoldás az, amiről már korábban is írtam, a haderejük csoportosítása keleten és Ukrajna megtámadása. Ez marad a legvalószínűbb lehetőség Oroszország számára, feltételezve, hogy képesek egy kellően nagy erőt összevonni, kiképezni és motiválni. Ha nem, Oroszország elérhet egy gyenge döntetlent, de nem fogja tudni rákényszeríteni az akaratát Ukrajnára”,

összegez Friedman. Eszmefuttatásának különös hangsúlyt ad, hogy friss sajtóértesülések szerint Románia – Európában elsőként – szeretné üzembe állítani a világ legerősebb légvédelmi rendszerét, az izraeli Vaskupolát.

Különvélemény

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Pityókaföld az erdő mélyén – tizedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”

Nagyítás

Így fészbukozunk mi – pillanatkép az állapotunkról

Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.

Itt az új erdélyi macskafajta: cuki és titokzatos

Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.

// ez is érdekelheti
Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én
Főtér

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

Brüsszeli felszólítás: Románia szüntesse meg az áram és a gáz árképzési és kiviteli korlátozását
Krónika

Brüsszeli felszólítás: Románia szüntesse meg az áram és a gáz árképzési és kiviteli korlátozását

Felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett az Európai Bizottság Románia ellen, mivel az korlátozza a piaci szereplők szabadságát az áram és a gáz nagykereskedelmi árának meghatározása, illetve a földgáz exportja tekintetében.

Modern szolgasorsban Székelyföldön
Főtér

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

Így lett egy ütközésből több – megkaptuk a szejkei baleset rendőrségi részleteit
Székelyhon

Így lett egy ütközésből több – megkaptuk a szejkei baleset rendőrségi részleteit

Három személyautó és egy parkoló teherautó volt érintett a szerda délutáni szejkefürdői balesetben. Megkaptuk a rendőrségi jelentést.

Szovátát, Gyergyószéket is eléri minden idők legnagyobb sztrádaépítési láza
Krónika

Szovátát, Gyergyószéket is eléri minden idők legnagyobb sztrádaépítési láza

A Közúti Beruházások Országos Társasága jóváhagyta a versenytárgyalás kiírását az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya hegyvidéki, Gyergyószéket is érintő szakaszainak megépítésére.

Éjszakai balhé Csíkszeredában
Székelyhon

Éjszakai balhé Csíkszeredában

Őrizetbe vettek két férfit, miután verekedés tört ki Csíkszeredában vasárnapra virradóan – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Pityókaföld az erdő mélyén – tizedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Az agrárpiacot egyetlen nagy gigacég, a Genotech uralta, csúcstechnológiával, elképzelhetetlenül nagy területeken termesztettek mindent. A szinte teljesen automatizált agrártechnikát mesterséges intelligencia irányította.”

Nagyítás

Így fészbukozunk mi – pillanatkép az állapotunkról

Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.

Itt az új erdélyi macskafajta: cuki és titokzatos

Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.