Valóban megtámadná Putyin Romániát?

Oroszország számára az ukrajnai háborúban a legfőbb problémát az a logisztikai segítség jelenti, amelyet az Amerikai Egyesült Államok nyújt Kijev számára. A nukleáris opción kívül Putyin számára az a lehetőség is felmerülhet, hogy megtámadja Ukrajna valamelyik szomszédját, elsősorban Romániát vagy Moldovát, azért, hogy kétfrontos küzdelemre kényszerítse az amerikaiakat – idézi az Adevărul (és nyomában több más román sajtótermék is) George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértőt, a Geopolitical Futures stratégiai elemző és előrejelző cég vezetőjét.

A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban Friedman leszögezi: nem stratégiai, hanem taktikai atombomba jöhet szóba. A stratégiai atomfegyverek, amilyenekkel az amerikaiak bombázták Hirosimát és Nagaszakit, egy nagy terület gyakorlatilag teljes elpusztítására képesek, és rengeteg áldozattal járnak, maga a robbanás és a nukleáris csapadék (vagyis radioaktív por, hamu, homok, korom) révén. A taktikai atomfegyverek ereje nagyjából egy (azaz 1) százaléka a Hirosimában ledobott bombáknak, és az utóhatásuk is jóval kisebb.

A taktikai nukleáris fegyverek eldönthetik egy csata kimenetelét, de egy háborúét nem, és nem tennék lakhatatlanná a területet.

Friedman számba veszi azt a lehetőséget is, hogy Putyin mégiscsak a stratégiai atombomba bevetése mellett dönt, vagyis hirosimai típusú atomot dob különböző ukrán városokra. Ez azért nem valószínű, mert Oroszország számára két nagyon kellemetlen következménye is lehet.

Az egyik az, hogy a széljárás (a szó szoros értelmében) nem kedvez az oroszoknak. Kelet-Ukrajnában a szelek északkeleti irányba fújnak, és a nukleáris csapadékot áthordanák orosz területre, például a stratégiai szempontból kiemelt fontosságú Voronyezs irányába.

A másik kockázat: nem tudni, hogyan reagálna egy ilyen csapásra a Nyugat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén rendelkezik atomfegyverekkel, és könnyen elképzelhető, hogy egy Ukrajna elleni nukleáris csapást a saját biztonsága elleni támadásként fogna fel, és visszacsapna – persze ez sem biztos, de a parancsnoki központokban uralkodó légkör kiszámíthatatlan válaszreakciókra képes. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés kiváló pszichológiai hadviselés Moszkva részéről, de nem oldaná meg Oroszország katonai problémáit.

A nukleáris opció mellett a Kreml másik lehetősége egy Ukrajnával szomszédos állam, Románia vagy Moldova megtámadása.

Az oroszok számára ugyanis létfontosságú, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját, ha nem akarják, hogy belehajszolják őket egy politikai megegyezésbe. Ha pedig nyitnak egy újabb frontot, kétséges, hogy Amerika képes lesz-e mindkét megtámadott országot ugyanolyan erőbedobással ellátni katonailag és logisztikailag, mint most Ukrajnát – ezért csökkentenie kéne az utóbbinak nyújtott támogatást.

Földrajzi okokból Románia és Moldova tűnik a két legkézenfekvőbb célpontnak, ráadásul a két ország közt létezik egy erős kötelék. Ha Románia mellett döntenének, az oroszoknak esélyük sem lenne szárazföldi offenzívára, a Fekete-tengerről kéne támadniuk, onnan szállnának partra – csakhogy Románia NATO-tag, ahol jelentős amerikai tengeri haderő állomásozik. Ehhez először ki kéne védeniük az ukrán flotta rakétáit, amelyekkel korábban az ukránok elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is. Meg kell szerezniük – és megtartaniuk – a légifölényt, és felvenni a harcot a román, illetve a társult amerikai haderővel. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosz hadsereg ellen intézett légitámadásokat, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a művelet kudarcba fulladna – jegyzi meg Friedman.

Amennyiben az oroszok netalántán a balti államokat támadnák meg, nagyon kemény lengyel ellencsapással kéne számolniuk.

Az oroszok számára tehát kevés vonzó lehetőség mutatkozik a folytatásra, de azt nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a háborút.

összegez Friedman. Eszmefuttatásának különös hangsúlyt ad, hogy friss sajtóértesülések szerint Románia – Európában elsőként – szeretné üzembe állítani a világ legerősebb légvédelmi rendszerét, az izraeli Vaskupolát.