// 2024. november 6., szerda // Lénárd
háború és béke

Valóban megtámadná Putyin Romániát?

// HIRDETÉS

George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.

Oroszország számára az ukrajnai háborúban a legfőbb problémát az a logisztikai segítség jelenti, amelyet az Amerikai Egyesült Államok nyújt Kijev számára. A nukleáris opción kívül Putyin számára az a lehetőség is felmerülhet, hogy megtámadja Ukrajna valamelyik szomszédját, elsősorban Romániát vagy Moldovát, azért, hogy kétfrontos küzdelemre kényszerítse az amerikaiakat – idézi az Adevărul (és nyomában több más román sajtótermék is) George Friedman magyar származású amerikai geopolitikai szakértőt, a Geopolitical Futures stratégiai elemző és előrejelző cég vezetőjét.

A nukleáris fegyverek bevetésével kapcsolatban Friedman leszögezi: nem stratégiai, hanem taktikai atombomba jöhet szóba. A stratégiai atomfegyverek, amilyenekkel az amerikaiak bombázták Hirosimát és Nagaszakit, egy nagy terület gyakorlatilag teljes elpusztítására képesek, és rengeteg áldozattal járnak, maga a robbanás és a nukleáris csapadék (vagyis radioaktív por, hamu, homok, korom) révén. A taktikai atomfegyverek ereje nagyjából egy (azaz 1) százaléka a Hirosimában ledobott bombáknak, és az utóhatásuk is jóval kisebb.

A taktikai nukleáris fegyverek eldönthetik egy csata kimenetelét, de egy háborúét nem, és nem tennék lakhatatlanná a területet.

Friedman számba veszi azt a lehetőséget is, hogy Putyin mégiscsak a stratégiai atombomba bevetése mellett dönt, vagyis hirosimai típusú atomot dob különböző ukrán városokra. Ez azért nem valószínű, mert Oroszország számára két nagyon kellemetlen következménye is lehet.

Az egyik az, hogy a széljárás (a szó szoros értelmében) nem kedvez az oroszoknak. Kelet-Ukrajnában a szelek északkeleti irányba fújnak, és a nukleáris csapadékot áthordanák orosz területre, például a stratégiai szempontból kiemelt fontosságú Voronyezs irányába.

A másik kockázat: nem tudni, hogyan reagálna egy ilyen csapásra a Nyugat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország szintén rendelkezik atomfegyverekkel, és könnyen elképzelhető, hogy egy Ukrajna elleni nukleáris csapást a saját biztonsága elleni támadásként fogna fel, és visszacsapna – persze ez sem biztos, de a parancsnoki központokban uralkodó légkör kiszámíthatatlan válaszreakciókra képes. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzés kiváló pszichológiai hadviselés Moszkva részéről, de nem oldaná meg Oroszország katonai problémáit.

A nukleáris opció mellett a Kreml másik lehetősége egy Ukrajnával szomszédos állam, Románia vagy Moldova megtámadása.

Az oroszok számára ugyanis létfontosságú, hogy megváltoztassák a háború dinamikáját, ha nem akarják, hogy belehajszolják őket egy politikai megegyezésbe. Ha pedig nyitnak egy újabb frontot, kétséges, hogy Amerika képes lesz-e mindkét megtámadott országot ugyanolyan erőbedobással ellátni katonailag és logisztikailag, mint most Ukrajnát – ezért csökkentenie kéne az utóbbinak nyújtott támogatást.

Földrajzi okokból Románia és Moldova tűnik a két legkézenfekvőbb célpontnak, ráadásul a két ország közt létezik egy erős kötelék. Ha Románia mellett döntenének, az oroszoknak esélyük sem lenne szárazföldi offenzívára, a Fekete-tengerről kéne támadniuk, onnan szállnának partra – csakhogy Románia NATO-tag, ahol jelentős amerikai tengeri haderő állomásozik. Ehhez először ki kéne védeniük az ukrán flotta rakétáit, amelyekkel korábban az ukránok elsüllyesztették a Moszkva cirkálót is. Meg kell szerezniük – és megtartaniuk – a légifölényt, és felvenni a harcot a román, illetve a társult amerikai haderővel. Ha ehhez hozzászámítjuk az orosz hadsereg ellen intézett légitámadásokat, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a művelet kudarcba fulladna – jegyzi meg Friedman.

Amennyiben az oroszok netalántán a balti államokat támadnák meg, nagyon kemény lengyel ellencsapással kéne számolniuk.

Az oroszok számára tehát kevés vonzó lehetőség mutatkozik a folytatásra, de azt nem engedhetik meg maguknak, hogy abbahagyják a háborút.

„A végső megoldás az, amiről már korábban is írtam, a haderejük csoportosítása keleten és Ukrajna megtámadása. Ez marad a legvalószínűbb lehetőség Oroszország számára, feltételezve, hogy képesek egy kellően nagy erőt összevonni, kiképezni és motiválni. Ha nem, Oroszország elérhet egy gyenge döntetlent, de nem fogja tudni rákényszeríteni az akaratát Ukrajnára”,

összegez Friedman. Eszmefuttatásának különös hangsúlyt ad, hogy friss sajtóértesülések szerint Románia – Európában elsőként – szeretné üzembe állítani a világ legerősebb légvédelmi rendszerét, az izraeli Vaskupolát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között
Főtér

A kolozsvári Fellegvár: lebegő „senkiföldje” ég és enyészet között

Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.

Új autópálya épülhet
Krónika

Új autópálya épülhet

Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok
Főtér

Kelet-Közép Európa legboldogabbjai egy felmérés szerint a románok és az osztrákok

Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve
Székelyhon

Négyen meghaltak egy Maros megyei balesetben – frissítve

Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal
Krónika

Újabb gyorsforgalmi összeköttetés készül a magyar közúti hálózattal

A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval
Székelyhon

Reggeli dulakodás Csíkszeredában két csoport között – videóval

Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

Szántai János

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Mostantól jobb! Mostantól kényelmesebb! – tizenegyedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

 

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

// HIRDETÉS