// 2024. november 25., hétfő // Katalin

USR – az illúzió vége?

// HIRDETÉS

Nagyon úgy tűnik, hogy Románia megváltópártja, a csupa tiszta szemű, tiszta életű, haladó szentlélekből álló Mentsétek meg... alakulat szépen belesüpped a saját sarába.

Jelen szöveg a Contributors oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

2018 telének vége felé lelkesen, bármiféle fenntartások nélkül aláírtam a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „Büntetőügyesek nélküli közéletet!” című kezdeményezését. Akkor már több mint egy év telt el a 13-as kormányrendelet kritikus pillanata óta. Melynek az volt a szerepe, hogy várható elítélésétől megmentse a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjét, Dragnea Liviu Nicolaét.

Akkor, 2018 februárjában már rég a múlt részét képezték az előző év telén lezajlott utcai tüntetések. A román civil társadalom felől olyan jelzések érkeztek, hogy már nem képes összefogni és

egyfajta apátia és belenyugvás látszott eluralkodni az egész társadalmon.

Egészen más volt a helyzet a baloldal táborában. A PSD-kongresszuson, amelyre nem sokkal azután került sor, hogy aláírtam a szóban forgó törvénykezdeményezést, Dragnea – nagyon magabiztosan – azt jelezte, hogy a PSD és ő az örökkévalósággal kötöttek paktumot. Azt, hogy Románia és a románok arra ítéltettek, hogy attól kezdve a PSD vezesse őket hosszú éveken keresztül. Azt, hogy kiút nélküli helyzetben vagyunk. A PSD nemcsak az országon belüli helyzetre vonatkozóan rendelkezett tervekkel, hanem arra is, hogy milyen helyet foglaljon el Románia a jövőben Európa térképén. A tervek egyre inkább szembe mentek egy EU-tagállamra jellemző politikákkal. Emlékszem, a PSD-nek alárendelt tévékben (România TV és Antena 3) milyen lendülettel kommentálta Bogdan Chirieac fizetett elemző a Liviu Dragnea úr által a „Kongresszus magas szónoki emelvényéről” kifejtett új külpolitikai stratégia tisztánlátását.

Számos jele volt annak, hogy újra visszatérőben volt a ceauşizmus kora.

Ez a szóban forgó visszatérés mára valóság lenne, ha a románok másképp szavaznak a 2019. májusi európai parlamenti választáson. Időközben a PSD–ALDE-s kormányzat elkövette a 2018. augusztus 10-i kolosszális hibát (a „diaszpórának” tulajdonított tüntetésről van szó, amelyen az ellenzék vádjai szerint a rendfenntartó erők túlzott erőszakkal léptek fel – a szerk.), és ekkor már nyilvánvalóak voltak Liviu Nicolae Dragnea totalitárius szándékai. Azt hiszem, ezzel magyarázható a románok által az USR-s fiatalokra leadott szavazatok jelentős száma. Én is a szóban forgó szavazók között voltam.

Arra számítottam, hogy e kegyelmi pillanat után az USR növekedni fog. Megerősíti és artikulálja diskurzusát,

világos doktrínát fogalmaz meg magának,

megtalálja a megoldásokat, melyekkel megcáfolja azokat a neomarxizmusra, de neofasizmusra vonatkozó vádakat is, melyek a politikai spektrum különféle területei, de egyes szervek és médiaszervezetek felől érkeztek: a már megemlítettekhez csatlakozva felelőtlen, de célzatos serénységgel Cozmin Guşă Realitatea TV-je és a nevetséges Octavian Hoandră által összezagyvált ostobaságok, az Evenimentul zilei, különösen a Mirel Curea nevű alak mocskolódásai, a TVR (a közszolgálati televízió – a szerk.) az undorító România 9 műsorával. Az lett volna a természetes, ha növekszik az USR-s vezetők láthatósága, ha többé nem hangzanak el részükről ellentmondásos, zavaros nyilatkozatok, az lett volna normális, ha a párt egy hangon beszél. Nyoma sincs mindennek. Ráadásul az USR elkövette azt a kapitális hibát, hogy a választási kampány kellős közepén hívott össze kongresszust, ezzel megkérdőjelezve az USR–PLUS Szövetség elnökválasztási jelöltjévé kijelölt Dan Barna legitimitását. Barna karizmájának hiánya,

alapvető képtelensége arra, hogy párbeszédbe bocsátkozzon az egyszerű emberekkel,

annak ellenére, hogy többet járta az országot, mint Viorica Dăncilă asszony és Klaus Iohannis úr együttvéve, a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) szemben tanúsított jakobinizmus és a V. V. Dăncilă által vezetett kormány hatalomból való elkergetési szándékával szembeni akadályok, fenntartások és feltételek, ráadásul a kongresszus rosszul megválasztott időpontja és a vezető megválasztásával kapcsolatos csalási vádak, melyeket a túlzottan is bőbeszédű Cosette Chichirău fogalmazott meg, ha mindezeket összeadjuk, magyarázatot kapunk arra, hogy miért nem került be Dan Barna úr az elnökválasztás második fordulójába. Személy szerint nem hiszek abban, hogy a Szolgálatok, a tábornokok intézték úgy, hogy Iohannis elnök Dăncilă asszonnyal küzdjön meg a második fordulóban.

Újabb választás utáni nyugtalanságok következtek, de Dan Barna urat is megerősítették a tisztségében. Ennek ellenére szó sincs a nagyon várt békéhez való visszatérésről. Megjelent az Oli Ardelean-ügy (az aktivista azzal vádolja a pártot, hogy hamis aláírásokat is benyújtottak a cikk elején említett kezdeményezés hitelesítése során – a szerk.), kizárások következtek. Úgy tűnik, az USR a berobbanás vagy a szétesés szélén áll. A felmérések egyre kedvezőtlenebbül festenek.

Vajon egy illúzió végéről lenne szó?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS