// 2024. november 26., kedd // Virág
RMDSZ

Székely zászló: az RMDSZ a „Cuza-módszert” alkalmazza

// HIRDETÉS

Van új kormány. Van új kormányprogram. Na de mi lesz a székely zászlóval?

A magyar vezetők olyan kiskaput hagytak az új kormányprogramban, ami lehetővé teszi a székely zászló több megye hivatalos lobogójaként való használatát. Ez a módszer, természetesen más arányokban, az Alexandru Ioan Cuza által a román fejedelemségek egyesítésére felhasznált trükkre hasonlít.

Az USD és RMDSZ között kialkudott új kormányprogram a helyi zászlók kitűzésének lehetőségét is szabályozza. Ennek értelmében az új kormánykoalíció „meg kívánja teremteni a törvényi keretet ahhoz, hogy a helyi hatóságok kizárólag a saját intézményeikre és kizárólag Románia és az Európai Unió zászlójával együtt kitűzhessék az általuk képviselt közigazgatási-területi egységek zászlóit is”.

Ez a megfogalmazás nyilvánvalóan újra ráirányította a figyelmet egy régebbi érzékeny kérdésre: megengedik-e a székely zászló kitűzését? Ha a bekezdést szigorúan a törvény betűje szerint olvassuk, akkor a válasz nemleges. „A terület, közigazgatási szempontból, községekbe, városokba és megyékbe szerveződik. Egyes városokat, a törvényi feltételek teljesülése esetén, megyei jogú városokká nyilvánítanak”, ez áll Románia alkotmányának 3. cikkelyében. A „tartomány” (az eredetiben „ţinut”) szó sehol sem jelenik meg, tehát a Székelyföld (az eredetiben „Ţinutul Secuiesc”) nem közigazgatási-területi egység és ebből következően nem lehet kitűzni a székely zászlót.

De az új kormányprogram nyitva hagy egy kiskaput, amelyet a területi RMDSZ-vezetők már ismernek és ami lehetőséget teremt a székely zászló kitűzésére a túlnyomórészt magyar lakosságú megyékben.

Az új kormányprogram semmilyen módon nem korlátozza a helyi hatóságok jogát saját zászlójuk elfogadására. És azt sem tiltja, hogy két megyének ugyanaz legyen a zászlója. Az első lépés megtörtént akkor, amikor a Hargita Megyei Tanács elfogadott egy határozatot, melynek értelmében a székely zászló a megye hivatalos zászlója. A Kovászna Megyei Tanács szintén határozatban fogadott el egy zászlót, aminek színei azonosak a székely zászlóéval (arany és kék), de ezt kiegészítette egy XIV. századi címerrel. A megye kormánymegbízottja, Codrin Munteanu bíróságon támadta meg a határozatot, arra hivatkozva, hogy „a román jogrend nem ismeri a közigazgatási-területi egységek zászlóit”.

Amennyiben betartják az új kormányprogramot, a kormánymegbízott keresete tárgytalanná válik. „Romániában nagyon sok megyei zászló van, nemcsak a székely zászló. Csak a kovásznai kormánymegbízottnak jutott eszébe pert indítani. Miért mindig ebbe a székely zászlóba és ebbe a két megyébe kötnek önök bele? A hargitai és a kovásznai emberek úgy érzik, ez a zászló, ezek a színek őket képviselik”, kommentálta Borbély László RMDSZ-es képviselő.

Hargita, Kovászna, Románia, Csád

Egy másik RMDSZ-es képviselő, Márton Árpád azt mondja, csak a hovatartozás kérdéséből fakad, hogy a két megyének a székely zászló a helyi lobogója. „Hargitának és Kovásznának ugyanúgy azonos a zászlója, mint Romániának és Csádnak. Vagyis ugyanazok a színeik. Kovászna a megye címerét használja az arany-kék zászlóban, Hargita zászlójának pedig ugyanaz a színe, de nincs benne semmilyen címer, csak a Nap és a Hold. Ezen kívül más a méretük is”, magyarázta nekünk Márton Árpád, aki azt hiszi, hogy a politikusok a székely zászló ügyében a kákán is csomót keresve próbálnak politikai hasznot húzni. „Ez az egész huzavona csak egy módszer, amit egyesek a nacionalista érzelmek felszítására választottak. Brassó megyében, például, a helyi zászló ki van tűzve a prefektusi hivatal elé és senki sem emel ellene panaszt”, mondta még Árpád.

A törvény Dragnea fiókjában van

Az új Ponta-kabinet, a kormányprogram szerint, ígéretet tesz egy törvényi keret kidolgozására a helyi zászlók kitűzése ügyében. Jelenleg létezik egy törvénytervezet, amit a Liviu Dragnea által vezetett Regionális Fejlesztési Minisztérium terjesztett elő és aminek közvitáját február 7-én kezdték el, amikor még létezett az USL. „A közigazgatási–területi egységek csak a polgármesteri hivatalok, megyei tanácsok székházaira és a hatáskörükben, alárendeltségükben, koordinálásukban lévő intézményekre és csak Románia és az Európai Unió zászlóival együtt tűzhetik ki”, áll a törvénytervezet 3. cikkelyében, amit teljes mértékben átvettek az új kormányprogramba is.

A törvény a Parlament elé fog kerülni és szavaznak róla. „Kerettörvény lesz, meglátjuk, mi lesz a végső formája, de minden megye saját helyi zászlót választhat majd”, hangsúlyozta Márton Árpád. Az új törvénytervezetnek az elfogadáshoz szüksége lesz az USD-s parlamenti képviselők szavazatára, de erről már megegyeztek. „Persze, hogy van egy megegyezés, ezt a témát megvitattunk, különben nem került volna be a kormányprogramba”, mondta Borbély László.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS