Amerika megint azt kívánja, lőjük le a korrupciót. De Románia líderei nem és nem és nem akarják. Inkább eladják a szabadságot. Igaz, nem az övékét.
Joe Biden amerikai alelnök románokhoz intézett üzenete elsősorban a felelősségérzetről szólt. Amit az amerikaiak látnak és amit mi, már nem az, hogy Románia egyre inkább csúszik lefele a nemzeti felelőtlenség lejtőjén, melynek végén már csak a szolgalelkűség mocsara található.
Az amerikaiak szabad, ezért felelős emberek, és ezért várják el azoktól, akik azt szeretnék, ha egyenlő félként bánjanak velük, hogy viselkedjenek szabad és felelős emberekként. Ez volt az amerikai alelnök Bukarestre hozott üzenetének lényege.
Biden szerdai beszéde végén elhangzott mondatába sűrítette a román–amerikai kapcsolatok természetét: „Nem arról van szó, amit Amerika megtehet Romániáért, hanem arról, amit együtt egymásért megtehetünk”. Másképp mondva: Nem várjuk el tőletek, hogy egyedül védjétek meg magatokat az oroszoktól, mert nem tudjátok. Mi majd megvédünk. De ha Amerika partnerei akartok lenni, akkor építsetek ki egy erős intézményekkel rendelkező államot, melyben szabad és felelős emberek élnek, hogy mi is számíthassunk rátok.
Senki sem kéri tőlünk, hogy eladjuk a hazácskánkat, hogy az amerikai tőke, a Chevron kezére játsszuk át és más szörnyűséges dolgokat tegyünk. Azt kérik tőlünk, hogy lázadjunk fel a korrupció ellen. Az az alapvető kérdés, hogy Románia olyan állam-e, melyre Amerika és Európa számíthat. Az előjelek rosszat sejtetnek.
Kétségtelen, hogy kormányfőnk Románia posztdecemberi történelmének legfelelőtlenebb miniszterelnöke. Victor Ponta feltalált egy új politikusi típust: a semmit sem vállaló vezetőét. Bár a nyugatról kapott üzenetek mindig ugyanazok voltak – erősítsétek az igazságszolgáltatást, csökkentsétek a korrupciót –, úgy döntött, hogy minden eszközzel aláássa azt. Miért? A területi kiskirályok, a politikai túléléséhez elengedhetetlen pénz és szavazatok forrásainak nyomásgyakorlása mellett van egy mélyebb magyarázat, ami ennek az úrnak a mélyen tekintélyelvű természetével és meggyőződéseivel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy megértsük gondolkodásának mechanizmusát, meg kell néznünk, hogy mit mond az, aki politikailag kitalálta Victor Pontát: Adrian Năstase. Năstase a blogján a következőképpen kommentálta az amerikai alelnök látogatását: „Joe Biden nyilvánosan kimondta a georiai (így!), ukrajnai és romániai narancsos forradalmak csődjét. Ezekben az években a korrupció annyira súlyossá vált ezekben az országokban, hogy az itteni látogatása során az amerikai alelnöknek hosszabban kellett a romániai és az ukrajnai korrupcióról beszélnie, mint a regionális kérdésekről.
Monica Macovei, Laura Ştefan, vagy Ondine Gherguţ amerikai nagykövetségen megtalálható barátai Cuza idejéből vett példákkal segítették Joe Bident – többek között – annak megértésében, hogy mennyire katasztrofálissá vált a korrupció helyzete Romániában Traian Băsescu két elnöki mandátuma alatt”.
Adrian Năstase Monica Macovei-jel, Laura Ştefannal és kolleganőnkkel, Ondine Gherguţ-cal szembeni – hamisítatlanul – ízléstelen ironizálásán túl, ez a szöveg egy amerikaiakhoz intézett keserű szemrehányást fed fel: „Nem hagytátok, hogy a magam módján foglalkozzam a kérdéssel, így a dolgok most rosszabbul állnak”. De mi volt Năstase „módja”? Lényegében Năstase volt az, aki az igazságszolgáltatás és a PNA (Országos Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA jogelődje) főügyésze, Amariei kézben tartásával tartotta ellenőrzése alatt a jelenséget, akit hol ez, hol az ellen uszított (ellenőrzött módon, természetesen).
Hogy a jelenség csökkenthető a tárgyalások és az erő bizonyosfajta keverékével, ami életben tartotta volna a rendszert és mindenki boldog lenne. Azt nem akarta, hogy a korrupció jelensége kiszabaduljon az ellenőrzés alól, de – és most következik a lényeg – azt sem akarta, hogy a korrupcióellenesség jelensége kikerüljön az ellenőrzés alól. Ebből következtek a bunkó vádak, hogy egyesek „korrupcióval a szájukban” járkálnak, ebből következett a korrupcióellenesség olyan bajnokaival szembeni mérhetetlen gyűlölet, mint amilyen Monica Macovei, Daniel Morar, Laura Ştefan, vagy a kolleganőnk. Ebből fakadt az amerikaiakkal szembeni gyűlölet.
De a „Năstase-modell” szinte azonos Vlagyimir Putyin „ellenőrzött demokráciájá”-nak modelljével, azzal a nacionalista tekintélyelvűséggel, amiben csak egyeseknek engedélyezik a prosperálását, az „államiságot fenyegetők”-et pedig, mint amilyen Hodorkovszkij, korrupciós váddal azonnal börtönbe zárják. De ez nem egy jogállam modellje, hanem egy diktatórikus rezsim és a polgárok szolgalelkűsége felé vezető út. Ezért nyilatkozta azt Biden, hogy lényegében véve a „korrupció zsarnokságot jelent” és hogy az általánossá vált kelet-európai korrupció Oroszország érdekeit szolgálja.
Kételkedünk abban, hogy Adrian Năstase hiszi, hogy bárhol a világon létezne valami „jogállam”-hoz hasonló dolog, mint ahogy az emberi jogok létezésében is kételkedett, melyekben csak a nyugat érdekeinek kivetítését szolgáló eszközt látott (ebben is hasonlít Putyinra, aki külföldi ügynökökké nyilvánította az emberi jogok védelmének szentelt NKSZ-eket). Az a gond, hogy úgy tűnik, Victor Ponta is ugyanezt hiszi. Hogy Macovei, Morar és az összes többi természetesen az amerikaiak és Brüsszel által szabadon engedett „korrupcióellenes kutya” „ártott Romániának”, és hogy a dolgokat „újra ellenőrzés alá kellene vonni”.
A „Băsescu rezsimje” elleni harca pontosan erről szól: a dolgokat újra az oligarchák szigorú ellenőrzése alá kell helyezni. Ezért álmodozik Kínáról és a PSD azért akar olyan embereket Brüsszelbe és Strasbourgba küldeni, „akik megvédik Romániát”. Mitől védik meg? A jogállamiságtól. A Năstase/Ponta/Putyin út a szolgalelkűség felé vezet, és úgy tűnik, hogy a románok ma képesek a semmiért eladni a szabadságukat, mintha az egész nemzet Dănilă Prepeleac csillagzata alá került volna. Márpedig az amerikaiak azt üzenték, hogy sem ők, sem Európa nem tehet meg olyasmit, amit mi magunk nem vagyunk készek megtenni.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.