A vicces kékszemű fiúk, a Román Hírszerző Szolgálat, a nemzet pajzsa... amely a marosvásárhelyi pogrom után pattant elő a bokorból.
Jelen szöveg a România Liberă oldalon közölt cikk fordítása.
Ezekben a napokban ünneplik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 29 évnyi tevékenységét. Sokan burkoltan gratuláltak, mások inkább nyíltan tették. Svédország nagykövetségének alkalmazottai közzétettek egy SRI-nek gratuláló üzenetet: „A szőke, kékszemű fiúktól” a „Szőke, kékszemű fiúknak”.
A bejegyzést megrohanták a kommentelők. Egyesek Johnny Răducanu nyelvén írtak, mások románul. Emotikonok és szimbolikus jelentésű gif-ek. Míg az egyik kommentelő, Stelică Bîrsan, nagy román monarchista a mundrai Ovidiu bára emlékeztette a nagykövetség tisztviselőit, aki „amikor meghallotta, hogy a kommunizmus megbukott, azt kérdezte a szomszédaitól, hogy visszatért-e Mihály király és amikor azt válaszolták neki, hogy nem, az öreg a következőt válaszolta: «Akkor nem bukott meg»”, Shushu Mihai pedig azt kérdezte, hogy ki kezeli a nagykövetség oldalát, mert előléptetésre akarja őt javasolni. Azt nem pontosította, hogy pénzben, vagy rendfokozatban. „Kékszemű fiúk? Így mi neveztük – lenézően – őket, harminc évvel ezelőtt. Szeretném azt hinni, hogy a SRI a demokrácia intézménye és nem a szekus gyilkosok örököse”, szögezte le Marian Despina.
A magyarok és a románok közötti botrány mintha a semmiből keletkezett volna. De mi köze van az ünnepi momentumhoz, kérdezhetnék azok, akik a történelemmel kevésbé foglalkoznak, de a fülüket hegyezve figyelik az igazságszolgáltatás csónakjában ülő gondolások énekeit.
A Domokos Géza által vezetett Magyar Demokrata Szövetség és a Radu Ciontea által irányított Román Otthon Szövetség (Uniunea Vatra Românească) 29 évvel ezelőtt elkezdték egymást kölcsönösen vádolni. A románok arra panaszkodtak, hogy az éjszaka kellős közepén meggyalázták Avram Iancu és Nicolae Bălcescu marosvásárhelyi szobrát. Ismeretlenek röplapokat terjesztettek a románok által a magyarok ellen elkövetett állítólagos genocídiumról.
Sütő András író felállt az improvizált emelvényre, hogy nyugalomra intsen. Megverték. A bántalmazás miatt elvesztette az egyik szemét. Március 20-a reggelén két nagyszabású tüntetés zajlott: egyrészről a magyaroké, a katedrális mellett, másrészről a románoké, az Ismeretlen Katona szobra mellett. A magyarok tüntetésén magyar himnuszokat énekeltek. Odaát a románok azt skandálták: „Iliescu ne feledd, Erdély is a te hazád!”, „Románok, tartsatok velünk!”.
A Marosvásárhely környéki falvakban gyorsan elterjedt az az (igazolást sohasem nyert – a szerz.) hír, hogy a magyarok megtámadták a románokat. Ami nem volt igaz. A román parasztok lóhalálában megérkezteka város központjába, vasvillákkal és fejszékkel felfegyverkezve. Este – a forgatókönyvnek megfelelően – elkezdődött az általános verekedés. Mihăilă Cofariu esete volt a legsúlyosabb, akit egy hét-nyolc főből álló csoport vert vadul, annak ellenére, hogy már rég a földre került és nem mozdult. A jelenetet egy ír operatőr lefilmezte és elküldte a világ összes tévéjének. Azzal a misztifikálással, hogy egy kisebbségi magyar volt a bántalmazott. A hírt sohasem cáfolták meg.
Kezdetben azt mondták nekünk, hogy semmi köze sincs a Securitatéhoz, mely a párt fegyveres karja volt a kommunizmus alatt. Később több bizonyíték is az ellenkezőjéről tanúskodott. A szolgálatnak ma fix menüje van: a hazai vállalkozókat és azokat a politikusokat zabálja, akik nem akarják megadni magukat a multiknak és a külföldi érdekeknek.
Svédország bukaresti nagykövetségének üzenete azt az előítéletet hivatott megerősíteni, hogy a SRI sokkal inkább a külföldi hatalmakat képviselő ügynökség, mint az országot védő hírszerző szolgálat. Az üzenet vicces felhangja azt a benyomásunkat erősíti, hogy két köz-, nem pedig magánjogi entitás között több mint természetes kapcsolatok vannak.
Ha a nagykövetség tisztviselőit Mihăilă Cofariu felől kérdezgeti valaki, akkor azt fogják mondani, hogy ő nincs napirenden.
A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A Kányád községhez tartozó Abránfalván szombaton, a Csíkpálfalvához tartozó Csíkdelnén pedig vasárnap este láttak medvét a házak között – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Egy hároméves gyermek sérült meg vasárnap Temesváron, miután egy temetőben rádőlt egy síremlék. A kiskorút kórházba szállították.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.