// 2024. október 22., kedd // Elod
Marosvásárhely

Svédország nagykövetsége csókokat dobál a SRI felé. A Fekete Márciusról semmi

A vicces kékszemű fiúk, a Román Hírszerző Szolgálat, a nemzet pajzsa... amely a marosvásárhelyi pogrom után pattant elő a bokorból.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a România Liberă oldalon közölt cikk fordítása.

Ezekben a napokban ünneplik a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 29 évnyi tevékenységét. Sokan burkoltan gratuláltak, mások inkább nyíltan tették. Svédország nagykövetségének alkalmazottai közzétettek egy SRI-nek gratuláló üzenetet: „A szőke, kékszemű fiúktól” a „Szőke, kékszemű fiúknak”.

A vicces hangvétel másfajta testvériséget vetít előre, mint amilyen a gyűrűké volt a híres filmben.

A bejegyzést megrohanták a kommentelők. Egyesek Johnny Răducanu nyelvén írtak, mások románul. Emotikonok és szimbolikus jelentésű gif-ek. Míg az egyik kommentelő, Stelică Bîrsan, nagy román monarchista a mundrai Ovidiu bára emlékeztette a nagykövetség tisztviselőit, aki „amikor meghallotta, hogy a kommunizmus megbukott, azt kérdezte a szomszédaitól, hogy visszatért-e Mihály király és amikor azt válaszolták neki, hogy nem, az öreg a következőt válaszolta: «Akkor nem bukott meg»”, Shushu Mihai pedig azt kérdezte, hogy ki kezeli a nagykövetség oldalát, mert előléptetésre akarja őt javasolni. Azt nem pontosította, hogy pénzben, vagy rendfokozatban. „Kékszemű fiúk? Így mi neveztük – lenézően – őket, harminc évvel ezelőtt. Szeretném azt hinni, hogy a SRI a demokrácia intézménye és nem a szekus gyilkosok örököse”, szögezte le Marian Despina.

29 évvel ezelőtt zajlottak le az okkult erők által rendezett marosvásárhelyi véres események.

A magyarok és a románok közötti botrány mintha a semmiből keletkezett volna. De mi köze van az ünnepi momentumhoz, kérdezhetnék azok, akik a történelemmel kevésbé foglalkoznak, de a fülüket hegyezve figyelik az  igazságszolgáltatás csónakjában ülő gondolások énekeit.

A Domokos Géza által vezetett Magyar Demokrata Szövetség és a Radu Ciontea által irányított Román Otthon Szövetség (Uniunea Vatra Românească) 29 évvel ezelőtt elkezdték egymást kölcsönösen vádolni. A románok arra panaszkodtak, hogy az éjszaka kellős közepén meggyalázták Avram Iancu és Nicolae Bălcescu marosvásárhelyi szobrát. Ismeretlenek röplapokat terjesztettek a románok által a magyarok ellen elkövetett állítólagos genocídiumról.

A Vatra Românească (a Securitate által egyetlen célból, magyarellenességre létrehozott intézmény) egyes felszólalói erőszakra buzdítottak.

Sütő András író felállt az improvizált emelvényre, hogy nyugalomra intsen. Megverték. A bántalmazás miatt elvesztette az egyik szemét. Március 20-a reggelén két nagyszabású tüntetés zajlott: egyrészről a magyaroké, a katedrális mellett, másrészről a románoké, az Ismeretlen Katona szobra mellett. A magyarok tüntetésén magyar himnuszokat énekeltek. Odaát a románok azt skandálták: „Iliescu ne feledd, Erdély is a te hazád!”, „Románok, tartsatok velünk!”.

A Marosvásárhely környéki falvakban gyorsan elterjedt az az (igazolást sohasem nyert – a szerz.) hír, hogy a magyarok megtámadták a románokat. Ami nem volt igaz. A román parasztok lóhalálában megérkezteka város központjába, vasvillákkal és fejszékkel felfegyverkezve. Este – a forgatókönyvnek megfelelően – elkezdődött az általános verekedés. Mihăilă Cofariu esete volt a legsúlyosabb, akit egy hét-nyolc főből álló csoport vert vadul, annak ellenére, hogy már rég a földre került és nem mozdult. A jelenetet egy ír operatőr lefilmezte és elküldte a világ összes tévéjének. Azzal a misztifikálással, hogy egy kisebbségi magyar volt a bántalmazott. A hírt sohasem cáfolták meg.

Röviddel később, egyfajta indokolásként, titkosszolgálatként létrehozták a Román Hírszerző Szolgálatot.

Kezdetben azt mondták nekünk, hogy semmi köze sincs a Securitatéhoz, mely a párt fegyveres karja volt a kommunizmus alatt. Később több bizonyíték is az ellenkezőjéről tanúskodott. A szolgálatnak ma fix menüje van: a hazai vállalkozókat és azokat a politikusokat zabálja, akik nem akarják megadni magukat a multiknak és a külföldi érdekeknek.

Svédország bukaresti nagykövetségének üzenete azt az előítéletet hivatott megerősíteni, hogy a SRI sokkal inkább a külföldi hatalmakat képviselő ügynökség, mint az országot védő hírszerző szolgálat. Az üzenet vicces felhangja azt a benyomásunkat erősíti, hogy két köz-, nem pedig magánjogi entitás között több mint természetes kapcsolatok vannak.
Ha a nagykövetség tisztviselőit Mihăilă Cofariu felől kérdezgeti valaki, akkor azt fogják mondani, hogy ő nincs napirenden.


A címet és alcímeket a szerkesztőség adta.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld
Székelyhon

Az idei ősz leghidegebb reggelére ébredt Székelyföld

Székelyföld-szerte fagypont alá csökkent a hőmérséklet vasárnapra virradóan, a leghidegebbet – mínusz 8,2 Celsius-fokot – ezúttal is Csíkszeredában mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.