A vicces kedvű svéd nagykövetség lazán leszekusozta a SRI-t

Nekem biztos nem jutna eszembe az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom farvizén létrehozott Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felköszönteni a születésnapján, de hát a Svédország bukaresti nagykövetségének Facebook-oldalát kezelő személy ablaka alatt biztosan nem vonultak magyar vért ontani kívánó dühös vátrások 29 évvel ezelőtt.

A humorérzéke viszont igencsak fejlett, mivel az a bizonyos személy a nagykövetség nevében közzétett felköszöntő szép üzenetében szépen leszőkekékszeműzi a SRI-legényeket. Igaz, a „Szőke, kék szemű fiúk” így, idézőjelben szerepel, hogy jelezze, mégsem éppen úgy fogalmazták meg az üzenetet, mert hát

„szőke, kék szemű fiúknak” bizony a Ceauşescu-rendszer Szekuritátéjának dolgozóit nevezte a népnyelv

(Hogy miért, arra nem találtunk magyarázatot, így nevezték és kész. Arra viszont lenne pár tippünk, hogy ez az elnevezés miért maradt fenn).

A csattanója az üzenetnek az, hogy a felköszöntők is szőke, kék szemű fiúknak nevezik magukat, de idézőjel nélkül, ezzel is jelezve, hogy náluk nincs másodlagos jelentéssík, ők valóban szőkék és kék szeműek.

Persze messzire vezethetne az elemzés, bizonyos kényes körökben ugyanis minden bizonnyal ki kellene térni arra is, hogy a testi és fizionómiai tulajdonságokat nem emeljük be az interperszonális (hát még az intézményi!) kapcsolatteremtésbe, mert kirekesztő, rasszista és diszkriminatív. Arról ugye nem is beszélve, hogy a szőke és kék szemű jellemzők emlegetése mennyire súlyos történelmi-kulturális terhek felé tereli a kritikai szellem szabad szárnyalását. Vagy hogy miért csak a fiúk, miért nem a nők és más személyek nevében is fogalmazták meg a felköszöntő üzenetet, hiszen a svéd követségen biztosan dolgoznak nők és más személyek is, mint ahogy a SRI kötelékében sem csak szőke és kék szemű emberek tevékenykednek.

De azért jót röhögtünk a svédek poénján. (Gondolkodtam, hogy ezt a poént ne tegyem-e időzőjelbe, de egye fene, a svédek biztosan annak szánták).