A román politikai észkombájnok Magyarországot, Lengyelországot vádolják populizmussal, miközben... bezzeg... ott jobb. Itthon, az európai demokrácia e mintaországában pedig rosszabb. És még rosszabb lesz.
Jelen szöveg a ziare.com oldalon megjelent cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Ha lenne egy általános név a román politikusra, akkor az a Nero lenne. Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus volt az a császár, akit azzal gyanúsítanak, hogy felgyújtotta Rómát és megerőszakolta az anyját.
Ő indított barbár üldözéseket a keresztények ellen, meggyilkoltatta Péter és Pál szent apostolokat és ő kényszerítette ki Seneca öngyilkosságát.
akit azzal vádoltak meg, hogy 64-ben ő gyújtotta fel a császári fővárost, a gyönyörű Rómát. És ahogy a juliusi-claudiusi dinasztia utolsó császára a Trója kirablásá-t énekelve gyönyörködött Maecenas tornyából a lángok látványában és örvendezett a szörnyűséges előadásnak, a vezetőink ugyanúgy nézik vidáman az ország rendszerszintű züllését, mely óriási fizetéseket, különleges nyugdíjakat, szeretőket, villákat és limuzinokat fizet nekik.
Már senki és semmi sem akadályozhatja meg a daganatok felhalmozódását a nemzeti szervezetben. A 465 parlamenti képviselő, a több száz miniszterrel és államtitkárral egyetemben napról napra mélyíti tovább a gazdaság nyílt sebeit, mohón ropogtatva a 2010-ben elkezdett vitaminkúra nyomán még meglévő utolsó immunitástartalékainkat.
Ezek közül a demográfiai deficit az első és legfájdalmasabb. A Világbank adatai szerint a kommunizmus bukása óta eltelt 30 évben Románia több mint 4 millió polgárát veszítette el, az 1990-es 23,5 milliós lakosságról 19,3 millió alá csökkenve 2020 februárjára. Tehát lakosságunk csaknem 18 százalékát veszítettük el:
Forrás: ITT
Nos, ezen időszak alatt a ligánkhoz tartozó országok nem szenvedtek el ekkora exodust. Lengyelország például 800 000-nél kevesebb lakost veszített el, az 1999-es 38,6 milliós maximumról a mai 37,8 millióra csökkenve, vagyis lakossága 2 százalékát veszítette el:
Forrás: ITT
Magyarország szintén egymillió embert veszített az utóbbi 30 évben, vagyis lakossága 5 százalékát:
Forrás: ITT
Másrészről Csehországban éppenséggel 3 százalékos (több mint 300 000 fős) növekedés történt a lakosságszámban:
Forrás: ITT
Sokkal súlyosabb, hogy mi a munkaerőnk egyharmadát veszítettük el, míg a térségbeli kollégák, a magyarok, a csehek és a lengyelek növelték munkaerejüket. Ezt szintén a Világbank állítja:
Forrás: ITT
Ez talán nem elég? Nézzük meg a munkaerő részvételi arányát is. Míg 1990-ben a térség bajnokai voltunk az aktív munkaerő legnagyobb arányú részvételével a munka piacán, mára a térség sereghajtói lettünk:
Forrás: ITT
Jó emberek, nektek nem úgy tűnik, hogy politikusaink más bolygón élnek? Hallottatok bármely kormánytól, az I. Nero-kormánytól az V. Nero-kormányig, vagy bármelyik parlamenti párttól olyasmit, hogy a demográfiai hanyatlás vagy a munkaerő-csökkenés megállításáért akar valamit tenni?
Nem, kedveseim,
melyek határozott lépéseket tesznek a születésszám növelése érdekében. Sőt, a vezetők legfőbb igyekezete arra irányul, hogy ott tartsák a Nagy-Britanniába eltávozott románokat, semmiképpen sem az, hogy segítsék őket hazajönni…
Azt azért tudnotok kell, hogy az elnéptelenedés fokozódásának tragikus hangsúlyai is vannak: a leggyorsabb elnéptelenedés éppen a legképzettebb kategóriák soraiban zajlik, ahol nehezen kompenzálható hiányok halmozódnak fel. Csaknem 40 000 IT-s és több mint 16 000 orvos hagyta el az országot.
Romániában az IT-szakértők hiánya minden évben 15 000 fővel nő. Eközben a kormányainknak sikerül elérniük, hogy az EU-ban itt a legalacsonyabb a vonatkozó szakokon tanuló egyetemi hallgatók aránya, 5,2 százalékot téve ki, ami a 10,4 százalékos európai átlag fele.
Ugyanez a helyzet az egészségügy (és a kapcsolódó tudományok) szintjén is, ahol miközben az európai átlag 14,2 százalék, mi alig érjük el a 9,2 százalékot. Miközben az EU-n belül Romániában a legalacsonyabb a tercier (egyetemi) tanulmányokkal rendelkező felnőtt lakosság aránya. (Forrás: Labor force projections up to 2053 for 26 EU countries, by age, sex, and highest level of educational attainment, Elke Loichinger, 2015).
Nézzük csak meg, hogy állunk – például – az autópályák terén: Romániának kevéssel több mint 800 km gyorsforgalmi útja van, Lengyelországnak több mint 3000 km, Magyarországnak csaknem 2000 km, Bulgáriának 800 km.
A Fekete-tenger második legnagyobb kikötője, a konstancai jelentős korszerűsítési hiánnyal küszködik, a bolgár Várna kikötője komoly versenytárssá vált, a dunai VTMIS hajóforgalmi ellenőrzési rendszer pedig mára szinte teljesen működésképtelen.
A repülőterek a bővítések és korszerűsítések hiányában fuldokolnak, a vasút pedig az átlagsebesség tekintetében a 26. helyen van a 27 tagú EU-ban.
Az ország fő városai: Kolozsvár, Temesvár, Jászvásár (Iaşi), Nagyvárad legalább 7 órányi távolságra vannak a fővárostól. Csak Konstanca, Brassó és Craiova van körülbelül 3 órányira Bukaresttől, de ez a földrajz érdeme.
Ráadásul úgy tűnik, a következő több évre szóló európai költségvetési keretben felére (8 milliárdról 4 milliárd euróra) csökken az erre szánt összeg.
Az energia veszett ügy: a földgáz-ellátási hálózat a lakosság és a cégek alig több mint egyharmadát szolgálja ki, Magyarországgal ellentétben, ahol az elterjedtségi arány több mint 95 százalékos. A cernavodăi 1-es reaktort 2024-ig fel kellene újítani és eddig még semmilyen eljárást nem indítottak el, a 3. és a 4. reaktorok esetében pedig még nincs rajtra kész megoldás.
A zsil-völgyi szén, több száz millió tonna végleg a földben marad, az Olténia Energetikai Vállalat pedig a csőd szélén áll, a lignittartalékokat szintén az a veszély fenyegeti, hogy kihasználatlanul maradnak, a fekete-tengeri földgáz kitermelése még nem kezdődött el, a radnóti erőmű építése komoly késésben van, a kormányaink pedig bambán csodálják a nagy európai „Green Deal” projektet, ami miatt 2050-től az energetika terén le kell mondanunk a szénről.
Hogyan lehetséges, hogy
de mindegyik annak tapsol, hogy az európai pénzeket az autópályákról átirányítják a „dekarbonizálásra”?
Vajon a miniszterek, a román parlamenti és európai parlamenti képviselők tudják, hogy milyen országot vezetnek vagy képviselnek? Vagy ők netán német vagy osztrák állampolgároknak hiszik magukat?
Mi lenne, ha valamelyik vezető reggel ránézne a hazai járműforgalom eloszlásának térképére:
Vajon megértené, hogy mit jelentenek azok a vastag vonalak? Vajon észrevenné, hogy a második legjelentősebb forgalom a Jászvásár–Bukarest szakaszon van? Miközben ők Jászvásár és Marosvásárhely között akarnak autópályát építeni, vagyis ott, ahol szinte semmilyen forgalom nincs.
Végül, hé, ti miniszterek, helyezzétek a fenti térképet az eredményeitek, vagyis az általatok megépített autópályák térképére:
Vajon nem sokatmondó ez az összehasonlítás? Nos, íme, ezért vagytok ki Nero-kormányok.
melyek az élmezőnybe helyeznek minket a folyó fizetési mérleg hiányok világszintű rangsorában, közvetlenül Etiópia fölé:
Nos, jó emberek, ez a 2017-es helyzet volt. Nero teljesítménye mára ténylegesen legendássá vált: miközben Magyarországnak mikroszkopikus (a GDP 0,004 százaléka), Lengyelországnak elfogadható (a GDP 0,8 százaléka) folyó fizetési mérleghiánya van, Románia több mint 10 milliárd eurós hiányt halmozott fel, ami a GDP csaknem 5 százaléka és a legjelentősebb hiány a térségben.
A költségvetési hiányok terén tényleg „ragyogóan” teljesítünk: Romániában ezek a GDP 4,6 százalékát, Lengyelországban az 1,8 százalékát (a 2020-ra vonatkozó költségvetésben 0), Magyarországon pedig az 1,8 százalékát jelentik. A mi vezetőink pedig a lengyeleket és a magyarokat bírálják azzal, hogy állítólag populisták. Nos, nem látjátok, nagyokosok, hogy micsoda hiányokat okoztatok ti a költségvetésben és milyen kicsik a szomszédaink hiányai?
És hogy ne legyenek kételyek, íme, hogy álltunk, amikor jól álltunk, vagyis 2018-ban, amikor a költségvetési hiány a GDP alig 3 százaléka volt, nem 4,6 százalék, mint 2019-ben:
Románia vesz fel a legdrágábban hiteleket az egész Unióban, több mint kétszer drágábban, mint a következő helyeken lévők, vagyis Lengyelország és Magyarország:
Forrás: ITT
Vagyis az euróban felvett hitelek 2020 januárjában nekünk évente 4,28 százalékba kerülnek, a lengyeleknek 2,23 százalékba, a magyaroknak pedig 2,08 százalékba. Miért? Egyszerű: mert mi azért veszünk fel hiteleket, hogy alig 3 év alatt (2019–2022) 140 százalékkal (igen, jól olvastátok!) növeljük meg a nyugdíjakat!
A kormányok és a pártok átvertek bennünket azzal, hogy a nyugdíjak 40 százalékkal nőnek szeptember 1-étől. Ez a legfőbb hazugság, amit ezek a falkákban járó szégyentelen populisták ki tudtak ötölni. Mert a nyugdíjak idén 40 százalékkal nőnek, jövőre és két év múlva szintén nőni fognak, így összesen idén 25 milliárd lejes, 2021-ben 51 milliárd lejes, 2022-ben pedig 81 milliárd lejes többletkiadással fogják megterhelni a költségvetést.
Íme, itt vannak a Nero-kormányok a teljes pompájukban: Róma (vagyis Romániánk) több mint 4 százalékos költségvetési hiányokkal, az EU legnagyobb hitelköltségeivel lángol, márciusban pedig megérkezik majd az Európai Uniótól a „túlzott mértékű hiány miatti eljárás”, Nero pedig három év alatt 81 milliárd lejjel (vagyis a GDP mintegy 6 százalékával) növeli meg a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat!!! Miután szintén a Nero-kormányok juttattak bennünket ide…
három gyilkos hiányunk (demográfiai/munkaerői, infrastruktúrai és fizetési mérlegi) van és ahelyett, hogy ezek csökkentése lenne számunkra elsődleges, nekünk más bolygóról származó elsődlegességeink vannak, mint például a nyugdíjaknak a gazdaság számára elviselhetetlen mértékű megnövelése.
Hé, jó emberek, ezeket a nyugdíjemeléseket, ha egyszer megadták, örökké fizetni kell majd: sőt, semmi esély nincs arra, hogy ezek a pénzek bármikor is elérhetők lennének majd Románia költségvetésében! Lehet, hogy nem hiszitek, de 2030-tól óriási méretű, több mint 300 000 főből álló nemzedékek mennek majd nyugdíjba és liliputi, 150-160 000 fős nemzedékek lépnek majd be a munkaerőpiacra.
Hogyan lesz képes egy Romániához hasonló ország valaha is nyugdíjakra kifizetni GDP-je egynyolcadát? Ami 50 százalékkal több az európai átlagnál, 50 százalékkal több az OECD-átlagnál…
Valójában a következő a fő gondunk: Nero tudja, hogy azok a pénzek nem léteznek. Nero tudja, hogy Románia Görögország sorsára jut, gyilkos válságon fog keresztülmenni, de őt nem érdekli az ország sorsa.
Nero azért növeli a nyugdíjakat, hogy megszerezze az 5 millió nyugdíjas szavazatát. Nero a hatalmat akarja, Nero szavazatokat akar. Fiat Imperator, pereat Romania! Nagyjából így gondolkodik Nero…
De a szegény Dâmboviţa parti Nero nem olvasta el a híres római császárról szóló történet utolsó oldalát is, melyben az öngyilkosságát mesélik el nekünk, melyet személyes titkára, Epafroditus társaságában követ el. A piromániás színpadiasan felkiált: „Ó, micsoda művész vész el velem együtt!” Mert, igen, az az út, melyen Nero halad, az öngyilkosságához is elvezet majd, a politikaihoz, természetesen.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.
… egy helyi rendőrfőnök úgy gondolta, jó móka, ha drogbulikat szervez a lakásán… és magyar nyelven is riasztották az utasokat a kolozsvári reptéren.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Jó a bolti avokádó, rukkola, kaktuszgyömölcs és pomelo pénzért, de a természetben ingyen van a csalán, kövér porcsin, vadcseresznye, medvehagyma, tyúkhúr és szamóca. Tessék bátran szedegetni!
Hamarosan országszerte elérhetővé válik az új típusú személyazonossági igazolvány, amely elektronikusan is tárolja a személyes adatokat. Az új személyi elterjedésével fokozatosan az elektronikus egészségügyi kártyák is megszűnnek.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Felvette csaknem 31,56 millió lejes (több mint 6,3 millió eurós) nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos szelvényének tulajdonosa – közölte kedden a Román Lottótársaság.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„...aztán egy éles fénysugár hasít bele fentről a félhomályba, a lába előtt, majd a fénykör elindul a tó közepe felé, és ott megáll.”
A tudománynépszerűsítést sem lehet az érzelmekre alapuló kommunikáció korszakában a teljes ráció fegyelmének alávetni.
Mi, magyarok, szeretünk tisztelegni (történelmi) hőseink előtt. Ám ha megjelennek a vásznon, képernyőn, azonnal kitör a botrány: miért ilyen? Miért nem olyan? Pláne, miért nem amolyan?
Láng Orsolya új könyvét mutatták be Kolozsváron, így megtudhattuk, miért hasonlít a vers a távcsövekhez.