Avítt reakció a marosvásárhelyi felvonulásra. Nincs új a nap alatt. Bár, lehet, nem is kell. Működik.
Rossz hírem van azok számára, akik jobban szeretik elfordítani a fejüket: a magyar szélsőségesek hétfő este, Marosvásárhelyen minden határon túlléptek, megpróbáltak erőszakot kiprovokálni, szörnyű dolgokat kiabáltak Romániáról és a románokról és a lehető legneonácibb módon nyilvánultak meg. Úgy érzem, jogosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ha nem fordítjuk a törvény erejét az autonomizmus leállítására, a helyzet románok elleni erőszakos cselekményekhez fog vezetni.
Marosvásárhelyen összegyűlt minden lehetséges szélsőséges csoportosulás: a még Magyarországon is betiltott Magyar Gárda, a Jobbik, Vona Gáborral az élen, valamint a 64 Vármegye Mozgalom. Ezért került sor a csendőrök provokálására és a járókelők és újságírók sértegetésére. Minden bizonnyal a csendőrök erőszakos fellépésre bírása volt a cél, hogy kiterjeszthessék a törvénysértő tüntetést és a román államot elnyomással vádolhassák, pontosan úgy, ahogy a magyar ultrákkal történt Bukarestben, a Románia–Magyarország mérkőzés alkalmával. A következő időszakban, az ukrajnai zavargások, illetve a magyarországi választások közepette, egyre gyakoribbak lesznek az ilyenfajta megnyilvánulások. A román hatóságok többé nem figyelhetik egyszerű nézőként az államiságunk ellen irányuló ilyenfajta támadások szervezését, mert a dolgok itt nem fognak megállni.
Javaslatot tettem a szélsőséges megnyilvánulások összes formájának törvényben történő betiltására, de nem volt politikai akarat e súlyos jelenség felszámolására, vagy talán a döntéshozó tényezők még nem fogták fel a magyar autonomista veszélyt. Nemcsak a szélsőséges megnyilvánulások betiltását javasoltam, hanem – ahogy az normális – az azokat szervező pártokét is, valamint azoknak a pártoknak a betiltását, melyek tevékenységükkel alkotmányt sértenek. Ezáltal gyökerestől irtanánk ki a bajt és a nekik kijáró helyre küldenénk a szélsőségeseket: illegalitásba.
Ám a szabadság és a tolerancia félreértelmezése miatt annak vagyunk tanúi, hogy a románokat a saját hazájukban fenyegetik meg, ahogy az Bukarestben is történt a magyar huligánok megérkezésekor. Néhány Nagy-Magyarországról és Horthy államáról álmodozó agyatlantól már nincs helyünk a saját országunkban. Mit gondolnak, hogy érezték magukat a marosvásárhelyi románok, amikor a mindenhonnan odagyűlt szélsőségesek bandái hétfő este ezeket kiabálták a városukban: „Bocskorosok, menjetek haza!”, „Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”, „Bukarestben mindenki cigány!”?
A szélsőségesség, az ilyen típusú megnyilvánulások és az alkotmány rendelkezéseit megsértő pártok betiltását célzó két törvénytervezetet azzal az ürüggyel akarják elutasítani, hogy már vannak ilyen értelmű törvények. Ha vannak, akkor miért nem alkalmazzák azokat? Az erdélyi románok úgy érzik, a román állam magukra hagyta őket, akárcsak a határon túli románokat, ez pedig példátlanul súlyos dolog…
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: a vámosok lefoglaltak 700 000 eurót a reptéren, aztán a pénz eltűnt, mint a kámfor. És egy földcsuszamlás miatt teljesen lezárták az A10-es autópályát, káosz is lett belőle.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.