// 2026. október 31., szombat // Farkas

Romániának szóló figyelmeztetés a marosvásárhelyi magyar szélsőséges tüntetésen

// HIRDETÉS

Avítt reakció a marosvásárhelyi felvonulásra. Nincs új a nap alatt. Bár, lehet, nem is kell. Működik.

Rossz hírem van azok számára, akik jobban szeretik elfordítani a fejüket: a magyar szélsőségesek hétfő este, Marosvásárhelyen minden határon túlléptek, megpróbáltak erőszakot kiprovokálni, szörnyű dolgokat kiabáltak Romániáról és a románokról és a lehető legneonácibb módon nyilvánultak meg. Úgy érzem, jogosan hívom fel a figyelmet arra, hogy ha nem fordítjuk a törvény erejét az autonomizmus leállítására, a helyzet románok elleni erőszakos cselekményekhez fog vezetni.

Marosvásárhelyen összegyűlt minden lehetséges szélsőséges csoportosulás: a még Magyarországon is betiltott Magyar Gárda, a Jobbik, Vona Gáborral az élen, valamint a 64 Vármegye Mozgalom. Ezért került sor a csendőrök provokálására és a járókelők és újságírók sértegetésére. Minden bizonnyal a csendőrök erőszakos fellépésre bírása volt a cél, hogy kiterjeszthessék a törvénysértő tüntetést és a román államot elnyomással vádolhassák, pontosan úgy, ahogy a magyar ultrákkal történt Bukarestben, a Románia–Magyarország mérkőzés alkalmával. A következő időszakban, az ukrajnai zavargások, illetve a magyarországi választások közepette, egyre gyakoribbak lesznek az ilyenfajta megnyilvánulások. A román hatóságok többé nem figyelhetik egyszerű nézőként az államiságunk ellen irányuló ilyenfajta támadások szervezését, mert a dolgok itt nem fognak megállni.

Javaslatot tettem a szélsőséges megnyilvánulások összes formájának törvényben történő betiltására, de nem volt politikai akarat e súlyos jelenség felszámolására, vagy talán a döntéshozó tényezők még nem fogták fel a magyar autonomista veszélyt. Nemcsak a szélsőséges megnyilvánulások betiltását javasoltam, hanem – ahogy az normális – az azokat szervező pártokét is, valamint azoknak a pártoknak a betiltását, melyek tevékenységükkel alkotmányt sértenek. Ezáltal gyökerestől irtanánk ki a bajt és a nekik kijáró helyre küldenénk a szélsőségeseket: illegalitásba.

Ám a szabadság és a tolerancia félreértelmezése miatt annak vagyunk tanúi, hogy a románokat a saját hazájukban fenyegetik meg, ahogy az Bukarestben is történt a magyar huligánok megérkezésekor. Néhány Nagy-Magyarországról és Horthy államáról álmodozó agyatlantól már nincs helyünk a saját országunkban. Mit gondolnak, hogy érezték magukat a marosvásárhelyi románok, amikor a mindenhonnan odagyűlt szélsőségesek bandái hétfő este ezeket kiabálták a városukban: „Bocskorosok, menjetek haza!”, „Vesszen Trianon!”, „Székelyföld nem Románia!”, „Bukarestben mindenki cigány!”?

A szélsőségesség, az ilyen típusú megnyilvánulások és az alkotmány rendelkezéseit megsértő pártok betiltását célzó két törvénytervezetet azzal az ürüggyel akarják elutasítani, hogy már vannak ilyen értelmű törvények. Ha vannak, akkor miért nem alkalmazzák azokat? Az erdélyi románok úgy érzik, a román állam magukra hagyta őket, akárcsak a határon túli románokat, ez pedig példátlanul súlyos dolog…
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS