// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Romániában még az ateizmus is más

// HIRDETÉS

Aki ateista, az toleránsabb. Mármint nyugaton. No, de itthon mi is a helyzet? Naná, hogy valami fordítva van.

A viszonylagos jólét és a magasabb képzettség nem generál automatikusan demokratikus viselkedéseket, ellenkezőleg, néha az intoleranciát bátorítja.

Az állami iskolákban zajló vallásos nevelés témájával kapcsolatos minapi vita egy sor standard jellegű, a nyugati társadalmak tapasztalatából szó szerint átvett érvet hozott a felszínre. Azt mondták például, eléggé kitartóan, hogy az iskolában fenntartott ortodox-keresztény légkör intoleránsabbá teszi az embereket a mindenféle társadalmi kisebbségekkel szemben. 

Ennek ellenére a román társadalmon belüli helyzet egyáltalán nem támasztja alá ezeket a kijelentéseket. Éppenséggel azt is mondhatnánk, hogy a dolgok pont fordítva állnak. A Soros Alapítvány által néhány évvel ezelőtt készített aprólékos szociológiai tanulmány – amelyet nem vitattak meg a fontosságához méltó módon – paradox helyzetre hívja fel a figyelmet: a magukat ateistákként meghatározó személyek Romániában intoleránsabbak a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben, mint a román népesség átlaga. Tehát, ha meg kellene keresnünk az intolerancia és az erőszak epicentrumát, akkor azt nem a templomba járók között találnánk meg, hanem sokkal inkább azok között, akik ezt tüntetőleg megtagadják. 

A kutatást végző szociológuscsapat koordinátora, Ovidiu Voicu maga is meglepettnek látszik. A nyugati tanulmányokból azt lehet kiolvasni, hogy az ateisták magukat a baloldalra helyezik és a társadalmi tolerancia úttörő gondolatait alkalmazzák. Ehhez képest nagy meglepetéssel tapasztalható, hogy Romániában még az ateisták is mások. Itt a magukat ateistáknak, agnosztikusoknak nevezők (azért e fogalmak összekapcsolása problematikus) a többieknél nagyobb mértékben viszonyulnak ellenségesen a romákhoz, magyarokhoz vagy zsidókhoz. Csak a homoszexuálisokkal szemben tapasztalható nagyobb türelem. Tehát tévedtek azok, akik a világ más részein megjelent radikalizálódott iszlám tapasztalatára vagy a román legionárius múltra utalva azt állították, hogy a vallásos nevelés a szélsőségességek inkubátorává válhat. 

De kik ezek a Soros Alapítvány kutatása által létrehozott képben szereplő „ateisták”? Statisztikai szempontból az ateisták nagyon fiatalok, felsőfokú végzettségűek, városi lakosok, átlag feletti bérrel. Az ateisták a politikai preferenciák tekintetében sem hasonlítanak nyugati társadalmakban élő társaikhoz, hiszen itt ők semmilyen szimpátiát nem éreznek a környezetvédők, a szekularisták vagy Remus Cernea (legkiemelkedőbb exponensük) iránt, inkább egyfajta individualista apolitikusságot választanak. 

Nem szabad sietve következtetéseket levonnunk, de azért azt meg kell jegyezni, hogy a román társadalomról túl gyakran ítélkeznek nem ellenőrzött feltételezések alapján. Ez sok tekintetben még maguk a románok előtt is nagyrészt ismeretlen marad, akik ahelyett, hogy nekiállnának a helyzet szisztematikus tanulmányozásának, inkább azt választják, hogy készen átvett modelleket vetítenek rá. 

Maga a politikum is a sötétben tapogatózik, és csodálkozik a kudarcain. Román terepen mind a haladópárti szekularistáknak, mind a konzervatív kereszténydemokratáknak van okuk szemrehányásokat tenniük maguknak, hiszen egyaránt kudarcot vallottak. Az európai politikai csoportokhoz való mechanikus csatlakozás a legkevésbé sem bizonyult hasznosnak. A romániai (EPP-hez csatlakozott) úgynevezett konzervatív jobboldal 10 évnyi kormányzása után a választók masszívan átálltak a baloldalra. Komolytalan és meddő dolog lenne ezt bizonyos tévéadók propagandájának számlájára írnunk. Sokkal hasznosabb lenne, ha jobban elgondolkodnánk a szegénységen, mint politikai témán és a társadalmi csoportok közötti viszonyokon. 

Ezen kívül azt is láthattuk, hogy a viszonylagos jólét és magasabb képzettség nem generál automatikusan demokratikus viselkedéseket, sőt, ellenkezőleg, az intoleranciát bátorítja. Erre az aspektusra nem fordítottak elegendő figyelmet. Ez teljes mértékben ironikus, ha felidézzük, hogy a „konzervatív jobboldal” egyes militánsai azt állították, hogy a fiatal és független emberek, az „erős” emberek jelentik a fő választási célpontjukat. Egyértelmű, hogy a politikusok nagy ismerethiány mellett cselekednek teljesen gátlástalanul – a saját kudarcaikat aztán egyesek vagy mások rosszindulatának számlájára írva. 

A fentebb hivatkozott tanulmány nem teszi lehetővé, hogy túl sok következtetést levonhassunk. Azt azért feltételezhetjük, hogy egyes magabiztos fiatalok „ateizmusa” szintén nem tartalmas jellemvonás, mely képes lenne hosszú távon azonos viselkedési mintákat generálni, és valószínűleg csak a román társadalom közösségiségével polemizáló reakció. Tekintettel arra, hogy Isten a félénk, saját szegénységük és inhibícióik rabjaivá vált közösségek apanázsa, a származási csoportból kiszakadt és nagyobb önbizalmat szerző fiatalok hajlamosak voltak a csoport központi értékeit is elutasítani, ateistákként határozva meg magukat. 

De, mint láttuk, az „ateisták” egyáltalán nem pendülnek egy húron a nyugati ateistákkal, akik igyekeznek mindent a hagyományos tekintély vitatásából levezetni. Sokkal inkább egy önző „elit”-nek tűnnek, mely önmagát a másokkal szembeni lenézéssel és közömbösséggel határozza meg. A romániai ateisták a piacgazdaságra történő román átmenet egyik melléktermékének tűnnek. 

Következésképpen csak néhány dolgot mondhatnánk el: 1. úgy tűnik, a román társadalmon belül nem a vallásos nevelés a gonosz forrása; 2. a gazdasági sikeresség, önmagában, nem biztosít demokratikus viselkedést; 3. az erkölcsi értékektől megfosztott liberalizmus brutális társadalmat termel ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS