Aki ateista, az toleránsabb. Mármint nyugaton. No, de itthon mi is a helyzet? Naná, hogy valami fordítva van.
A viszonylagos jólét és a magasabb képzettség nem generál automatikusan demokratikus viselkedéseket, ellenkezőleg, néha az intoleranciát bátorítja.
Az állami iskolákban zajló vallásos nevelés témájával kapcsolatos minapi vita egy sor standard jellegű, a nyugati társadalmak tapasztalatából szó szerint átvett érvet hozott a felszínre. Azt mondták például, eléggé kitartóan, hogy az iskolában fenntartott ortodox-keresztény légkör intoleránsabbá teszi az embereket a mindenféle társadalmi kisebbségekkel szemben.
Ennek ellenére a román társadalmon belüli helyzet egyáltalán nem támasztja alá ezeket a kijelentéseket. Éppenséggel azt is mondhatnánk, hogy a dolgok pont fordítva állnak. A Soros Alapítvány által néhány évvel ezelőtt készített aprólékos szociológiai tanulmány – amelyet nem vitattak meg a fontosságához méltó módon – paradox helyzetre hívja fel a figyelmet: a magukat ateistákként meghatározó személyek Romániában intoleránsabbak a vallási és etnikai kisebbségekkel szemben, mint a román népesség átlaga. Tehát, ha meg kellene keresnünk az intolerancia és az erőszak epicentrumát, akkor azt nem a templomba járók között találnánk meg, hanem sokkal inkább azok között, akik ezt tüntetőleg megtagadják.
A kutatást végző szociológuscsapat koordinátora, Ovidiu Voicu maga is meglepettnek látszik. A nyugati tanulmányokból azt lehet kiolvasni, hogy az ateisták magukat a baloldalra helyezik és a társadalmi tolerancia úttörő gondolatait alkalmazzák. Ehhez képest nagy meglepetéssel tapasztalható, hogy Romániában még az ateisták is mások. Itt a magukat ateistáknak, agnosztikusoknak nevezők (azért e fogalmak összekapcsolása problematikus) a többieknél nagyobb mértékben viszonyulnak ellenségesen a romákhoz, magyarokhoz vagy zsidókhoz. Csak a homoszexuálisokkal szemben tapasztalható nagyobb türelem. Tehát tévedtek azok, akik a világ más részein megjelent radikalizálódott iszlám tapasztalatára vagy a román legionárius múltra utalva azt állították, hogy a vallásos nevelés a szélsőségességek inkubátorává válhat.
De kik ezek a Soros Alapítvány kutatása által létrehozott képben szereplő „ateisták”? Statisztikai szempontból az ateisták nagyon fiatalok, felsőfokú végzettségűek, városi lakosok, átlag feletti bérrel. Az ateisták a politikai preferenciák tekintetében sem hasonlítanak nyugati társadalmakban élő társaikhoz, hiszen itt ők semmilyen szimpátiát nem éreznek a környezetvédők, a szekularisták vagy Remus Cernea (legkiemelkedőbb exponensük) iránt, inkább egyfajta individualista apolitikusságot választanak.
Nem szabad sietve következtetéseket levonnunk, de azért azt meg kell jegyezni, hogy a román társadalomról túl gyakran ítélkeznek nem ellenőrzött feltételezések alapján. Ez sok tekintetben még maguk a románok előtt is nagyrészt ismeretlen marad, akik ahelyett, hogy nekiállnának a helyzet szisztematikus tanulmányozásának, inkább azt választják, hogy készen átvett modelleket vetítenek rá.
Maga a politikum is a sötétben tapogatózik, és csodálkozik a kudarcain. Román terepen mind a haladópárti szekularistáknak, mind a konzervatív kereszténydemokratáknak van okuk szemrehányásokat tenniük maguknak, hiszen egyaránt kudarcot vallottak. Az európai politikai csoportokhoz való mechanikus csatlakozás a legkevésbé sem bizonyult hasznosnak. A romániai (EPP-hez csatlakozott) úgynevezett konzervatív jobboldal 10 évnyi kormányzása után a választók masszívan átálltak a baloldalra. Komolytalan és meddő dolog lenne ezt bizonyos tévéadók propagandájának számlájára írnunk. Sokkal hasznosabb lenne, ha jobban elgondolkodnánk a szegénységen, mint politikai témán és a társadalmi csoportok közötti viszonyokon.
Ezen kívül azt is láthattuk, hogy a viszonylagos jólét és magasabb képzettség nem generál automatikusan demokratikus viselkedéseket, sőt, ellenkezőleg, az intoleranciát bátorítja. Erre az aspektusra nem fordítottak elegendő figyelmet. Ez teljes mértékben ironikus, ha felidézzük, hogy a „konzervatív jobboldal” egyes militánsai azt állították, hogy a fiatal és független emberek, az „erős” emberek jelentik a fő választási célpontjukat. Egyértelmű, hogy a politikusok nagy ismerethiány mellett cselekednek teljesen gátlástalanul – a saját kudarcaikat aztán egyesek vagy mások rosszindulatának számlájára írva.
A fentebb hivatkozott tanulmány nem teszi lehetővé, hogy túl sok következtetést levonhassunk. Azt azért feltételezhetjük, hogy egyes magabiztos fiatalok „ateizmusa” szintén nem tartalmas jellemvonás, mely képes lenne hosszú távon azonos viselkedési mintákat generálni, és valószínűleg csak a román társadalom közösségiségével polemizáló reakció. Tekintettel arra, hogy Isten a félénk, saját szegénységük és inhibícióik rabjaivá vált közösségek apanázsa, a származási csoportból kiszakadt és nagyobb önbizalmat szerző fiatalok hajlamosak voltak a csoport központi értékeit is elutasítani, ateistákként határozva meg magukat.
De, mint láttuk, az „ateisták” egyáltalán nem pendülnek egy húron a nyugati ateistákkal, akik igyekeznek mindent a hagyományos tekintély vitatásából levezetni. Sokkal inkább egy önző „elit”-nek tűnnek, mely önmagát a másokkal szembeni lenézéssel és közömbösséggel határozza meg. A romániai ateisták a piacgazdaságra történő román átmenet egyik melléktermékének tűnnek.
Következésképpen csak néhány dolgot mondhatnánk el: 1. úgy tűnik, a román társadalmon belül nem a vallásos nevelés a gonosz forrása; 2. a gazdasági sikeresség, önmagában, nem biztosít demokratikus viselkedést; 3. az erkölcsi értékektől megfosztott liberalizmus brutális társadalmat termel ki.
A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.
A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Vissza a jövőbe: hátratekerték egy hivatali autó kilométeróráját, hogy kevesebbet mutasson. Romániai állampolgárok is eltűntek a pusztító spanyolországi árvízben.
Egy teherautó és egy személyautó ütközött össze Gernyeszegen vasárnap délután, a személyautóban utazó négy személy a helyszínen életét vesztette.
A közlekedésügyi minisztérium kibocsátotta az építési engedélyt a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út kivitelezéséhez. A partiumi megyeszékhely terelőútjától induló 11 kilométeres autóút újabb összeköttetést teremt majd a magyarországi úthálózattal.
Dulakodásra lett figyelmes egy olvasónk kedden reggel röviddel 8 óra előtt, amely Csíkszeredában, a Kossuth Lajos utcai Electrica előtt tört ki, több ember között.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.
A Gyilkos-tó környékén nem volt gravifoci a kollégákkal, meg bioszkenneres testzsír-optimalizáló mélykozmetikai kezelés, mint Kolozsváron.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.