Európa nem csendes. Inkább csendben forrong. Románia meg fütyül rá.
A román politikai körök az európai választások küszöbén teljesen figyelmen kívül hagyják az Európa jövőjéről szóló nagy vitákat, ehelyett kis honi rivalizálásokra fecsérelik energiáikat.
A közvélemény figyelmét kizárólag egyes jelölések (Mircea Diaconu) törvényessége, vagy a volt kormánypárt utódai közötti testvérharc foglalja le. Május 25-én európai parlamenti választás lesz, de senki sem fájdítja a fejét az európai kérdésekkel. Az ukrajnai válság és Moszkva agresszív viselkedése miatt az AEÁ-val meglévő kapcsolat fontosabbnak tűnik, mint az, ami az Európai Unióval létezik, ami mentségül szolgálhat az Európa jövőjével kapcsolatos bármilyenfajta törődés hiányára.
Románia egy hajóra felrakott konténernek tűnik, melynek vezetése másokra tartozik, és amin belül a román politikusok annak a szűk térnek az uralmáért folytatnak elvakult harcot, amibe be vannak zárva. Kirakodás után majd ők is értesülni fognak a célállomásról. Nagyjából így zajlanak az európai választások.
Ebben az időszakban, amikor a volt demokrata-liberálisok a demokrata-liberálisokkal küzdenek, az USL volt militánsai meg azokkal, akik magukat még mindig az USL militánsainak képzelik, Európában feszült vita zajlik, melynek során egyre több elképzelés és megoldás merül fel. Első látásra az Európa-párti és az euroszkeptikus irányzatok között folyik a harc. Valóban, a közepet elfoglaló nagy európai szervezetek, a néppártiak (EPP), a szocialisták (S&D) és a liberálisok (ALDE) továbbra is egy előrehaladott integrációért küzdenek, szembeszállva a fenntartásokkal viszonyuló, ha nem éppenséggel ellenséges szervezetekkel. De ha tudatosítjuk, hogy az euroszkeptikusok és az eurokritikusok (van egy árnyalatnyi különbség) – a figyelemreméltó választási erősödésük ellenére – mégiscsak kisebbségben vannak, akkor megértjük, hogy a fő harc az integracionista irányzatok különböző változatai között zajlik.
Márpedig az integracionisták között egyre több gondolat merül fel és a vita egyre élénkebb. Például, az UMP egyik vezetője, Laurent Wauquiez, aki a Sarkozy-adminisztrációban kétszer is miniszter volt, egy nemrég megjelent könyvében („Europe, il faut tout changer”) egy hat államból – Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Hollandia – álló mag létrehozását javasolja. Véleménye szerint valójában csak ezek az országok képesek együtt cselekedni és megvalósítani egy igazi adózási és politikai egyesülést. Bár gondolatai nem élvezik pártja (UMP) hivatalos támogatását, Laurent Wauquiez oly módon érinti a legérzékenyebb kérdéseket (bevándorlás, a hazai ipar védelme a nem lojális globális versenyzőkkel szemben, Európa kulturális heterogén jellege a jelenlegi felállásban), hogy egyaránt provokálni fogja a barátokat és az ellenfeleket is.
Viszont az említett javaslatok már előkészített terepre érkeznek, hiszen ezeket – mérsékeltebb módon – már sokszor megfogalmazták. Például a német területen Jürgen Habermas filozófus az utóbbi években már többször is felvetette egy szűkebb, az euró-övezetre korlátozódó Európa gondolatát, mely saját parlamenttel és kormánnyal rendelkezne, és amibe a közös pénzre még át nem tért országok közül legfeljebb csak Lengyelországot vennék fel.
Szintén Németországban az úgynevezett Glienicker-csoport (közgazdászok, szociológusok), mely Habermastól valamivel jobbra helyezkedik el, nemrég kiadott egy kiáltványt „Az Euró szövetsége felé” címmel, amiben pontosabb technikai leírását adja azoknak a lépéseknek, melyeket az euró-országok adózási és politikai integrálásához követni kell, de anélkül, hogy bedobnák a közösbe a szuverén adósságokat is.
Francia terepen egy hasonló, de a baloldalhoz tartozó értelmiségi csoport válaszolt erre („Kiáltvány az euró politikai uniójáért”, Pierre Rosanvallon és mások), amiben az adósságok közössé tétele mellett foglalnak állást, de ami szintén kihagyná az összes nem euró-övezeti országot. Mindezek a változatok azonban egy olyan Európai Parlamentet javasolnak, ami kizárólag a jövőbeni Európa kemény magjához tartozó országokból állna.
Tehát végső soron mind a bal-, mind a jobboldal is támogathatónak tartana egy ilyenfajta integrációtípust, mely az euró-országokból, vagy a fő alapító államokból állna. Az ezeket egyesítő egyszerű gondolat az, hogy a kibővített Európa túlságosan heterogén a megfelelő működéshez és az előrelépések érdekében jó lenne meghozni egy fájdalmas, de szükséges lépést. Az ebből a megállapodásból kizárt országok első körben szenvedni fognak, de végül ők is hasznot húznak majd egy minden szempontból újra felfuttatott Európából.
Laurent Wauquiez tehát a kétsebességes Európa, vagy a két koncentrikus körből álló gyűrűs felépítésű Európa radikálisabb változatát javasolja.
A mainstream politika nagyvonalakban továbbra is fenntartással kezeli ezeket, de ne tévesszünk szem elől néhány tünetet. Francois Hollande elnök és Olaszország volt kormányfője, Enrico Letta a múlt év végén egy full-time elnök kijelölését javasolták az euró-övezet számára. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter pedig az év elején azt nyilatkozta, elfogadhatónak tartja egy külön parlament létrehozásának gondolatát az euró-övezet számára. Azzal érvelt, hogy egy 18 tagú Európa jobban tudna az adó- és politikai integráció irányába.
Ennek Romániában nincs semmilyen politikai visszhangja. Itt úgy tűnik, a belpolitikai csatározásnak semmi köze nincsen a történelem menetéhez.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.
Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.