Amikor minden egyed állami döntéshozó bőrében egy-egy kis Don Corleone rejtőzik.
Mottó: „A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a jóknak szóló törvények a gonoszok törvénytelenségeire adott reakcióként születnek” (Publius Cornelius Tacitus)
A „Pax Mafiotica”-ban a Zsarolás a király. A Zsarolás kényszeríti ki a döntést és határozza meg a végkifejletet. A „Pax Mafiotica” csak a gazdasági rabszolgaság helyzetében lévő országokban és
A „Pax Mafiotica” világában a háború döntetlent jelent, az ostobák költségén. A Zsarolás a saját védelmi és érdekszférájába von be minden döntéshozót. Ami pedig a döntésképességet illeti, az a szülőkön keresztül öröklődik a hajdani Román Kommunista Párt, illetve a kasztba való belépéssel a Szekuritátéból származó Szolgálatok esetében.
A „Pax Mafiotica” hatalomra kerülésével a nép legalább néhány nemzedékre teljes rabszolgaságba süllyed. Egymagában a román népnek nincs esélye leküzdeni a „Pax Mafiotica” üszköt és az azt támogató kölcsönös zsarolási láncolatot, mert a „Pax Mafiotica” birtokolja a megtorlási eszközöket: csendőrség, szolgálatok, ügyészség és különféle beavatkozási és propagandaeszközök.
Ez a szerencsétlen valóság valami mást is jelent: a „Pax Mafiotica” híján van a skrupulusoknak és odáig is képes elmenni, hogy saját érdekei védelme érdekében és a birodalmak és gazdasági nagyhatalmak támogatásával szétveri a román államot.
Az utóbbi 20 évben a „Pax Mafiotica” fokozatosan szerezte meg a hatalmat az aktákkal és kielégített szenvedélyekkel zsarolható kamarilla-álértelmiségiek megfizetett árulása közepette. De itt nem szabad megfeledkeznünk a román nép és főleg a nagyvárosok sajnálatos polgári passzivitásáról sem.
A „Pax Mafiotica” tisztában van ezzel a veszéllyel és ezért adta el a pénzügyi nagyhatalmaknak az ország nemzeti szuverenitását és gazdasági függetlenségét, melyek radikális beavatkozásokra lehettek volna képesek, ahogy azt megtették a Ceauşescu-rezsim esetében.
Románia ásványforrásai, erdői, ingatlantőkéje és főleg a nép védelmének tudatos elhanyagolása, az élelmiszer-kódex kísérleti bevezetése, a versenyképes kutatásnak a hasonló jellegű nyugati profilokkal szembeni tudatos szétverése által, ezeket mind felkínálta a „Pax Mafiotica” a gazdasági nagyhatalmaknak, cserében védelmet kapott egy lázadásra készülő néppel szemben.
a múltban ne legyenek olyan bűneid, melyekkel megzsarolhatnak, a jelenben legyél megfélemlíthetetlen, a jövőre nézve pedig zárd el a legtökéletesebb lakattal a gondolataidat és az érzéseidet. Mert a patológiából tudjuk, hogy nem a mikrobák agresszivitása a fő ellenség, hanem a szervezet sebezhetősége.
Ha pedig figyelmesebben megnézik a „Pax Mafiotica”-t, könnyen láthatják majd, hogy nulla az emberi érzékenysége és nulla mértékben tekinti modellnek Istent. Ezzel szemben ravaszságtöbbletet és gonoszságtöbbletet láthatunk, öncélként. Teljhatalmuk egyenlő a jelen idejű pokollal és a jövő idejű katasztrófával. A „Pax Mafiotica”-nak pedig van egy nagyon kemény sajátossága, nevezetesen az, hogy a versenytársakkal szemben kevesebb benne a skrupulus, mint az ellenfelekkel szemben.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.