// 2025. május 28., szerda // Emil, Csanád

// Nagyítás

// Archívum

Orosz Trianon

roMánia

Szerző: Elena Dumitru
2014. június 12., 08:09

Oroszországban megint elővették a ceruzát. És rajzolgatják a Legújabb Világ térképét. Szép!

Az orosz sajtóban megjelent egyik térkép megmutatja, miként váltak valósággá a Kreml expanziós vágyai, és új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatosan, hogy mikor merült fel a Krím-félsziget annektálásának terve.

Az orosz sajtót két évvel ezelőtt bejárta egy térkép. Ennek forrása az Express Gazeta, egy szenzációhajhász cikkekkel ismertté vált bulvárlap. Az orosz újságírók azt állították, hogy a térképet meg nem nevezett „geopolitikai szakértők” dolgozták ki, és állítólag Alvin Toffler, Zbigniew Brzezinski és Samuel Huntington könyveit is felhasználták.

A térképet akkor legfeljebb a nacionalista érzelmek felszítására tett kísérletnek tartották az Oroszország hanyatlása miatt elégedetlen orosz körökben. A térképet most a nemzetközi kiadványok is átvették, és bár azon semmilyen módosítás nem történt, egy határ biztosan megváltozott: Ukrajnáé.

Ahogy azt a térkép két évvel ezelőtt mutatta, a Krím-félsziget visszakerült Oroszországhoz, ahova 1953-ig tartozott. Ugyanezen térkép szerint leválna Ukrajna szeparatista keleti része is, és szintén Oroszországhoz kerülne. Kijev e változások után elvesztené kijáratát a Fekete-tengerhez, teljes északi partvonala Moszkva ellenőrzése alá kerül.

De ez csak egyike lett volna az Európai Unió határánál bekövetkezett változásoknak. A kontinens nyugati és középső részében (az EU „szíve”) levő egyre több állam kezdene el fokozatosan szétesni, szeparatista feszültségek által belülről megbontva. Az oroszok ezáltal egy erkölcsileg és gazdaságilag becsődölt Európát írnak le, ugyanolyan retorikával, amit a Szovjetunió idejében vittek tökélyre.

Ugyanez a diskurzus volt hallható a Krím annektálása és az ukrajnai válság ügyében is: Moszkva a nemzetközi béke és biztonság bástyájának mutatta magát, míg a NATO-t olyan agresszorként írta le, mely megengedhetetlen módon közelíti meg Oroszország határait. Ezáltal az erkölcsi és gazdasági hanyatlás a felbomlást hozza el az EU szinte valamennyi nagy országa számára.

A királyság már nem egyesült

Ennek megfelelően az oroszok jóslata szerint a skótok a 2014 szeptemberi népszavazáson a Londonnal szembeni függetlenedést fogják választani, Észak-Írország pedig helyt ad majd a kérésnek, hogy egy újraegyesített állam részeként csatlakozzon Írországhoz.

Nagy-Britanniát a továbbiakban csak Anglia és Wales fogja alkotni.

Spanyolország elveszti Baszkföldet és Katalóniát

A sokkal erősebb spanyolországi szeparatista mozgalmak sem maradnak eredménytelenek az oroszok elképzelése szerint. Madrid elveszti a Baszkföld feletti ellenőrzést, de Katalónia felett is.

Ezekben a régiókban már most is alternatív pénzek vannak forgalomban, a helyi lakosság ugyanis elégedetlen az euróval és az euróövezetben három évvel ezelőtt kirobbant válsággal. Ezen kívül egy helyi népszavazáson a katalánok már megszavazták a Spanyolországgal szembeni függetlenséget.

Franciaország elveszti Piemontot és Elzászt

De a baszkok nemcsak spanyol területet akarnak, hanem észak felé is terjeszkednek, Franciaország déli részén csak egy part menti szakaszt foglalva el. Piemont választana, Elzász-Lotaringia pedig visszatérne Németországhoz, ahova az első világháborúig tartozott.

Németország nyeri a legtöbbet

Ezáltal eljutottunk Németország első területi nyereségéhez, mely a legtöbbet nyer az oroszok által meghatározott új rendből, Oroszország után természetesen. Németország megkapná Luxemburgot is, Belgium északi része pedig Hollandiához kerülne, míg a déli rész független maradna Vallónia néven.

Lengyelország szintén Németország javára elveszítené Pomerániát, Sziléziát és Poroszországot.

Az Északi Liga megszerezné Olaszország felét

Az, ahogy a „geopolitikai szakértők” két évvel ezelőtt meghúzták Olaszország új határait, azt mutatja, hogy legalábbis politikai szinten nem estek túlzásba. Az oroszok egyszerűen kettévágták az olasz félszigetet, Anconától Piombióig, az északi résznek pedig Északi Liga lesz a neve az után a párt után, mely éppen jelentős győzelmet pipálhatott ki a május végén tartott európai parlamenti választáson.

Magyarország beteljesülni látja álmát, és naggyá válik

Jelentős változások lesznek az Európai Unió határvidékén is. Románia, Moldova, Ukrajna és Szerbia más határokkal rendelkezne.

Először is Erdély egy része Magyarországhoz kerülne, ahogy azt az Európai Parlamentbe szintén bekerült Jobbikos szélsőségesek szeretnék.

Románia egyesül Moldovával, és Oroszországgal lesz határos

Románia megkaphatná Moldova Köztársaságot, de Transznisztria nélkül, melyet az ily módon a Duna-deltától egy lépésnyire kerülő Oroszországhoz csatolnának.

Csernovic régió is visszakerülne Romániához, ennek északi része pedig szintén elszakadna Ukrajnától, és a független Galícia állam része lenne, ahova a lengyelországi Helm régió is kerülne.

Mit veszítenek az oroszok

Az oroszok tervei szerint a bolgárok sem járnának jól. Át kellene engedniük Törökországnak a stratégiailag fontos kikötőt, Burgaszt. Keletebbre Abházia hivatalosan egyesülne Oroszországgal, de (Grúzia – E-RS) visszakapná Dél-Oszétiát.

Furcsa módon az oroszok egy veszteségüket is feltüntetik a térképen. Oroszország lemondana az emirátussá változó Kaukázusról.

A mellettünk levő Új Oroszország

Rögtön a krími epizód után, ami most már inkább elfeledettnek tűnik, a nemzetközi elemzők elkezdtek a kelet-ukrajnai szeparatista feszültségekre figyelmeztetni. Az oroszpártiak néhány napon belül az általuk el nem ismert új kijevi hatóságokkal szembeni függetlenségüket követelték.

A válság a mai napig tart, egy május 16-án tartott helyi álnépszavazás és a május 25-i országos választás dacára. A szeparatisták Petro Porosenkót, az új elnököt nem ismerik el legitim vezetőnek.

A szeparatista gócok térképe viszont tökéletesen beleillene Oroszország expanziós vágyaiba. Áprilisban, a Krím annektálása után és a kelet-ukrajnai válság fokozódása közepette Vlagyimir Putyin újra felvetette az „Új Oroszország” kifejezést.

„Emlékeztetni szeretnék a következőre: a Cári Birodalom idején Novorosszijának nevezett terület – Harkov, Luganszk, Kerszon, Nyikolajev és Odessza – akkoriban nem tartozott Ukrajnához”, mondta Vlagyimir Putyin a Kremlnél akkreditált újságírókkal folytatott maratoni kérdés-felelet találka alkalmával.

Ha összekötjük ezeket a pontokat, akkor nemcsak Ukrajna szeparatizmus által felkavart keleti részét látjuk, hanem az ország egész déli részét, a Fekete-tenger partvonala mentén egészen Moldova határáig és a problematikus szeparatista régióig, Transznisztriáig, ahol 1994 óta megtalálhatók az orosz „béketeremtő erők”. Vagyis pontosan úgy, ahogy az a „geopolitikai szakértők” térképén is megjelenik.

Egyelőre az egyetlen övezet,

mely úgy tűnik, nehezebben csatlakozna az „Új Oroszország” létrehozásához, éppen Odessza, ahol az utóbbi időben lecsillapodtak a szeparatista tendenciák. A városban meglehetősen magas volt a részvételi arány az elnökválasztáson. És Kijev is másképp reagált.

Miközben a donbaszi műveletek az ukrán hadsereg nevetséges offenzívája jegyében kezdődtek el, melynek nyomán hat tank a szeparatisták kezére került, az odesszai beavatkozás sokkal határozottabb volt. Elsősorban azért, mert a tét is sokkal nagyobb: a kikötőváros Kijev fő fekete-tengeri kijárata.

Odesszánál csaptak le a legkeményebben a szeparatistákra: közülük 40-en haltak meg a Szakszervezetek Házában, amikor a hadsereggel folytatott harcok során elbarikádozták magukat. A vizsgálat kimutatta, hogy egy még mindig tisztázatlan körülmények között elkezdődött tűz nyomán elszenvedett mérgezésben haltak meg.

Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// ez is érdekelheti

Főtér

Nicușor Dan olyat üzent Donald Trumpnak, hogy csak úgy cuppant…

… közben az alkotmánybíróság leseperte az asztalról Simion úr óvását és bejelentette, Romániának van új elnöke… és Victor Ponta váratlanul előbújt egy kő alól, hogy megmondja, mi minden nem jó Romániában.

Krónika

Zúdul a Korond-patak a sóbányába, óráról órára súlyosbodik a helyzet Parajdon

Ismét ömlik a víz a parajdi sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia, így a bezúduló víz pár órán belül teljesen elöntheti a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt.

Főtér

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Székelyhon

Megnyílt a föld Parajdon: így folyik be a víz a bányába – drónvideó

Többek között drónfelvételt is készítettünk kedden a parajdi Sószorosnál, ahol a megáradt Korond-patak vize gyakorlatilag eltűnik a felszínről.

Krónika

Mérföldkő a csíksomlyói koncert a Bagossy Brothers Company pályafutásában

Újfajta zenei élménnyel készül meglepni székelyföldi közönségét a Bagossy Brothers Company, amely Csillag az égen című műsorával lép színpadra a csíksomlyói Nyeregben. A produkcióról Tatár Attila, a formáció gitárosa, énekese beszélt a Krónikának.

Székelyhon

Már gyászolják a sóbányát – gyertyákat helyeztek ki Parajdon

Gyászos kép fogadja a Parajdra érkezőket, az egész település hangulatára rányomta bélyegét a bányabezárás.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény