// 2024. október 22., kedd // Elod
Európai Unió

Ördögi tánc az európai Titanicon

Nem baj, ha süllyed a hajó, csak a politikailag korrekt mosoly le ne száradjon a civilizált európai főarcokról.

A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Jelen szöveg a dw.com oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.

Fajként nehezen tudunk szembenézni a kényelmetlen igazságokkal. Milyen könnyedén hazudunk magunknak és dőlünk be mások lódításainak. Akiknek annál könnyebb hazudni, minél aktívabban és buzgóbban járultak hozzá egy nehezen elviselhető valósághoz.

A vízbefulladásra ítélt utasoknak könnyebb volt a Titanic fedélzetén keringőzni, mely éppen nekiment egy jéghegynek, kettétört és elkerülhetetlenül a tenger fenekére süllyedt, mint elfogadni a valóságot. Mint – férfiasan – szembenézni azzal a lehetőséggel, hogy velük együtt a fedélzeten, az ő jeges vizeken átvezető útjukon süllyed a Föld legsötétebb mélységeibe egy addig „elpusztíthatatlanként” dicsőített hajó.

Nagyjából ilyennek tűnik a dragnióta rezsim és állítólagos „eredményei”

a PSD-s (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) fejeseknek és egyre apadó számú híveiknek. Elpusztíthatatlannak. A pészédés hatalom propagandistái a bér- és nyugdíjemeléseket üdvözlik fáradhatatlanul. Más dolgokat viszont kitartóan elhallgatnak, letagadnak, kozmetikáznak. Például azt, hogy az emelések csak papíron lenyűgözőek. Nem nagyon javítottak egy olyan ország életszínvonalán, ahol az európai környezethez képest mélyszegénység van, az árak robbanásszerűen megnőttek egy nemcsak gazdaságilag és pénzügyileg ostoba politika miatt, így aztán a románok többet fizetnek a gázolajért, mint bárki más az EU-ban.

Ez utóbbi állítólagos erényeit is ditirambusokban dicsérik. Az EU vezetői, Jean-Claude Junckerrel az élen arra készülnek, hogy – a PSD-s vezető és kormányzati bábuja jótékony hatású hiányában – Nagyszebenben gyűljenek össze (a csúcstalálkozó időközben lezajlott – a szerk.). Az „EU egy békeprojekt”, melynek nincs alternatívája, mondták és ismételgetik kitartóan; az „EU 70 éve szavatolja a békét Európában”. Igen, ez volt egy olyan brit vezető európai elképzelése és reménye, mint Churchill. Vagy a volt francia diplomata Robert Schuman.

És az európai béke?

Már megbocsássanak! Miért tűnik úgy, hogy az említett állítások feledésre akarják ítélni az igazságot? Végül is ebben az egész dicsőséges időszakban a békét Európában, amennyi volt, eltekintve az amerikaiak által leállított jugoszláv háborútól, az észak-ír, valamint a terrorista és a putyinista aszimmetrikus háborútól, mellyel a kontinens szembesül, csakis az észak-atlanti szövetség és az amerikai nukleáris ernyő biztosította.

Nagy csinnadrattát csapnak az európai értékek körül, melyek magukba foglalják az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság elveinek tiszteletét. Jaj, de szép! De vajon miként tartják tiszteletben a demokráciát egy olyan Európai Unióban, melyet pillanatnyilag egy Romániához hasonló állam vezet, mely a civilizált világban példátlan pofátlansággal vágta gajra a jogállamot anélkül, hogy a brüsszeli felelősök, néhány ködös kritikus morgáson kívül, helyes útra terelték volna?

Ilyen körülmények között figyelemre méltóak egy Jean-Claude Juncker szerű figura „sajnálkozásai”. Juncker nagyon elégedettnek tűnt, amikor beszámolt mandátuma mérlegéről. Csak két dolgot sajnált. Többek között azt, hogy nem avatkozott be a Brexitről szóló kampányba, az EU-tól való elválás hívei által hangoztatott hazugságok megcáfolása helyett inkább Cameron volt brit kormányfőre hallgatott, aki arra kérte, hogy ne avatkozzon be.

Tényleg? Ennyit sajnál?

Nos, akkor sajnálkozzunk teljes erőnkből az EU vezetőjével együtt. Nem érdemli meg az Európai Bizottság vezetője a határtalan empátiánkat? Nem jár ki a hős Junckernek, hogy a késői „megbánásért” cserébe ne csak a kis tivornyázási hiányosságaitól tekintsünk el? Nem kellene más fájdalmait is keresztényi módon megbocsátanunk? Például azt, hogy nem mondott le, mint bármely normális demokratikus vezető, holott tudja, hogy mandátuma alatt Európa, a legutóbbi világháború óta példátlan módon, talán megoldás nélküli hanyatlásba került? Azt, hogy vezetése alatt került sor a populizmusok felerősödésére is a masszív bevándorlás farvizén, mely európaiak nagy tömegeiben keltett riadalmat, a szélsőségek felé hajtva őket, valamint a Brexittel kapcsolatos döntésre is, melyet mind a migráció, mind a baloldal és a politikai korrektség túlzásai is döntő módon befolyásoltak?

Szánalommal kezelve Juncker szerencsétlen mandátumát lemondunk arról, hogy feltegyünk természetes kérdéseket. Például azt, hogy hol voltak és mit csináltak az európai felelősök, Angela Merkellel az élen, amikor Románia 2012-ben az USL-s (a PSD-ből és a PNL-ből létrejött Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) puccs kísérleti terepévé vált? Amikor egyes szakértők, kevesen, de egyre riadtabban elkezdték felhívni a Közösség figyelmét, hogy verjen vissza egy egyre zabolátlanabb putyinista propagandát, melynek az volt a célja, hogy egyszerre rombolja le az európai demokráciákat és nyugati szövetségeiket, de Brüsszelben és Berlinben senki sem mozdult? És senki sem mondott le? És hol voltak azután? De, végül is, miért ne bocsátanánk meg Junckernek a mandátuma végén?

Nem maradt a Titanic kapitánya is a fedélzeten, miután a kettétört hajó süllyedni kezdett, a szerencsések pedig mentőcsónakokban távoztak?

Végül is az Európai Bizottság joviális vezetőjének kedélyessége nemcsak az övé. Ezt potenciális utódai is fenntartások nélkül osztják. Az EPP-s keresztény-szociális bizottsági elnökjelölt, Weber egy tévés párbajban nagyon is virgoncan beszélgetett ellenjelöltjével, Timmermans-szal, a szocialista baloldal exponensével. De nagyon keveset, vagy szinte semmit arról, ami égetően fontos az európaiaknak. Arról a jéghegyről, ami felé a közösségi hajó halad. Arról, hogy egy újraiszlámosított Törökországban lábbal tiporják a választási és civilizációs szabályokat, egy békülékeny és simulékony Európa szeme láttára. A cenzúráról, a migrációról, az elhallgatással hazudozók által létrehozott elviselhetetlen igazság figyelmen kívül hagyásának populizmusáról, a környezetvédelem és a genderelmélet progresszista átideologizálásáról, vagy a jogállamiság rohamléptekkel zajló hanyatlásával a kontinens keleti felében.

Ezzel szemben a CO2-adó bevezetésének szükségességéről veszekedtek, hogy kedvére tegyenek Greta Thunberg svéd tinédzser, a „klímaváltozásnak” nevezett bolygómentési vallás új főpapnője szeszélyének. Miért is érdekelne még bennünket az, hogy az elegáns Európa ebben a kriptomessianisztikus légkörben könnyen úgy járhat, mint a Titanic ezüst étkészlete?

Inkább táncoljunk!

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára
Főtér

Doboka, avagy a csausiszta történelem-átírás egyik… fellegvára

A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”
Krónika

Alacsonyan szállt egy autó a dél-erdélyi autópályán, több mint 3000 lejes bírság volt a „jutalom”

Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon
Főtér

Harmincöt év után is nagyot üt a ’89-es forradalom a filmvásznon

Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve
Székelyhon

Két autó ütközött Kézdivásárhely közelében – frissítve

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap este Kézdivásárhely közelében. Három személy megsérült, egy közülük a roncsok közé szorult.

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült
Krónika

Szinte hazajár párjával Kolozsvárra: interjú Koltai Róberttel, aki gyerekként labdaszedő világbajnokságra készült

Koltai Róbert színművész, a magyar színházi és filmes szakma kiemelkedő, jól ismert alakja a 24. Filmtettfeszt alkalmából érkezett Kolozsvárra élet- és alkotótársával, Gaál Ildikóval.

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”
Székelyhon

Elfogadta a szenátus az AUR tervezetét, amely megszüntetné a székelyföldi románok „diszkriminációját”

Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.