A román jobboldal szeretne jobbegyenesekre képes erőkart létrehozni. De folyton szétesik.
A természetes lelkesedés dacára, ami egy olyan erő iránti vágy eredménye, mely képes kiegyensúlyozni a politikai színpadon a PSD dominanciáját, van néhány komoly oka annak, hogy a jobboldal összefogásának több esélye van nem megtörténni, mint bekövetkezni.
1. A PNL nem tud majd lemondani a nevéről és a párt identitásáról. Ez kész öngyilkosság lenne, nemcsak egy történelmi párt eltűnését jelentené, hanem egy kormányzati részvételével a militánsainak többször is politikai jutalmakat osztogatni képes szervezet felszámolását is. Még ha a PDL, formálisan, bele is menne a PNL-s logó megőrzésébe, területi szinten a PDL-s szervezetek jobban állnak, egy esetleges fúzió pedig rövid időn belül a liberális komponens PDL általi beolvasztásához vezetne, mely valójában átvenné az új politikai struktúra vezetését.
2. A PNL és a PDL technikailag és emberileg az elnökválasztásig nem léphet fúzióra, még akkor sem, ha erről határozat születik. A két párt konfliktusainak hosszú története van, a csaták pedig a területi szervezetekben dúltak. Utópia azt gondolni, hogy egyetlen testvéri szervezetbe lehet összehozni egyes hiú és eltérő érdekekkel rendelkező vezetőket. A vezetőségi tisztségek száma hirtelen a felére csökken, a jelentkezőké pedig megkétszereződik. Melyik területi vezető lesz hajlandó átengedni a helyét a PNL-s vagy PDL-s volt ellenfelének?
3. Traian Băsescu egységes jobboldalt szeretne, de a PMP körül. Amikor az első elnökválasztását megnyerte, Traian Băsescunak egységes jobboldala volt, ADA (Igazság és Igazságosság Szövetség) néven. Később alapvető szerepe volt e konstrukció szétesésében. Az elnök akkor azt erőltette, hogy a PNL lépjen fúzióra a PD-vel, amiből így egy nagy elnöki párt lett volna. Az, hogy a PNL megtagadta a beolvadást a PD-be, a konfliktus elmélyüléséhez vezetett Traian Băsescuval, aki végül kikényszerítette az akaratát és a PD távozott a kormányból. Traian Băsescunak a 2009-es választás után is volt egy egységes jobboldala, amikor a PDL lett a legnagyobb párt Romániában. De az együttműködés a válságot nem bírta ki. A kormány élén végrehajtott Boc–Ungureanu váltás csak felgyorsította a PDL számára a kormányzati szerep elvesztését. Később Vasile Blaga megválasztása – Elena Udrea rovására – vezetett Traian Băsescu híres kisfüggöny elé állásához, aki egy másik párt, PMP létrehozásával gyakorlatilag a PDL kettészakadását jelentette be. A PMP most az elnök egyedüli örökösének állítja be magát és ez megakadályoz bármiféle közeledési lehetőséget a PDL-hez.
4. A PNL-ben a dolgok egyáltalán nem tisztázottak. Crin Antonescu váratlan távozása a párt éléről elindította a hatalmi harcot, ami választási évben katasztrófa. Klaus Johannisnak addig van esélye, amíg választási húzóembernek tartják. A legkisebb jel arra, hogy ez nem egészen így van, Johannis végét fogja jelenteni a PNL-ben.
5. Messze nincs még megoldva az államfőjelölt kiválasztásának ügye. Egyesek máris Crin Antonescu visszatéréséről beszélnek.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Egy olyan nőjogi konferencia kerekasztal-beszélgetésén vettünk részt, ahol a bántalmazás témáját konkrét jogi lépések és beavatkozási lehetőségek ismertetésével járták körül.
Halálos kimenetelű vasúti baleset történt Csíkszeredában a Brassói út mellett vasárnap délután: egy lovas szekérrel a vonat elé hajtottak, egy személy a helyszínen meghalt.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluban, a család és a helyi közösség segítséget kér a megtalálásához.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.