// 2024. november 26., kedd // Virág
Románia

Nem lesz jobb a jobboldal?

// HIRDETÉS

A román jobboldal szeretne jobbegyenesekre képes erőkart létrehozni. De folyton szétesik.

A természetes lelkesedés dacára, ami egy olyan erő iránti vágy eredménye, mely képes kiegyensúlyozni a politikai színpadon a PSD dominanciáját, van néhány komoly oka annak, hogy a jobboldal összefogásának több esélye van nem megtörténni, mint bekövetkezni.

1. A PNL nem tud majd lemondani a nevéről és a párt identitásáról. Ez kész öngyilkosság lenne, nemcsak egy történelmi párt eltűnését jelentené, hanem egy kormányzati részvételével a militánsainak többször is politikai jutalmakat osztogatni képes szervezet felszámolását is. Még ha a PDL, formálisan, bele is menne a PNL-s logó megőrzésébe, területi szinten a PDL-s szervezetek jobban állnak, egy esetleges fúzió pedig rövid időn belül a liberális komponens PDL általi beolvasztásához vezetne, mely valójában átvenné az új politikai struktúra vezetését.

2. A PNL és a PDL technikailag és emberileg az elnökválasztásig nem léphet fúzióra, még akkor sem, ha erről határozat születik. A két párt konfliktusainak hosszú története van, a csaták pedig a területi szervezetekben dúltak. Utópia azt gondolni, hogy egyetlen testvéri szervezetbe lehet összehozni egyes hiú és eltérő érdekekkel rendelkező vezetőket. A vezetőségi tisztségek száma hirtelen a felére csökken, a jelentkezőké pedig megkétszereződik. Melyik területi vezető lesz hajlandó átengedni a helyét a PNL-s vagy PDL-s volt ellenfelének?

3. Traian Băsescu egységes jobboldalt szeretne, de a PMP körül. Amikor az első elnökválasztását megnyerte, Traian Băsescunak egységes jobboldala volt, ADA (Igazság és Igazságosság Szövetség) néven. Később alapvető szerepe volt e konstrukció szétesésében. Az elnök akkor azt erőltette, hogy a PNL lépjen fúzióra a PD-vel, amiből így egy nagy elnöki párt lett volna. Az, hogy a PNL megtagadta a beolvadást a PD-be, a konfliktus elmélyüléséhez vezetett Traian Băsescuval, aki végül kikényszerítette az akaratát és a PD távozott a kormányból. Traian Băsescunak a 2009-es választás után is volt egy egységes jobboldala, amikor a PDL lett a legnagyobb párt Romániában. De az együttműködés a válságot nem bírta ki. A kormány élén végrehajtott Boc–Ungureanu váltás csak felgyorsította a PDL számára a kormányzati szerep elvesztését. Később Vasile Blaga megválasztása – Elena Udrea rovására – vezetett Traian Băsescu híres kisfüggöny elé állásához, aki egy másik párt, PMP létrehozásával gyakorlatilag a PDL kettészakadását jelentette be. A PMP most az elnök egyedüli örökösének állítja be magát és ez megakadályoz bármiféle közeledési lehetőséget a PDL-hez.

4. A PNL-ben a dolgok egyáltalán nem tisztázottak. Crin Antonescu váratlan távozása a párt éléről elindította a hatalmi harcot, ami választási évben katasztrófa. Klaus Johannisnak addig van esélye, amíg választási húzóembernek tartják. A legkisebb jel arra, hogy ez nem egészen így van, Johannis végét fogja jelenteni a PNL-ben.

5. Messze nincs még megoldva az államfőjelölt kiválasztásának ügye. Egyesek máris Crin Antonescu visszatéréséről beszélnek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS