// 2025. január 4., szombat // Titusz, Leona
Kolozsvár

Ne felejtsük el: a megszállt Kolozsvárt Mária királyné keresztje világította be!

// HIRDETÉS

Nyár van, a vérnackó gumicsontokat épp cafatokra rágták a patrióták, mit lehetne tenni? Ja, van egy pompás kis „antimagyar” emlékmű Kolozsvár határában. Na, adjunk neki.

Múlt heti cikkem – Még a szobrainkat is beolvasztottátok, de akkor sem tudtok kitörölni bennünket a történelemből! –, mely a horthysta csapatok által lerombolt szatmárnémeti ismeretlen katona szobrának visszaállításáról szólt, akkora lelkesedést váltott ki, amekkorára – őszintén – nem számítottam. Ami annak a jele, hogy

a románok – és románokat mondtam, nem kormányon levőket – tényleg értik a Centenárium jelentőségét.

Olyan személyiségek és tekintélyes személyek kerestek meg, akik ugyanezekkel a gondokkal küszködnek. Kolozsváron sokkal drámaibb a helyzet. Íme, prof. dr. Simion Simon levele.

Kolozs Megye Kormánymegbízotti Hivatalának!

Tekintettel a Nagy Egyesülés Centenáriumának megünneplését előkészítő cselekményekre, egy olyan emlékmű visszaállításának a lehetőségére szeretném felhívni a figyelmüket, mely 1941 és 1944 között létezett a Feleki-dombon. Észak-Erdély egy részét a Bécsi Diktátum (helyesen, Második bécsi döntés – a szerk.) következményeként odaadták Magyarországnak, így a Magyarország és Románia közötti ideiglenes határ a Feleki-dombon, Kolozsvár és Erdőfelek között húzódott. A román népen e nemzetközi visszaélés miatt akkor eluralkodott felháborodottság és csalódottság közepette, melyet semmilyen politikai és katonai reakció nem kísért, a Román Nők Nemzeti Ortodox Társasága, e társaság elnökén, Alexandrina Gr. Cantacuzinón keresztül egy emlékmű felállítását kezdeményezte a Feleki-domb tetejére, az országút mellé, 500 méterre a kikényszerített, tiszavirág-életűnek remélt és bizonyult határtól.

A Megváltás Keresztjének nevezett emlékmű egy 9 méter magasságú, 3 méter magas gránittalapzatra helyezett

monumentális gránitkeresztet lett volna, mely az elrabolt Erdély valamennyi románjának, különösen a kolozsváriaknak megmutatja,

hogy nincsenek egyedül, és hogy a Románia Újraegyesülése reményének mozgósítania kell a román állam, a román társadalom minden forrását, azok minden struktúráján keresztül. Románia számára az akkori korszak korlátozásai miatt az emlékmű megvalósítása nehézségekbe ütközött, ezért több módosítást is végre kellett hajtani, melyek közül az volt a legfontosabb, hogy egy 6 méteres kőtalapzatra helyeztek el egy felbecsülhetetlen értékű fakeresztet.

Ezt a keresztet a Hazafias Cselekvés tagjai, első világháborús rokkantak készítették Mária királyné engedélyével, és eredetileg a Cotroceni-palota udvarára szánták. A kereszt ismeretlen okokból a Cotroceni-palota egyik raktárában maradt 1941-ig, amikor Mihály király engedélyével Ion Constantinescu rokkant százados a Román Ortodox Nők Társaságának adományozta, hogy azt a Feleki-domb csúcsán lévő kőtalapzatra helyezzék. A Román Nők Nemzeti Ortodox Társasága 1941 novemberében vette át az emlékművet és április 5-én, az 1942. évi Szent Húsvéti ünnep alkalmával avatták fel. Éjszakánkét 5 fényszóró világította meg, így látható volt Kolozsváron és erős érzelmeket váltott ki azokból, akik a környékről látták.

Az emlékmű zarándokhelye volt a meg nem szállt Erdély románjai, különösen az Erdélyi Szigethegység mócai számára,

akik nagy számban látogattak oda, imákat mondtak az elrabolt Erdély felszabadításáért, a horthysta hivatalosságok és határőrök kétségbeesésére. Az 1944. augusztus 23-i aktus után a német és magyar csapatok 1944. szeptember 5-én átlépték a határt, egészen a Marosig nyomulva előre. A következő napokban a horthysta csapatok nekiálltak az emlékmű lerombolásának. Mária királyné feleki keresztje fellelkesítette a román katonákat, akik október 14-én, Kolozsvárral együtt azt a helyet is felszabadították, ahol a Megváltás Keresztje állt.

Sajnos sem az akkori, a háború gondjai által lefoglalt, sem az 1947 utáni hatóságok nem tettek semmit az emlékmű visszaállításáért. A felekiek fakereszteket helyeztek el azon a helyen, az elsőt rögtön a háború után, melyet a román hadsereg rombolt le 1953-ban a kommunista hatóságok utasítására, a legutóbbit pedig 1990 után, és az jelenleg is a fenséges emlékmű helyén áll.

Úgy véljük, hogy Románia Kormányának a Centenárium Évében magára kell vállalnia az emlékmű akkori formájában történő visszaállítását, az elkészítői iránti megbecsülés és tisztelet jegyében, de azért is, mert ennek az emlékműnek arra kell emlékeztetnie mindenkit, hogy soha többé nem történhet meg egy ilyen esemény, mely a legkeményebb merénylet volt Nagy-Románia integritása ellen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na, ki volt az első, aki a schengeni csatlakozáskor átlépte a határt? – hírek csütörtökön
Főtér

Na, ki volt az első, aki a schengeni csatlakozáskor átlépte a határt? – hírek csütörtökön

A Szatmár megyei Pete–Csengersima román-magyar határátkelőnél nem számítottak erre a „gyalogosra”. Călin Georgescu az Emberi Jogok Európai Bíroságához fordult. Az élelmiszeripari szakszervezetek tiltakoznak a második Ciolacu-kormány salátarendelete ellen.

Erdély viszi a prímet a Vogue magazinnál
Krónika

Erdély viszi a prímet a Vogue magazinnál

Első helyen Romániát ajánlja 2025-ös úti célpontként a világhírű Vogue magazin, amely erdélyi helyszínekkel is csábítja olvasóit rendkívül hízelgő országbemutató leírásában.

Megvan az elnökválasztás új időpontja, Georgescu viszont lazán megnyerte volna az eredetit – hírek szombaton
Főtér

Megvan az elnökválasztás új időpontja, Georgescu viszont lazán megnyerte volna az eredetit – hírek szombaton

A rendőrök pedig csak karácsonykor 8,5 tonna petárdát és tűzijátékot koboztak el.

Egy Hargita megyei városban megállították a népességcsökkenést
Székelyhon

Egy Hargita megyei városban megállították a népességcsökkenést

A városok között csak egy van, amelyben a születések száma meghaladja az elhalálozásokét, a házasságok száma csökkent, a válásoké nőtt, és majdnem minden harmadik gyermek nem házasságban születik – érdekes 2024-es demográfiai adatok Hargita megyéről.

„Gyökeret vert” Erdély legnagyobb kórháza
Krónika

„Gyökeret vert” Erdély legnagyobb kórháza

Zajlik a munka Erdély legnagyobb kórháza, a kolozsvári regionális sürgősségi egészségügyi intézmény építőtelepén, a munkálatok első szakasza mintegy nyolcvan százalékban elkészült.

Autó borult fel, sofőrje a roncsba szorult
Székelyhon

Autó borult fel, sofőrje a roncsba szorult

Súlyos baleset történt Beresztelke és Mezőszentandrás között pénteken délelőtt. Egy személy a roncsok közé szorult.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Jó-e, hogy az iskolában tanítani fogják a kommunizmus történetét? Jó, de nem mindegy, hogyan

Fall Sándor

Fura, amikor egy nyugati ember „kommunista”, de nincs annál groteszkebb, mint amikor valaki egy posztkommunista országban dicsőíti az eszmét. Az oktatásnak is feladata, hogy felkészítse a fiatalokat: tudják megvédeni magukat minden ideológiával szemben.

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Nem tudtuk meg ugyan, mi a különbség „alkalmi” és „rendes” vers között, de jó volt

Varga László Edgár

Lövétei Lázár László legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján jártunk, és bár nem terveztük, hogy megírjuk, végül mégis megírtuk, mert érdemes volt. A többi csak elmélet.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

Szántai János

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

// HIRDETÉS