// 2024. október 23., szerda // Köztársaság kikiált., Gyöngyi
Románia

Mondd meg, milyen himnuszt énekelsz, és megmondom, merre mész!

Valóban ilyen gyászos, áldozati hangvételű himnuszt érdemel Románia?

A himnusz a tévéműsorok végén és minden egyes csülkös ünnepen 30 éve felébredésre szólítja a románokat. Az álom, amelybe mélyedünk, kétségtelenül „halálos”, tekintettel arra, hogy már ennyi évtizede énekeljük ezt a himnuszt, és úgy tűnik, hogy még senki sem ébredt fel.

Miközben mi álmunkban „szabadság”-ot kiáltunk és átfordulunk a másik oldalunkra, más nemzetek tettekkel töltik meg a történelemkönyv oldalait. A „les enfants de la patrie” repülőket építenek és válogatott borokkal és tejtermékekkel gyarmatosítják a gyomrunkat. Hogyan is lehetne másképp, hiszen ők a Marseillaise üteméhez igazították a létüket, mely himnusz már az első versszakában arról tájékoztatja őket, hogy ma dicsőséges nap van. Melyik ma? Minden ma.

Miközben mi, „barbár zsarnokok” és „kegyetlen ellenségek” áldozatai, hason fekve horkolunk a történelem pincéjében, az amerikaiak sürögnek-forognak a „the land of the free and the home of the brave”-ben. Zászlójuk csillagaival a szemükben és a minden tervük alapjául megtett Istennel az amerikaiak kényükre-kedvükre járják a világot, és erkölcsből, fegyelemből és gazdaságból leckéztetnek minket rendszeresen.

Miközben mi, a magunk himnuszával, azon kínlódunk, hogy kifacsarjunk a DNS-ünkből egy maréknyi törvényt, amelyek akár közvetve is Rómához kötnének minket, az angolok a maguk himnuszával a királynő körül sorakoznak fel szorosan. A királynő szigetre elbarikádozott és elbrexitezett alattvalói csodálatos országot festenek szavakból, és azt kérik Istentől, adja meg nekik mindazt, ami megadható.

Félénken nézek más népekre és visszasírom azokat az időket, amikor – gyermekként – olyan himnusz ütemét követték lépteim, amelyben Románia szép volt. Visszasírom azokat a fűtetlen és fénytelen reggeleket, amikor örömmel énekeltük: „trei culori cunosc pe lume, ce le ţin ca sfânt odor” (a szerző itt rosszul emlékszik: a „három színt ismerek a világon, melyeket szent ékszerként őrzök” az eredeti, Ciprian Porumbescu által írt mű és nem a kommunista korszakban átírt változat részlete – szerk.).

Lehet, hogy gyermekeink olyan himnuszt érdemelnek, amely más ütemet adhat a lépteiknek, másképp irányíthatja a gondolataikat és fényesebb távlatokat nyújthat. Vagy ki tudja, talán hosszabb, gyógyító álomra van szükségünk. És ha már nem akarunk előmászni a pincéből, ahova a „barbár zsarnokok” süllyesztettek minket, legalább az álmunk legyen nyugodt, „szabadsággal” és kérdőn felemelt szemöldökű ősök árnyékaival terhelt rémálmoktól mentes.

Ebben az esetben egy kedves, nem túl sok szakaszos altatódalt kellene választanunk. És rendszeresen öleljük át egymást az importcukorkákból készült 'coliva' (ortodox és görögkatolikus halotti toron felszolgált sajátos süteményféle – szerk.) mellett, azt kívánva egymásnak: „Szép álmokat, román!”

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében
Krónika

Exlégiós, Afrikában zsoldosvezérként „dolgozó” jelölt is indul a választáson az egyik erdélyi megyében

Egy jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban zsoldosként tevékenykedő, korábban a francia idegenlégióban is megfordult jelölt is elindul a parlamenti választáson Szeben megyében.

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!
Főtér

Ha eddig nem jött össze, most már holtbiztos, hogy újjászületik Románia!

A szavazópolgárok álmai meghallgatásra leltek… és azonnal beindultak a szülési fájdalmak. Itt is az új baba (értsd, országprojekt): szép és jó és kedves…, hiszen még nem lehet számonkérni.

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút
Székelyhon

Megtalálták a kirándulás közben eltűnt kisfiút

A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen
Krónika

Országszerte vadásszák a medvét, a környezetvédők a bíróságon hadakoznak a törvény ellen

Országszerte elkezdődött a medvevadászat, az idén elfogadott vadászati és vadgazdálkodási törvény alapján 2024-re és 2025-re összesen 426 medvét tudnak kilőni a vadászegyesületek. Környezetvédő civil szervezetek a bírósághoz fordultak a jogszabály ellen.

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon
Székelyhon

Trágyaszag a városban, kommentcsörte a Facebookon

Átható, kicsit sem kellemes trágyaszag töltötte be a napokban Gyergyószentmiklós levegőjét. Sokan panaszkodnak emiatt, Len Emil, korábbi alpolgármester szerint ez pár napon belül megszűnik.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.