Nem sokat. Mit is mondjon? Tök jól vannak. Nincs semmi bajuk.
Klaus Johannis elnök nagyra értékeli azt a kiváltságos helyzetet, amit hazánkban a kisebbségek élveznek, és úgy véli, ezt meg kell őrizni, mert értéket képvisel.
„Azt mondom, hogy Romániának nagy értéket jelentenek a kisebbségeit képviselő szervezetek, és ezt az értéket meg kell őrizni. Európában nem mindenhol találkozunk ilyen helyzettel, nevezetesen azzal, hogy
azzal, hogy van parlamenti képviseletük, vagy részt vehetnek a helyi választásokon. Olyan értékes alapot képeznek, mellyel Románia rendelkezik és melyet meg kell őrizni”, mondta Klaus Johannis a közszolgálati televízió német nyelvű Akzente műsorában.
A műsorvezető „pozitív diszkriminációra” vonatkozó kérdésére Johannis azt mondta, hogy „igen, pont így, így szerepel a törvényben”.
A kizárólag németül beszélő államfő (a román közszolgálati televízió német nyelvű adásáról van szó! – a szerk.) azt is megjegyezte, hogy a német kisebbség erős összekötő híd volt és maradt a Berlinnel fenntartott kapcsolatokban.
„Ezek a dolgok folyamatosan zajlanak, így megy ez a 90-es évek eleje óta. Ez nem csak szlogen, hanem tettekről van szó. A német kisebbségnek híd szerepe van a román–német kapcsolatokban. Így állnak a dolgok mikro, illetve makro szinten is. Léteznek a kormányzati szintű vegyes bizottságok, melyek hivatalosan, nagyon magas szinten foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. De sok olyan kapcsolat is létezik Németországgal, melyeket a Romániai Német Demokrata Fórum, vagy német fórumok tartanak fenn. Léteznek közvetlenül a Fórum, vagy a német fórumok által fenntartott gazdasági kapcsolatok. Mindezek fontosak, de ezek mellett léteznek a Németországba kivándoroltakkal, a Romániából elszármazott németek németországi egyesületeivel, nevezetesen a szászok szervezeteivel fenntartott kapcsolatok, melyeket nem kellene elhanyagolni. Mindezek a kapcsolatok – effektív módon – részét képezik egy fontos hídnak”, mondta még az elnök.
Éppen ezért Johannis kihangsúlyozta, hogy berlini látogatása során Joachim Gauck német elnökkel beszélt a romániai kisebbségről.
„A témát Gauck elnök és én vetettük fel, mert fontosnak tartjuk. Fontos a hídszerep. Én hozzátettem még, hogy időközben a bánsági svábokon, a szászokon és más emigránsokon kívül sok román is letelepedett Németországban. Itt a román családokból származókra utalok, akik – egyre többen – nagy közösségeket alkotnak, olyan közösségeket, melyek nagy megbecsülésnek és elismerésnek örvendenek, és melyek – lassan-lassan –
Johannis Angela Merkel kancellár ígéreteiről is beszélt, azt remélve, hogy ezeknek a megbeszéléseknek konkrét hatásuk lesz az európai kapcsolatok terén, a legvalószínűbb módon Románia Schengen-övezethez csatlakozására utalva.
„A kapcsolatok politikai valamint gazdasági szintű bővítéséről van szó, ami azt jelenti, hogy még mindig van mit bővíteni. Én pedig azt remélem, hogy ennek konkrét következményei lesznek az európai kapcsolatok terén”, szögezte le Johannis.
Az elnök úgy véli, a romániai német kisebbségnek biztos jövője van.
A 90-es évek elején mindenhonnan azt hallottam, hogy közeleg a végünk, de idővel kezdtek megritkulni ezek a kijelentések, így hát a 2000-es években ez már ritkán hangzott el. Azt hiszem, hogy az itt maradtak többségének, mint amilyen én is vagyok, időközben az lett a meggyőződése, hogy van jövő. Milyen lesz ez a jövő? Nem hiszem, hogy bármi megváltozhatna egyik napról a másikra. Azt remélem, hogy a jól működő területek a következő években is így folytatják tovább.”
Arról, hogy elnökként mit fog tenni a német kisebbségért, Johannis azt mondta, hogy többek között már az jelentős dolog, hogy nyíltan elismeri az ehhez a közösséghez tartozását.
„Nyíltan elismerem, hogy a német kisebbség része vagyok, aminek megvan a maga jelentősége. Amúgy nem lehet diszkriminatív viselkedésem, de ha a Fórumnak van valamilyen jelentős eseménye, mint például a 25. évforduló, vagy a nagyon jó kapcsolatok bemutatása, persze, hogy részt vehetek ezeken.”
A német nyelvű interjút abból az alkalomból adta a TVR-nek, hogy március 9-én lesz a Romániai Német Demokrata Fóruma megalakulásának 25. Évfordulója. Johannis 11 évig vezette ezt a szervezetet, amíg be nem lépett a „nagypolitikába”, és el nem indult a PNL színeiben az elnökválasztáson, melyet meg is nyert.
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.
… az államelnök szerint, ha egy miniszter hazudik, az nem olyan gáz, mintha milliókat lopott volna… és Románia lesz az első NATO-tagállam, amelynek HISAR-osztályú járőrhajója van.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
Szándékosan nekihajtott egy másik autónak, ezáltal egy 21 éves fiatalember, valamint annak egyéves és négyhónapos lánya életét oltotta ki az a 38 éves Ialomița megyei férfi, akit Nagy-Britanniában azonosítottak és vettek őrizetbe a hatóságok.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Eltűnt személy felkutatásához kér segítséget egy család a közösségi médiában. A felhívás szerint egy 39 éves nőt keresnek, aki december 5-én délután elhagyta a székelyudvarhelyi Riverside bevásárlóközpontot, azóta nem tudnak kapcsolatba lépni vele.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha nem tart sehová a történelem, nincs nagy közös cél, csak a saját életünk menedzselése marad.
Miért veszélyes manapság, ha az ember vállalja az önálló véleményét?
A mesterséges intelligencia által generált képek és videók elárasztják az internetet. Gyakorlati tippek arra, hogyan szűrjük ki ezeket.
A „legvagányabb romániai magyarnak” tartják a román követői a szatmárnémeti vlogger-kalandort, akinek az offline életére is kíváncsiak voltunk.