Nem sokat. Mit is mondjon? Tök jól vannak. Nincs semmi bajuk.
Klaus Johannis elnök nagyra értékeli azt a kiváltságos helyzetet, amit hazánkban a kisebbségek élveznek, és úgy véli, ezt meg kell őrizni, mert értéket képvisel.
„Azt mondom, hogy Romániának nagy értéket jelentenek a kisebbségeit képviselő szervezetek, és ezt az értéket meg kell őrizni. Európában nem mindenhol találkozunk ilyen helyzettel, nevezetesen azzal, hogy
azzal, hogy van parlamenti képviseletük, vagy részt vehetnek a helyi választásokon. Olyan értékes alapot képeznek, mellyel Románia rendelkezik és melyet meg kell őrizni”, mondta Klaus Johannis a közszolgálati televízió német nyelvű Akzente műsorában.
A műsorvezető „pozitív diszkriminációra” vonatkozó kérdésére Johannis azt mondta, hogy „igen, pont így, így szerepel a törvényben”.
A kizárólag németül beszélő államfő (a román közszolgálati televízió német nyelvű adásáról van szó! – a szerk.) azt is megjegyezte, hogy a német kisebbség erős összekötő híd volt és maradt a Berlinnel fenntartott kapcsolatokban.
„Ezek a dolgok folyamatosan zajlanak, így megy ez a 90-es évek eleje óta. Ez nem csak szlogen, hanem tettekről van szó. A német kisebbségnek híd szerepe van a román–német kapcsolatokban. Így állnak a dolgok mikro, illetve makro szinten is. Léteznek a kormányzati szintű vegyes bizottságok, melyek hivatalosan, nagyon magas szinten foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. De sok olyan kapcsolat is létezik Németországgal, melyeket a Romániai Német Demokrata Fórum, vagy német fórumok tartanak fenn. Léteznek közvetlenül a Fórum, vagy a német fórumok által fenntartott gazdasági kapcsolatok. Mindezek fontosak, de ezek mellett léteznek a Németországba kivándoroltakkal, a Romániából elszármazott németek németországi egyesületeivel, nevezetesen a szászok szervezeteivel fenntartott kapcsolatok, melyeket nem kellene elhanyagolni. Mindezek a kapcsolatok – effektív módon – részét képezik egy fontos hídnak”, mondta még az elnök.
Éppen ezért Johannis kihangsúlyozta, hogy berlini látogatása során Joachim Gauck német elnökkel beszélt a romániai kisebbségről.
„A témát Gauck elnök és én vetettük fel, mert fontosnak tartjuk. Fontos a hídszerep. Én hozzátettem még, hogy időközben a bánsági svábokon, a szászokon és más emigránsokon kívül sok román is letelepedett Németországban. Itt a román családokból származókra utalok, akik – egyre többen – nagy közösségeket alkotnak, olyan közösségeket, melyek nagy megbecsülésnek és elismerésnek örvendenek, és melyek – lassan-lassan –
Johannis Angela Merkel kancellár ígéreteiről is beszélt, azt remélve, hogy ezeknek a megbeszéléseknek konkrét hatásuk lesz az európai kapcsolatok terén, a legvalószínűbb módon Románia Schengen-övezethez csatlakozására utalva.
„A kapcsolatok politikai valamint gazdasági szintű bővítéséről van szó, ami azt jelenti, hogy még mindig van mit bővíteni. Én pedig azt remélem, hogy ennek konkrét következményei lesznek az európai kapcsolatok terén”, szögezte le Johannis.
Az elnök úgy véli, a romániai német kisebbségnek biztos jövője van.
A 90-es évek elején mindenhonnan azt hallottam, hogy közeleg a végünk, de idővel kezdtek megritkulni ezek a kijelentések, így hát a 2000-es években ez már ritkán hangzott el. Azt hiszem, hogy az itt maradtak többségének, mint amilyen én is vagyok, időközben az lett a meggyőződése, hogy van jövő. Milyen lesz ez a jövő? Nem hiszem, hogy bármi megváltozhatna egyik napról a másikra. Azt remélem, hogy a jól működő területek a következő években is így folytatják tovább.”
Arról, hogy elnökként mit fog tenni a német kisebbségért, Johannis azt mondta, hogy többek között már az jelentős dolog, hogy nyíltan elismeri az ehhez a közösséghez tartozását.
„Nyíltan elismerem, hogy a német kisebbség része vagyok, aminek megvan a maga jelentősége. Amúgy nem lehet diszkriminatív viselkedésem, de ha a Fórumnak van valamilyen jelentős eseménye, mint például a 25. évforduló, vagy a nagyon jó kapcsolatok bemutatása, persze, hogy részt vehetek ezeken.”
A német nyelvű interjút abból az alkalomból adta a TVR-nek, hogy március 9-én lesz a Romániai Német Demokrata Fóruma megalakulásának 25. Évfordulója. Johannis 11 évig vezette ezt a szervezetet, amíg be nem lépett a „nagypolitikába”, és el nem indult a PNL színeiben az elnökválasztáson, melyet meg is nyert.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.
Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.
A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.
A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.
Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.