// 2026. október 21., szerda // Orsolya

Mit is mondott Johannis a kisebbségekről?

// HIRDETÉS

Nem sokat. Mit is mondjon? Tök jól vannak. Nincs semmi bajuk.

Klaus Johannis elnök nagyra értékeli azt a kiváltságos helyzetet, amit hazánkban a kisebbségek élveznek, és úgy véli, ezt meg kell őrizni, mert értéket képvisel.

„Azt mondom, hogy Romániának nagy értéket jelentenek a kisebbségeit képviselő szervezetek, és ezt az értéket meg kell őrizni. Európában nem mindenhol találkozunk ilyen helyzettel, nevezetesen azzal, hogy

a kisebbségek pozitív diszkriminációban részesülnek,

azzal, hogy van parlamenti képviseletük, vagy részt vehetnek a helyi választásokon. Olyan értékes alapot képeznek, mellyel Románia rendelkezik és melyet meg kell őrizni”, mondta Klaus Johannis a közszolgálati televízió német nyelvű Akzente műsorában.

A műsorvezető „pozitív diszkriminációra” vonatkozó kérdésére Johannis azt mondta, hogy „igen, pont így, így szerepel a törvényben”.

A kizárólag németül beszélő államfő (a román közszolgálati televízió német nyelvű adásáról van szó! – a szerk.) azt is megjegyezte, hogy a német kisebbség erős összekötő híd volt és maradt a Berlinnel fenntartott kapcsolatokban.

„Ezek a dolgok folyamatosan zajlanak, így megy ez a 90-es évek eleje óta. Ez nem csak szlogen, hanem tettekről van szó. A német kisebbségnek híd szerepe van a román–német kapcsolatokban. Így állnak a dolgok mikro, illetve makro szinten is. Léteznek a kormányzati szintű vegyes bizottságok, melyek hivatalosan, nagyon magas szinten foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. De sok olyan kapcsolat is létezik Németországgal, melyeket a Romániai Német Demokrata Fórum, vagy német fórumok tartanak fenn. Léteznek közvetlenül a Fórum, vagy a német fórumok által fenntartott gazdasági kapcsolatok. Mindezek fontosak, de ezek mellett léteznek a Németországba kivándoroltakkal, a Romániából elszármazott németek németországi egyesületeivel, nevezetesen a szászok szervezeteivel fenntartott kapcsolatok, melyeket nem kellene elhanyagolni. Mindezek a kapcsolatok – effektív módon – részét képezik egy fontos hídnak”, mondta még az elnök.

Éppen ezért Johannis kihangsúlyozta, hogy berlini látogatása során Joachim Gauck német elnökkel beszélt a romániai kisebbségről.

„A témát Gauck elnök és én vetettük fel, mert fontosnak tartjuk. Fontos a hídszerep. Én hozzátettem még, hogy időközben a bánsági svábokon, a szászokon és más emigránsokon kívül sok román is letelepedett Németországban. Itt a román családokból származókra utalok, akik – egyre többen – nagy közösségeket alkotnak, olyan közösségeket, melyek nagy megbecsülésnek és elismerésnek örvendenek, és melyek – lassan-lassan –

hídfővé vállnak, mely képes támogatni és javítani a román–német kapcsolatokat.”

Johannis Angela Merkel kancellár ígéreteiről is beszélt, azt remélve, hogy ezeknek a megbeszéléseknek konkrét hatásuk lesz az európai kapcsolatok terén, a legvalószínűbb módon Románia Schengen-övezethez csatlakozására utalva.

„A kapcsolatok politikai valamint gazdasági szintű bővítéséről van szó, ami azt jelenti, hogy még mindig van mit bővíteni. Én pedig azt remélem, hogy ennek konkrét következményei lesznek az európai kapcsolatok terén”, szögezte le Johannis.

Az elnök úgy véli, a romániai német kisebbségnek biztos jövője van.

„Teljes mértékben bízom abban, hogy a német kisebbségnek lesz jövője Romániában.

A 90-es évek elején mindenhonnan azt hallottam, hogy közeleg a végünk, de idővel kezdtek megritkulni ezek a kijelentések, így hát a 2000-es években ez már ritkán hangzott el. Azt hiszem, hogy az itt maradtak többségének, mint amilyen én is vagyok, időközben az lett a meggyőződése, hogy van jövő. Milyen lesz ez a jövő? Nem hiszem, hogy bármi megváltozhatna egyik napról a másikra. Azt remélem, hogy a jól működő területek a következő években is így folytatják tovább.”

Arról, hogy elnökként mit fog tenni a német kisebbségért, Johannis azt mondta, hogy többek között már az jelentős dolog, hogy nyíltan elismeri az ehhez a közösséghez tartozását.

„Nyíltan elismerem, hogy a német kisebbség része vagyok, aminek megvan a maga jelentősége. Amúgy nem lehet diszkriminatív viselkedésem, de ha a Fórumnak van valamilyen jelentős eseménye, mint például a 25. évforduló, vagy a nagyon jó kapcsolatok bemutatása, persze, hogy részt vehetek ezeken.”

A német nyelvű interjút abból az alkalomból adta a TVR-nek, hogy március 9-én lesz a Romániai Német Demokrata Fóruma megalakulásának 25. Évfordulója. Johannis 11 évig vezette ezt a szervezetet, amíg be nem lépett a „nagypolitikába”, és el nem indult a PNL színeiben az elnökválasztáson, melyet meg is nyert.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára
Székelyhon

Késsel támadt egy diák egy tanárnőre és az egyik iskolatársára

Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában
Krónika

FRISSÍTVE – Vallási okokból késelhetett egy hetedikes egy erdélyi iskolában

Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS