// 2024. október 15., kedd // Teréz
Oroszország

Mit is akar Oroszország Szíriában?

Látszólag feketére pofozni az Iszlám Államot. A háttérben viszont talán más játszmák is zajlanak.

Mit akar Oroszország valójában elérni azzal, hogy nyíltan beavatkozik a szíriai viszályba? És hogyan reagál, hogyan kellene reagálnia a nyugatnak erre a beavatkozásra? Mit remél a nyugat, és mit fog kapni?

Napok óta zúghat a közel-keleti események értelmét, vagy a szíriai konfliktus frontvonalainak alakulását kideríteni akaró gondos megfigyelő feje.

Oroszország közvetlen és nyílt beavatkozása ebbe a kezdetben helyi, majd regionális, évek óta közvetítőkön keresztül folytatott és végül potenciálisan globálissá váló háborúba növelte azok amúgy is jelentős zavarodottságát és félelmeit, akik megpróbálják megérteni, mi történik és mit kellene tenni.

A megfigyelők migrénjére, zavarára és félelmeire a logika és a hamisítatlan információ kombinációja az egyetlen gyógyszer.

Oroszország pillanatnyilag azt állítja, hogy

állítólag az Iszlám Állam állásait bombázza,

amit egyértelműen és kétséget kizáróan cáfolnak a szír ellenzék hiteles forrásai. Például Szadik al-Muszli, a Szíriai Nemzeti Tanács képviselője, akivel a német országos rádióadó, a Deutschlandfunk készített interjút. Állítása szerint Oroszország sokkal inkább civileket bombázott, és nem az iszlamista terroristák állásait.

Moszkva az ország de facto megosztottságát és a Kremllel szövetséges Aszad-rezsimnek a tengerparti övezet, valamint a Homsz és Hamá városok feletti ellenőrzését akarja megerősíteni, ami a damaszkuszi rezsim által irányított jövendőbeli állam törzse lenne.

Az amerikai hivatalosságok is megerősítették azt az állítását, hogy az oroszok az Aszad-ellenes ellenzéket és nem az ISIS-t bombázzák. Ennek ellenére az orosz diplomácia vezetője, Szergej Lavrov teljes egészében tagadta ezeket az információkat, a civilek meggyilkolását is beleértve, azt állítva, hogy a nyugatiak vádjai hamisak. Mindezek nem akadályozták meg amerikai kollégáját, John Kerryt abban, hogy megbeszéléseket folytasson Putyin külügyminiszterével és bejelentse a szíriai légi bevetések összehangolását.

Egy másik összehangolási kísérletre nemrég került sor a magas szintű orosz–izraeli megbeszélések során. Ezek nem oldották meg a regionális gondokat, mert Szíriában Oroszország és a damaszkuszi rezsim oldalán a Hezbollah, egy olyan síita szélsőséges csoportosulás harcol, melyet azok az iráni fundamentalisták finanszíroznak és vezetnek, akiknek Izrael-ellenessége nem képez titkot.

Könnyen elképzelhető, milyen veszélyeket rejt magában ez a robbanékony koktél. Ami sokakat annyira megrémít, hogy még látszólag komoly kiadványokban is olyan pánikkeltő pletykák kezdtek keringeni, melyek szerint

küszöbön áll a harmadik világháború kirobbanása.

Könnyen felfogható, hogy kinek használ ez a pánikkeltés. Az oroszok pro domo követelik az Iszlám Állam által képviselt terrorizmus visszaszorítását. Miközben ebből Oroszország és a damaszkuszi emberük húz hasznot. Ugyanakkor a terroristáknak nem nagyon van okuk félni.

Hiszen létezésük és fenyegetésük fennmaradása megfelel a Kreml érdekeinek. Végső soron az iszlamista terroristák remek ürügyet szolgáltatnak azoknak az orosz követeléseknek az alátámasztására, melyek szerint hatalmon kell tartani Moszkva szatrapáját, Bassár al-Aszadot, tömeggyilkosi hírneve ellenére, amit azzal vívott ki magának, hogy foggal-körömmel ragaszkodik a damaszkuszi elnöki karosszékhez. Ez eddig több százezer szíriai életébe került.

Nagyon sikeres bűvészkedés Vlagyimir Putyin elnök állítása, hogy az Iszlám Állam ellen harcol. Ez számos politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai eszközt biztosít a Kremlnek. Ezek egyike a szíriai orosz hídfőállás megerősítése. Egy másik, talán még fontosabb diplomáciai jellegű. Oroszország a hátsó ajtón keresztül arról akarja meggyőzni – nem teljesen sikertelenül – a nyugati hivatalosságokat, hogy elhiggyék, vagy úgy tegyenek, mintha elhinnék egy Moszkvával való, állítólag

„elkerülhetetlen” együttműködés szükségességét.

Következésképpen a nyugati vezetőket meggyőznék, hagyjanak fel azokkal a szankciókkal, melyeket a Putyin erői által Ukrajna ellen végrehajtott agresszió, valamint a Kijevet a Krímtől és az ország keleti része feletti ellenőrzéstől megfosztó területrablás miatt vezettek be Oroszország ellen. Európában a bal és a szélsőbal nagy készséget mutat a moszkvai propagandisták által kitalált mesék terjesztésére.

Márpedig a kremli vezető ezekkel a manőverekkel egy harmadik, egyáltalán nem elhanyagolható előnyhöz is kíván jutni. Egy óriási imázsprofitról van szó a populista és ultranacionalista erők, vagy az európai szélsőbal körében, melyek az óriási orosz propagandagépezettel összefogva Putyin személyi kultuszának megerősítésében működnek közre.

A zsarnok imázsa valójában az amerikai és nyugati politikákban tapasztalható lemondásokból, impotenciákból, gyávaságokból és gyengeségekből húz hasznot. Melyek egy illuzórikus „együttműködés” nevében közel állnak ahhoz, hogy totális csődjüket ünnepeljék meg, miközben ebből semmilyen hasznuk nem származik, mondjuk a migrációs nyomás csökkenése formájában. Mely, egy realista számítás szerint, az orosz akciók nyomán

növekedni fog, ahelyett, hogy csökkenne,

tekintettel arra, hogy Putyin bombázásai éppenséggel az Aszad-ellenes mérsékelt ellenzék amúgy is törékeny helyzetét gyengítik.

Itt az ideje, hogy a nyugat elkezdje pontosabban meghatározni saját érdekeit, taktikáit és stratégiát a Közel- és Közép-Keleten és hatékonyabban elkerülni az orosz bűvészkedés csapdáit. De nehezen hihető, hogy erre mindaddig képes lenne, amíg Obama elnök van a Fehér Házban.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.

// ez is érdekelheti
Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…
Főtér

Ilyet se látott még a Camp Nou stadion: Románia Albánia ellen, gerendával, ököllel…

… egy sofőr megunta a dugót és a rendőrök hiányát, nekiállt forgalmat irányítani… és Elena Lasconi elnökjelölt asszony elfelejtette, hogy vannak amerikai NATO-csapatok az országban.

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában
Krónika

Őskori lósírokat, ritkaságnak számító zablapálcákat találtak a régészek a Sepsi Aréna szomszédságában

Ehhez hasonló temetkezési helyek eddig a Kárpátoktól keletre, főleg a kazah sztyeppén, illetve a Peloponnészoszi-félszigeten kerültek elő. A szarvasagancs zablapálcák azért számítanak ritkaságnak, mert funkcionális állapotban találták meg.

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”
Főtér

„Nem volt olyan forgatókönyv, amivel megnyerhettük volna a mohácsi csatát”

Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón
Székelyhon

Nagytestű kutyák támadtak egy kutyáját sétáltató férfira Csíksomlyón

Nagytestű juhászkutyák támadtak rá egy férfira és nyolchónapos kutyájára a csíksomlyói domboldalban vasárnap délután.

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben
Krónika

Újabb autópálya körvonalazódik Erdélyben

Ötven kilométer hosszú lesz és csaknem egymilliárd euróba kerülhet a Brassó és Fogaras között tervezett új autópálya. Az A13-as Brassó megyei autópálya-szakaszán 120 kilométer/órás maximális sebességgel lehet majd haladni.

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama
Székelyhon

Szakértők arról, hogy fél év múlva mennyivel haladja meg az 5 lejt az euró árfolyama

A pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia Egyesület szerint a következő tizenkét hónapban gyengülni fog a lej az euróval szemben.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Agyagos út, ha végigmegyek rajtad én

Sólyom István

Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.

A 000-ás ügynök és a törékeny délkelet-európai biztonság

Varga László Edgár

Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…

Nagyítás

Hogy is néz ki a sokat emlegetett etnikai csoda Románia „hátsó udvarában”? – 2. rész

Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.

Modern szolgasorsban Székelyföldön

Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.