Miként segítette elő Gheorghe Funar az IT-ipart Kolozsváron

Erdély fővárosának több IT-területen tevékenykedő cége és alkalmazottja van, mint Temesvárnak és Iaşi-nak együttvéve, és ezzel Kolozsvár az ágazat Bukaresten kívüli pólusává vált. Az Adevărul által megkérdezett szakértők ezt annak tudják be, hogy Kolozsváron erős a kis- és közepes vállalatok (kkv) szektora, ami úgy alakult ki, hogy hosszú ideig nem kellett versenyezniük az ezen a területen működő multikkal.

Az Encore Research kutatócég által a Román Elektronikai és Szoftveripari Egyesület (ARIES) erdélyi szervezete által megrendelt és a hét végén közzétett tanulmány szerint, a romániai IT-piac „dübörög”.

50 százalékkal nőtt a romániai IT-cégek száma, az alkalmazottaké 75 százalékkal, az árbevétel pedig az utóbbi hat évben megkétszereződött, megközelítve az 5 milliárd eurót. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az IT a kommunikációs technológiával együtt meghaladja a GDP 6 százalékát.

A Bukaresten kívüli IT-pólus

A romániai IT-piacnak ebből az általános fejlődéséből emelkedik ki Kolozsvár: „Egy ideig az informatikai ágazat több fejlesztési központjával (Iaşi, Temesvár) azonos ütemben fejlődött, ám az utóbbi években Kolozsvárnak sikerült lendületet vennie és „felszállnia”, olyan magasságokba, ahol már aő IT-ágazati pólusnak tekintheti magát, Bukarest mögött”, mutat rá a tanulmány.

A kolozsvári IT-cégek száma több mint 75 százalékkal nőtt 2011-hez képest, ami jóval meghaladja az országos átlagot.

Ennek megfelelően 2016-ban Bukarestben 5.359 cég volt (37,4%), Kolozsváron 1.439 (10%), Temes megyében 690 (4,8%), Iaşi-ban pedig 633 (4,4%).

2016-ban Bukarestben tevékenykedett az összes IT-ágazati alkalmazott 50 százaléka (50.032 fő), ezután Kolozsvár következett 14,3 százalékkal (14.601), Temes megye 5,4 százalékkal (5.527) és Iaşi 5,4 százalékkal (5.500).

Az utóbbi 6 évben a bukaresti IT-cégek aránya az országos összlétszámban 2,1 százalékponttal csökkent, míg a Kolozs megyeiek aránya 1,9 százalékponttal nőtt, mutat még rá a tanulmány.

Alkalmazottak száma

11 alkalmazottból 1 az IT-ágazatban dolgozik

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2016-ra vonatkozó adatai szerint, Kolozsváron mára a 161.610 alkalmazottból 14.036 az IT-ágazatban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy 11 alkalmazottból 1 IT-s. Ha más együttműködési formákat is figyelembe veszünk (egyéni vállalkozók, mikrovállalatok), akkor az IT-ágazatban dolgozó kolozsváriak száma 2016-ban meghaladta a 20.000 főt. Tehát minden 8 alkalmazottból egy.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint mi a legfontosabb információ, ami ebből a tanulmányból származik, Voicu Oprean, a kolozsvári Arobs IT-cég elnök-vezérigazgatója ezt mondta: „Szerintem ez a kedvező hír: minden 11 aktív, hivatalosan nyilvántartott munkaszerződéssel rendelkező kolozsváriból egy az IT-ágazatban dolgozik. Ha az egyéni vállalkozókat is figyelembe vesszük, akkor az arány 8-ból egy.” Ez egyrészt azt jelenti, hogy egy bizonyos végzettségű és szakképzettségű munkaerőt vonzanak a városba, de azt is, hogy az IT jelentős árbevételt generál Kolozsváron és ebből sok előnye származik a közösségnek, beleértve a helyi intézményeknek ingyenesen átadott IT-termékeket, a szakmai átképzési programokat, a fiataloknak, tanároknak szánt ágazati tájékoztató programokat is, mondta még Oprean.

Kolozsvár és Temesvár minden téren rivalizálnak

Kolozsvár mindig is abban versenyezett Temesvárral, hogy melyik város lép Bukarest mögé a második helyre és ez szinte minden területre vonatkozott: lakosságszám, gazdaság, oktatás, kultúra. A forradalom utáni első években Temesvár „kapott szárnyra” a városvezetés befektetők felé történt nyitásának eredményeként, miközben Kolozsvár stagnálni kezdett Gheorghe Funar polgármester 12 évnyi polgármestersége alatt, aki a trikolór iránti mániáján kívül megakadályozta sok multi megtelepedését a városban.

Nagyon sok minden változott 2004 óta, amióta Emil Boc vezeti a várost. Bár a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címet Temesvár „elszipkázta” Kolozsvár elől, miután a zsűri kétszer is döntetlent mondott ki, az IT-ágazat területén Kolozsvár egyértelműen lekörözi a bánsági riválisát. Erdély fővárosában több IT-ágazati cég és alkalmazott van, mint Temesváron és Iaşi-ban összesen.

Miként tudta megelőzni Kolozsvár Temesvárt és Iaşi-t

Az Adevărul több szakértővel is beszélt, hogy kiderítse, miként tudta az IT-fejlesztés terén Kolozsvár lekörözni Temesvárt és Iaşi-t.

„A helyi vállalkozói szellemnek tulajdonítom ezt a sikert, mely a multik 10-15 évvel ezelőtti hiánya közepette képes volt fejlődni. Ezért volt Kolozsváron nagyobb dinamika az IT-ágazaton belüli helyi befektetések terén”, mondta az Adevărulnak Bianca Muntean, az ARIES Transilvania, az iTech Transilvania Cluster ügyvezető igazgatója.

Az egyetemek szerepe sem elhanyagolható, tette hozzá Muntean, rámutatva arra, hogy „Kolozsváron két egyetem van, a Műszaki Egyetem és a Babeş-Bolyai Tudományegyetem, melyek oktatási programokat biztosítanak ezen a területen és melyek a nemzetközi rangsorok élmezőnyébe tartoznak az oktatási programjaik minőségét illetően”.

Egy másik magyarázat az, hogy az utóbbi 5-6 évben olyan helyi ökoszisztéma alakult ki, mely „a cégek, gazdasági egységek, egyetemek, helyi közigazgatás együttműködését és olyan katalizátorok meglétét feltételezi, mint amilyenek a hozzánk (ARIES Transilvania), vagy az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséghez hasonló szakmai egyesületek. Mindnyájan ugyanabba az irányba „húztunk” és talán ez az együttműködési szellem is közrejátszott”.

Voicu Oprean, a kolozsvári IT-piac első tíz játékosa közé tartozó kolozsvári Arobs IT-cég elnök-vezérigazgatója a következőket magyarázta: „Szubjektív vagyok és a saját cégem szemszögéből nézve tudom elmondani: azt hiszem, hogy az ügyfélbarátabb kultúráról van szó. Valószínűleg ilyen a térség kultúrája, odafigyelőbb az ügyfélre és az igényeire. Ezen kívül elmondhatom, hogy itt kisebb a munkaerő fluktuációja, mint az ország más régióiban.”

Cégek száma

A Funar-adminisztráció hozzájárulása

Daniel Metz, a kolozsvári IT-piac első három cége közé tartozó NTT Data România elnök-vezérigazgatója a következőt mondta az Adevărulnak: „Nincs túl sok magyarázat. De ez a legjobb és legigazabb: a Gheorghe Funar polgármester korszaka alatti helyi közigazgatás politikája miatt a nagy nemzetközi cégek Bukarestbe, Temesvárra mentek és az ottani piacot foglalták el, számos kkv-t gyakorlatilag kiszorítva a piacról. Kolozsváron az ágazati kkv-k azért fejlődhettek, mert nem jöttek a nyakukra a nagy multik és ezért rendkívüli változatosság van ezen a területen, olyan változatosság, amit meg kell óvnunk.”

Az ARIES tanulmánya szerint Kolozsváron a startup-ok nagy aránya figyelhető meg, amelyek esetében az utóbbi 6 évben 281 százalékos volt a növekedés, 2011 óta gyakorlatilag megháromszorozódott a startup-ok száma.

Miért annyira fontos egy jelentős kkv-alap a helyi IT-ipar számára?

„Németországban, Franciaországban, Angliában az IT nagyon erőteljesen támaszkodik kis- és közepes vállalatokra, ezek a nyugati cégek pedig nem kopogtatnak a kolozsvári nagy IT-cégek kapuján, mert egy 20 alkalmazottal rendelkező cégnek hátrányos tárgyalási alapja van egy 1.500 alkalmazottal rendelkezővel szemben. Ennek megfelelően a nyugati kkv-k inkább a kis kolozsvári cégeket keresik meg és ezek növekedését segítik azzal, hogy szerződéseket, know-how-t adnak nekik, támogatják azokat hozzáértő alkalmazottak kiképezésében. Ez nagyon sokat segít annak a kitűnő imázsnak a kialakításában is, amivel a kolozsvári IT Nyugaton rendelkezik. Híre ment annak, hogy Kolozsváron minőségi beszállítók, minőségi programozók vannak és ennek köszönhetően külföldi cégek kopogtatnak egyes kolozsvári cégek kapuján.”

Ezen kívül válságos időszakban a kkv-k stabilabbak: „A nagy cégek gyors lépéseket tesznek, csökkentik az alkalmazottak számát, mert jobban kötődnek ahhoz, ami a nemzetközi gazdasági piacokon történik. A rendszeren belüli kkv-k viszont konzerválják vállalkozásaikat, mert más kkv-kal dolgozva együtt maguk is nagyon stabilak. Ezáltal értéket kölcsönzünk, megszilárdítjuk a kolozsvári IT-ipart azzal, hogy erősen lehorgonyozzuk egy stabil területen, amennyiben gondok támadnak a piacon. Ebből mindenki hasznot húz”, részletezi Metz.

Veszély a kkv-kra nézve

Daniel Metz úgy gondolja, hogy most éppen az az alkotórész van veszélyben, amely segítette Kolozsvárt a főváros utáni második legnagyobb IT-központtá válni: „Az emberi erőforrás hiányának akuttá válásával szembesülünk, amelynek már most is jelentős hatása van a cégekre és különösen a kis- és közepes vállalatokon nagy a nyomás, ez kockázat”, mondta az Adevărulnak Daniel Metz, az NTT Data România elnök-vezérigazgatója.

„Az utóbbi hónapokban beszéltem az akadémiai terület egyes képviselőivel, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy megjelent a költségcsökkentés igénye, ami aggasztóan negatív hatással lehet az informatikai tagozatok hallgatói létszámkeretére. Ennek egyik oka az, hogy a hallgatók száma is csökkent ezeket a tagozatokon. Miközben a kolozsvári piacról 1.000-1.100 IT-s hiányzik”, mondja Metz.

Az elnök-vezérigazgató egy stratégiai program kidolgozását javasolja a helyi közigazgatás szintjén, melyet a város IT-cégei is támogatnának, amivel biztosítanák a végzősök számának megtartását, vagy akár növelését is. „Létre lehet hozni egy helyi alapot, amiből támogatni lehetne a hallgatói létszám növelését az informatikai tagozatokon. Nincs szó nagyon sok pénzről, de ez a helyi közigazgatás és közösség nagyon erőteljes jelzése lenne és ezáltal különbözni fogunk az ország többi IT-központjától is”, részletezi az elnök-vezérigazgató.

Az Arobs elnök-vezérigazgatója, Voicu Oprean azt állítja, „a tanulmány kimutatja, hogy a növekedési ütem 2016-tól már nem a régi és úgy tűnik, 2017-ben is ugyanez lesz. Ennek lehetséges okai: 1. a szakképzett emberi erőforrás hiánya és az emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek növekedése ezekben az években, átlagosan 10-15 százalékkal évente; 2. az IT-piac „felnőtt” és a cégek megpróbálnak hatékonyabbá válni, a megvalósított projektek minőségére helyezni a hangsúlyt és már nem fogadnak el bármilyen szerződést.” Ezen kívül megemlítette, hogy „a szakegyetemek tandíja változatlan maradt az utóbbi években, és kezd távolodni egymástól az iparág igénye és az egyetemek által vállalt tandíjas vagy tandíjmentes beiskolázási szám – ezek különféle okokból nem tudnak növekedni, a leggyakrabban a minisztériumok szintjén engedélyezett kvótát említik”.

Az ARIES Transilvania tanulmányáról

Az IT-piac felmérése – Országos összehasonlító elemzés 2017 című zárójelentés a www.itstudy.ro oldalon angol nyelven is elérhető. A tanulmányt az Encore Research készítette az ARIES Transilvania, az iTech Transilvania Cluster by ARIES T megrendelésére, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és Helyi Tanács támogatásával.

A tanulmány tartalmazott egy országos szintű és a romániai nagyvárosok (Kolozsvár, Bukarest, Iaşi, Temesvár, Brassó és más megyei jogú városok) cégeit összehasonlító elemzést, amit hat éven keresztül (2011–2016) készítettek. E tanulmány során az IT-piacot 9 TEÁOR számmal határozták meg, melyek elsősorban a szoftverek különböző formáinak létrehozására, szoftvergyártással és termékek bevezetésével kapcsolatos tanácsadásra vonatkoztak (a kommunikációs technológiákat vagy a kiskereskedelmi tevékenységet nem számítva ide).

Az ARIES a Román Elektronikai és Szoftveripai Egyesület, a romániai IT&C-ipar legnagyobb és legbefolyásosabb szervezete és 5 területi egysége van: Temesváron, Brassóban, Kolozsváron, Iaşi-ban és Craiován.