// 2026. május 26., kedd // Fülöp, Evelin

Miért nem foglalkozik Románia a nemzetközi veszélyekkel?

// HIRDETÉS

Az egész világ feszülten figyel a biztonsági kockázatokra, Románia vezérei meg ülnek szépen a képzelt babérjaikon.

A belpolitika lett Románia fő sebezhetősége, ami a nemzetbiztonsági intézmények átpolitizálásában és egy kettős irányítási helyzet kialakításában jelenik meg. Ezekhez társul a „nemzetközi veszélyek figyelmen kívül hagyása”. A nemzetközi helyzet, a számunkra eddig oly kedvező liberális nemzetközi rend romlását mutató számos jel ellenére a romániai politikai osztály nem hajlandó elfogadni ezt a valóságot. És mivel nem hajlandók tudomásul venni a helyzetet,

a politikusok jelentős kockázatokat generálnak Románia nemzetbiztonságára nézve, többek között a területi integritás védelme terén is.

Semmibe veszik a nemzetbiztonsági politika legfőbb célját – az ország túlélésének biztosítását és polgárai megvédését. Folyamatosan, látható módon elhanyagolva a nemzetbiztonsági politikát, a romániai politikai osztály sebezhetővé teszi az országot.

A nyugati kancelláriák egyre gyakrabban használják a „veszélyes” szót a nemzetközi helyzet leírására. A legutóbb brüsszeli magas rangú találkozó végén, a zárónyilatkozatban, a „Brussels Summit Declaration”-ban a Szövetség arról tájékoztat bennünket, hogy „veszélyes, kiszámíthatatlan és cseppfolyós biztonsági környezettel szembesülünk, minden stratégiai irányból érkező kitartó provokációkkal és fenyegetésekkel”. Ma „fenyegetésekről”, sőt, akár még „veszélyekről”, olyan már zajló romboló potenciálú cselekményekről beszélünk, melyek „bizonyos katonai erők részéről és bizonyos terrorista, kibernetikai és hibrid támadások útján” érnek minket.

Ez igaz, különféle módon már több NATO-tagállamot ért támadás. Az utóbbi években széles körű esettárral találkoztunk, a nyugati államoknak pedig egymás után katonai fenyegetésekkel, terrorista támadásokkal, a kémtevékenységek fokozódásával, kibernetikai vagy informatikai támadásokkal kellett megküzdeniük.

Számos agressziónak voltak kitéve a NATO- és EU-államok olyan intim rendszerei, mint a választási, közegészségügyi vagy az energetikai rendszerek.

A nemzetbiztonság Nyugaton újra a politikusok és a politika elsődlegességévé vált. A Fehér Ház által a múlt év végén elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia még tovább megy: Donald Trump elnök már az első oldalon arról tájékoztatja az amerikai népet, hogy „az Egyesül Államok egy rendkívül veszélyes világgal szembesül, mely az utóbbi években fokozódó számtalan fenyegetéssel terhelt”. Ugyanaz a fenyegetésekre utalás, mint a NATO dokumentumában, ugyanaz a fokozódásából fakadó veszélyességi gondolat. Hely hiányában csak két példát választottam ki, de sokkal nagyobb azoknak a NATO- és EU-államoknak a száma, melyek elfogadják, hogy a nemzetközi rendszerben megnőtt a veszély foka. Egy figyelemre méltó kivétel van, Románia.

A védelmi költségvetés – a 2 százalékos plafon elérését célzó – növelésére vonatkozó megemlítendő kivételtől eltekintve eddig a pillanatig nincs semmilyen világos jel, semmilyen üzenet a politikai osztály részéről, melyből mi, polgárok érzékelhetnénk, hogy felfogták, mennyire komoly a nemzetközi helyzet megromlása. És itt van egy paradoxon.

Románia a NATO-n keresztül elismeri, hogy a világ veszélyessé vált,

hogy a nemzetközi környezet veszélyeket generál a biztonsági érdekeinkre nézve. De a nemzeti politikában ezt a jelzést a román polgárnak nem adják meg, nem létezik. A nemzeti politikában nincs semmilyen jelentős politikai dokumentum, lett légyen az az ország védelmi stratégiája vagy a kormányprogram, melyből hasonló üzenet sejlene ki. A parlamenti pártok különféle programjainak vagy politikai platformjainak elemzése sem segít, nem nyújtanak érveket, melyekből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a román politikusok felfogták a jelenlegi nemzetközi helyzet súlyosságát, figyelemmel kísérik azokat az új veszélyeket, melyekkel Románia szembesül és – ez mindennél fontosabb – megoldásaik is vannak a kivédésükre. Éppenséggel érdekes is lenne tudni, hogy a Romániára leselkedő veszélyeknek vajon milyen listája alapján fogadták el képviselőink a NATO értékeléseit. Nem másért, de a NATO dokumentumokat elolvasva érthetővé válik bárki számára, hogy milyen veszélyeket vesz számításba a Szövetség, miközben mi nem rendelkezünk egy hivatalos listával azokról a veszélyekről, melyekkel Románia szembesül.

Az utóbbi években az Elnöki Hivatal volt az egyetlen jelentős politikai intézmény, mely megszervezett néhány nemzetbiztonsággal és külpolitikával kapcsolatos vitát. Amúgy

Romániában a kormány, a Parlament, vagy a politikai pártok semmibe veszik ezeket a gondokat.

A Parlamentnek vannak e kérdésekre szakosodott bizottságai, de a hét szakbizottság közül, mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban csak a szenátusi európai ügyek bizottsága és a külügyi bizottság szervezett az utóbbi két évben egy-egy vitát. Miközben a NATO más tagállamainak parlamentjei havonta szerveznek megbeszéléseket szakértőkkel, készítenek értékeléseket a nemzetközi helyzetről, célzott elemzéseket a különféle veszélyes helyzetekről, Románia Parlamentje általában zavartalanul figyelmen kívül hagyja ezeket az aspektusokat.

Sajnos, a kormány is ugyanígy cselekszik. Nincs semmilyen említésre méltó, a nemzetbiztonsági kérdéseknek szentelt hazai vagy nemzetközi vita, melyet Románia kormánya szervezett volna meg az utóbbi két évben. Úgy tűnik, Románia nem nagyon rendelkezik nemzetbiztonsági kérdésekre vagy nemzetközi kapcsolatokra szakosodott kutatással, ami szintén a kormány felelőssége lenne. Mi vagyunk a NATO vagy az EU egyetlen tagországa, mely nem rendelkezik kormányzati intézménnyel a nemzetközi kapcsolatok vagy a nemzetbiztonsági kérdések tanulmányozására. Ha hazánkban még vannak e kérdéseknek szentelt közviták, akkor az néhány civil szervezetnek és egyes állami egyetemeknek köszönhető, ami üdvözlendő dolog, de nem elégséges. Mert a politikusok azok, akiknek a közösség, a polisz felett kellene őrködniük, márpedig egy következő cikkben tárgyalt okok miatt ők semmibe veszik a nemzetközi helyzet megromlása miatt Romániát fenyegető veszélyeket.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Főtér

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba
Krónika

Gyergyószéki keresztaljával érkezik Sulyok Tamás a csíksomlyói búcsúba

Gyergyószéki keresztaljához csatlakozva, gyalogosan érkezik a szombati csíksomlyói búcsúba Sulyok Tamás köztársasági elnök, akiről előre lehetett tudni, hogy idén is részt vesz a százezreket megmozgató székelyföldi eseményen.

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Főtér

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére
Székelyhon

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Krónika

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre
Székelyhon

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS