// 2024. november 28., csütörtök // Stefánia
Románia

Miért nem foglalkozik Románia a nemzetközi veszélyekkel?

// HIRDETÉS

Az egész világ feszülten figyel a biztonsági kockázatokra, Románia vezérei meg ülnek szépen a képzelt babérjaikon.

A belpolitika lett Románia fő sebezhetősége, ami a nemzetbiztonsági intézmények átpolitizálásában és egy kettős irányítási helyzet kialakításában jelenik meg. Ezekhez társul a „nemzetközi veszélyek figyelmen kívül hagyása”. A nemzetközi helyzet, a számunkra eddig oly kedvező liberális nemzetközi rend romlását mutató számos jel ellenére a romániai politikai osztály nem hajlandó elfogadni ezt a valóságot. És mivel nem hajlandók tudomásul venni a helyzetet,

a politikusok jelentős kockázatokat generálnak Románia nemzetbiztonságára nézve, többek között a területi integritás védelme terén is.

Semmibe veszik a nemzetbiztonsági politika legfőbb célját – az ország túlélésének biztosítását és polgárai megvédését. Folyamatosan, látható módon elhanyagolva a nemzetbiztonsági politikát, a romániai politikai osztály sebezhetővé teszi az országot.

A nyugati kancelláriák egyre gyakrabban használják a „veszélyes” szót a nemzetközi helyzet leírására. A legutóbb brüsszeli magas rangú találkozó végén, a zárónyilatkozatban, a „Brussels Summit Declaration”-ban a Szövetség arról tájékoztat bennünket, hogy „veszélyes, kiszámíthatatlan és cseppfolyós biztonsági környezettel szembesülünk, minden stratégiai irányból érkező kitartó provokációkkal és fenyegetésekkel”. Ma „fenyegetésekről”, sőt, akár még „veszélyekről”, olyan már zajló romboló potenciálú cselekményekről beszélünk, melyek „bizonyos katonai erők részéről és bizonyos terrorista, kibernetikai és hibrid támadások útján” érnek minket.

Ez igaz, különféle módon már több NATO-tagállamot ért támadás. Az utóbbi években széles körű esettárral találkoztunk, a nyugati államoknak pedig egymás után katonai fenyegetésekkel, terrorista támadásokkal, a kémtevékenységek fokozódásával, kibernetikai vagy informatikai támadásokkal kellett megküzdeniük.

Számos agressziónak voltak kitéve a NATO- és EU-államok olyan intim rendszerei, mint a választási, közegészségügyi vagy az energetikai rendszerek.

A nemzetbiztonság Nyugaton újra a politikusok és a politika elsődlegességévé vált. A Fehér Ház által a múlt év végén elfogadott amerikai nemzetbiztonsági stratégia még tovább megy: Donald Trump elnök már az első oldalon arról tájékoztatja az amerikai népet, hogy „az Egyesül Államok egy rendkívül veszélyes világgal szembesül, mely az utóbbi években fokozódó számtalan fenyegetéssel terhelt”. Ugyanaz a fenyegetésekre utalás, mint a NATO dokumentumában, ugyanaz a fokozódásából fakadó veszélyességi gondolat. Hely hiányában csak két példát választottam ki, de sokkal nagyobb azoknak a NATO- és EU-államoknak a száma, melyek elfogadják, hogy a nemzetközi rendszerben megnőtt a veszély foka. Egy figyelemre méltó kivétel van, Románia.

A védelmi költségvetés – a 2 százalékos plafon elérését célzó – növelésére vonatkozó megemlítendő kivételtől eltekintve eddig a pillanatig nincs semmilyen világos jel, semmilyen üzenet a politikai osztály részéről, melyből mi, polgárok érzékelhetnénk, hogy felfogták, mennyire komoly a nemzetközi helyzet megromlása. És itt van egy paradoxon.

Románia a NATO-n keresztül elismeri, hogy a világ veszélyessé vált,

hogy a nemzetközi környezet veszélyeket generál a biztonsági érdekeinkre nézve. De a nemzeti politikában ezt a jelzést a román polgárnak nem adják meg, nem létezik. A nemzeti politikában nincs semmilyen jelentős politikai dokumentum, lett légyen az az ország védelmi stratégiája vagy a kormányprogram, melyből hasonló üzenet sejlene ki. A parlamenti pártok különféle programjainak vagy politikai platformjainak elemzése sem segít, nem nyújtanak érveket, melyekből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a román politikusok felfogták a jelenlegi nemzetközi helyzet súlyosságát, figyelemmel kísérik azokat az új veszélyeket, melyekkel Románia szembesül és – ez mindennél fontosabb – megoldásaik is vannak a kivédésükre. Éppenséggel érdekes is lenne tudni, hogy a Romániára leselkedő veszélyeknek vajon milyen listája alapján fogadták el képviselőink a NATO értékeléseit. Nem másért, de a NATO dokumentumokat elolvasva érthetővé válik bárki számára, hogy milyen veszélyeket vesz számításba a Szövetség, miközben mi nem rendelkezünk egy hivatalos listával azokról a veszélyekről, melyekkel Románia szembesül.

Az utóbbi években az Elnöki Hivatal volt az egyetlen jelentős politikai intézmény, mely megszervezett néhány nemzetbiztonsággal és külpolitikával kapcsolatos vitát. Amúgy

Romániában a kormány, a Parlament, vagy a politikai pártok semmibe veszik ezeket a gondokat.

A Parlamentnek vannak e kérdésekre szakosodott bizottságai, de a hét szakbizottság közül, mind a Képviselőházban, mind a Szenátusban csak a szenátusi európai ügyek bizottsága és a külügyi bizottság szervezett az utóbbi két évben egy-egy vitát. Miközben a NATO más tagállamainak parlamentjei havonta szerveznek megbeszéléseket szakértőkkel, készítenek értékeléseket a nemzetközi helyzetről, célzott elemzéseket a különféle veszélyes helyzetekről, Románia Parlamentje általában zavartalanul figyelmen kívül hagyja ezeket az aspektusokat.

Sajnos, a kormány is ugyanígy cselekszik. Nincs semmilyen említésre méltó, a nemzetbiztonsági kérdéseknek szentelt hazai vagy nemzetközi vita, melyet Románia kormánya szervezett volna meg az utóbbi két évben. Úgy tűnik, Románia nem nagyon rendelkezik nemzetbiztonsági kérdésekre vagy nemzetközi kapcsolatokra szakosodott kutatással, ami szintén a kormány felelőssége lenne. Mi vagyunk a NATO vagy az EU egyetlen tagországa, mely nem rendelkezik kormányzati intézménnyel a nemzetközi kapcsolatok vagy a nemzetbiztonsági kérdések tanulmányozására. Ha hazánkban még vannak e kérdéseknek szentelt közviták, akkor az néhány civil szervezetnek és egyes állami egyetemeknek köszönhető, ami üdvözlendő dolog, de nem elégséges. Mert a politikusok azok, akiknek a közösség, a polisz felett kellene őrködniük, márpedig egy következő cikkben tárgyalt okok miatt ők semmibe veszik a nemzetközi helyzet megromlása miatt Romániát fenyegető veszélyeket.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük
Krónika

Félholtra vert egy férfit két rendőr, bűnvádi eljárás indult ellenük

Azzal vádolnak két rendőrt, hogy egy aradi étteremben bántalmaztak egy férfit, és összetörték a telefonját. A verekedős rendőrök ellen bűnvádi eljárást indított az ügyészség.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről
Székelyhon

Frontális ütközés, hosszú várakozás az autósorban – részletek a szentegyházi balesetről

Egy személyautó és egy autóbusz ütközött frontálisan szerda reggel Szentegyháza Csíkszereda felőli kijáratánál. A reggeli órákban ráadásul köd is nehezíti a baleset miatt lassan haladó forgalmat.

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság
Krónika

A nyugdíjazási határozat kiállításával megszűnik a köztisztviselők munkaviszonya – döntött a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság döntése értelmében egy köztisztviselő nyugdíjazásáról kiállított határozat a munkaviszony megszűnését jelenti akkor is, ha az illető köztisztviselő kérelmezte a nyugdíj kifizetésének felfüggesztését.

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács
Székelyhon

Jogerősen pert veszített a Hargita megyei tanács

A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék helybenhagyta a Bukaresti Ítélőtábla döntését, elutasítva a Hargita megyei önkormányzat fellebbezését, hogy érvénytelenítsék a korondi hulladékátrakó építőjének követeléseit. Így a megyei tanácsnak fizetnie kell.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS