Mert a börtöntől sokkal, de sokkal jobban retteg.
Úgy tűnik, a kormánykoalícióhoz tartozó parlamenti képviselők nem akarnak visszakozni az igazságügyi törvények esetében, melyek módosítását már el is kezdték, elsőként egy ellenzék által alkotmányellenesnek tartott különleges bizottság keretében.
A vasárnap esti masszív tüntetés, amelyen nagyjából 50.000 embert vett részt Bukarestben és valószínűleg még legalább ennyi az ország nagyvárosaiban, nem változtatta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vezetőinek elhatározását.
A két párt azért akarja módosítani az igazságügy alapvető törvényeit, hogy manipulálhassa ezt az utóbbi tíz évben teljes függetlenséghez jutó területet.
A hatályban lévő törvények jelenleg az elnöknek adnak lehetőséget arra, hogy a főügyészek, illetve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének személyéről döntsön.
Románia elnöke egyáltalán nem díszlet, még akkor sem, ha a javaslat a szakminisztertől érkezik és átmegy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson (CSM) is. Egyrészről az elnök felelősséget vállal a kinevezésükért és közvetve a teljesítményükért is, másrészről specifikus eszközei vannak megvizsgálni a jelölteket, hogy zsarolhatók-e, nem dolgoznak-e valamelyik pártnak, egy idegen államnak, egy érdekcsoportnak, vagy akár a szervezett bűnözésnek.
Az elnök kiegyensúlyozza a dolgokat és fontos szűrő a jogi rendszer egészsége számára. Az emberek szeptember óta, amikor Tudorel Toader miniszter javaslatokat tett e törvények módosítására, szinte minden vasárnap utcára vonulnak tiltakozni, de az ő véleményük nem számít.
az intézmény működéséről szóló törvény módosításával.
A bukaresti parlamenti képviselők az előző napokban követett irányvonal mentén megszavazták, hogy Románia elnöke többé nem utasíthatja vissza bírók ügyésszé és ügyészek bíróvá kinevezését. A PSD és az ALDE egyelőre meghagyták az elnöknek a főügyészek kinevezésének hatáskörét, a saját javaslatukat szavazva le, hogy ne hajtsák a tüntetők malmára a vizet, de lehet, hogy ez az engedmény csak időhúzás és a dolgok a plenáris ülésen a PSD vezetője, Liviu Dragnea által kívánt formába kerülnek vissza, aki ellen az utca dühe irányul.
és amikor hétfőn azt kérdezték tőle, hogy bízik-e az OLAF-ban (Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala), azonnal határozottan és igennel válaszolt. Az OLAF átiratot küldött a korrupcióellenes ügyészeknek, melynek alapján több személyt, köztük Liviu Dragneát is az európai pénzek elsikkasztásával vádolnak.
Az OLAF által felfedezett csalás meghaladja a 20 millió eurót. A DNA ügyészei a múlt héten zár alá helyezte Dragnea vagyonát arra az esetre, ha a bírók bűnösnek találják és a kár megtérítését írják elő.
A kormányfő a Parlamentre mutogat, mert ott folyik a vita az adótörvényről, melyet azért mégiscsak a kormány fogadott el sürgősségi rendelettel, mint ahogy az igazságügyi törvényeket módosító csomagról is.
Az Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm újra hangot adott Washington e módosításokkal szembeni aggodalmainak.
Azt mondta, hogy a térségben „Románia rendelkezik a leghitelesebb korrupcióellenes harccal” és bár még sok tennivaló van, „Románia kitűnő eredményekkel rendelkezik a korruptak megbüntetését illetően”.
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság pártjuktól függetlenül indított eljárásokat politikusok ellen, az amerikai nagykövet pedig attól tart, hogy mindezek megváltoznak majd azzal a tervezettel, amiről most a parlamentben vitáznak.
a néhai diktátorhoz, Nicolae Ceauşescuhoz hasonlóan Románia belügyeibe való beavatkozásról beszélve.
Lehetséges, hogy a bukaresti hatalom továbbra is egyformán semmibe veszi majd a Nyugatot és az Utcát, hogy elérje a céljait és rátegye a kezét az igazságszolgáltatásra.
A PSD vezetője, Liviu Dragnea most az újabb DNA-s aktájától jobban fél, mint a tüntetésektől, ezért mindent elkövet majd, hogy megússza.
Az igazságügyi törvények módosításával alapjaiban változtathatná meg a DNA-t, amit sok büntetőügyes társa is támogat.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.
Öt ember, köztük egy hétéves gyermek is megsérült a vasárnap este Nagyszebenben történt közúti balesetben, amelyben egy rendőrségi jármű is érintett volt.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.