Mert a börtöntől sokkal, de sokkal jobban retteg.
Úgy tűnik, a kormánykoalícióhoz tartozó parlamenti képviselők nem akarnak visszakozni az igazságügyi törvények esetében, melyek módosítását már el is kezdték, elsőként egy ellenzék által alkotmányellenesnek tartott különleges bizottság keretében.
A vasárnap esti masszív tüntetés, amelyen nagyjából 50.000 embert vett részt Bukarestben és valószínűleg még legalább ennyi az ország nagyvárosaiban, nem változtatta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vezetőinek elhatározását.
A két párt azért akarja módosítani az igazságügy alapvető törvényeit, hogy manipulálhassa ezt az utóbbi tíz évben teljes függetlenséghez jutó területet.
A hatályban lévő törvények jelenleg az elnöknek adnak lehetőséget arra, hogy a főügyészek, illetve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének személyéről döntsön.
Románia elnöke egyáltalán nem díszlet, még akkor sem, ha a javaslat a szakminisztertől érkezik és átmegy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson (CSM) is. Egyrészről az elnök felelősséget vállal a kinevezésükért és közvetve a teljesítményükért is, másrészről specifikus eszközei vannak megvizsgálni a jelölteket, hogy zsarolhatók-e, nem dolgoznak-e valamelyik pártnak, egy idegen államnak, egy érdekcsoportnak, vagy akár a szervezett bűnözésnek.
Az elnök kiegyensúlyozza a dolgokat és fontos szűrő a jogi rendszer egészsége számára. Az emberek szeptember óta, amikor Tudorel Toader miniszter javaslatokat tett e törvények módosítására, szinte minden vasárnap utcára vonulnak tiltakozni, de az ő véleményük nem számít.
az intézmény működéséről szóló törvény módosításával.
A bukaresti parlamenti képviselők az előző napokban követett irányvonal mentén megszavazták, hogy Románia elnöke többé nem utasíthatja vissza bírók ügyésszé és ügyészek bíróvá kinevezését. A PSD és az ALDE egyelőre meghagyták az elnöknek a főügyészek kinevezésének hatáskörét, a saját javaslatukat szavazva le, hogy ne hajtsák a tüntetők malmára a vizet, de lehet, hogy ez az engedmény csak időhúzás és a dolgok a plenáris ülésen a PSD vezetője, Liviu Dragnea által kívánt formába kerülnek vissza, aki ellen az utca dühe irányul.
és amikor hétfőn azt kérdezték tőle, hogy bízik-e az OLAF-ban (Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala), azonnal határozottan és igennel válaszolt. Az OLAF átiratot küldött a korrupcióellenes ügyészeknek, melynek alapján több személyt, köztük Liviu Dragneát is az európai pénzek elsikkasztásával vádolnak.
Az OLAF által felfedezett csalás meghaladja a 20 millió eurót. A DNA ügyészei a múlt héten zár alá helyezte Dragnea vagyonát arra az esetre, ha a bírók bűnösnek találják és a kár megtérítését írják elő.
A kormányfő a Parlamentre mutogat, mert ott folyik a vita az adótörvényről, melyet azért mégiscsak a kormány fogadott el sürgősségi rendelettel, mint ahogy az igazságügyi törvényeket módosító csomagról is.
Az Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm újra hangot adott Washington e módosításokkal szembeni aggodalmainak.
Azt mondta, hogy a térségben „Románia rendelkezik a leghitelesebb korrupcióellenes harccal” és bár még sok tennivaló van, „Románia kitűnő eredményekkel rendelkezik a korruptak megbüntetését illetően”.
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság pártjuktól függetlenül indított eljárásokat politikusok ellen, az amerikai nagykövet pedig attól tart, hogy mindezek megváltoznak majd azzal a tervezettel, amiről most a parlamentben vitáznak.
a néhai diktátorhoz, Nicolae Ceauşescuhoz hasonlóan Románia belügyeibe való beavatkozásról beszélve.
Lehetséges, hogy a bukaresti hatalom továbbra is egyformán semmibe veszi majd a Nyugatot és az Utcát, hogy elérje a céljait és rátegye a kezét az igazságszolgáltatásra.
A PSD vezetője, Liviu Dragnea most az újabb DNA-s aktájától jobban fél, mint a tüntetésektől, ezért mindent elkövet majd, hogy megússza.
Az igazságügyi törvények módosításával alapjaiban változtathatná meg a DNA-t, amit sok büntetőügyes társa is támogat.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
Online zajlik majd a gyógyszerek felírása és kiváltása, a páciensek pedig minden egészségügyi adatukhoz hozzáférnek. Továbbá: az adóhatóság rászáll az esküvőszervezőkre, egy férfi pedig az utcán ölte meg volt élettársát, három gyermekének anyját.
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet.
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
Átvette nyereményét a vasárnapi hatoslottó-sorsolás telitalálatos nyertese, de nem kívánta nyilvánosságra hozni a személyazonosságát – jelentette be kedden a Román Lottótársaság. Néhány dolgot azért mégis elárult magáról.
A világ legdrágább villamosenergiájával rendelkező országok között Románia a 21. helyen áll – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) által összeállított statisztikából, amely 144 ország lakosságának villamosenergia-árait vizsgálja.
Tragikus baleset történt kedden dél körül a gyimesközéploki Hidegségben: egy másfél éves kisfiú életét vesztette, miután véletlenül elütötte autójával egy fiatal nő az udvarban.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?