Mert a börtöntől sokkal, de sokkal jobban retteg.
Úgy tűnik, a kormánykoalícióhoz tartozó parlamenti képviselők nem akarnak visszakozni az igazságügyi törvények esetében, melyek módosítását már el is kezdték, elsőként egy ellenzék által alkotmányellenesnek tartott különleges bizottság keretében.
A vasárnap esti masszív tüntetés, amelyen nagyjából 50.000 embert vett részt Bukarestben és valószínűleg még legalább ennyi az ország nagyvárosaiban, nem változtatta meg a kormánykoalíciót alkotó pártok, a PSD (Szociáldemokrata Párt – a szerk.) és az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége – a szerk.) vezetőinek elhatározását.
A két párt azért akarja módosítani az igazságügy alapvető törvényeit, hogy manipulálhassa ezt az utóbbi tíz évben teljes függetlenséghez jutó területet.
A hatályban lévő törvények jelenleg az elnöknek adnak lehetőséget arra, hogy a főügyészek, illetve a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elnökének személyéről döntsön.
Románia elnöke egyáltalán nem díszlet, még akkor sem, ha a javaslat a szakminisztertől érkezik és átmegy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácson (CSM) is. Egyrészről az elnök felelősséget vállal a kinevezésükért és közvetve a teljesítményükért is, másrészről specifikus eszközei vannak megvizsgálni a jelölteket, hogy zsarolhatók-e, nem dolgoznak-e valamelyik pártnak, egy idegen államnak, egy érdekcsoportnak, vagy akár a szervezett bűnözésnek.
Az elnök kiegyensúlyozza a dolgokat és fontos szűrő a jogi rendszer egészsége számára. Az emberek szeptember óta, amikor Tudorel Toader miniszter javaslatokat tett e törvények módosítására, szinte minden vasárnap utcára vonulnak tiltakozni, de az ő véleményük nem számít.
az intézmény működéséről szóló törvény módosításával.
A bukaresti parlamenti képviselők az előző napokban követett irányvonal mentén megszavazták, hogy Románia elnöke többé nem utasíthatja vissza bírók ügyésszé és ügyészek bíróvá kinevezését. A PSD és az ALDE egyelőre meghagyták az elnöknek a főügyészek kinevezésének hatáskörét, a saját javaslatukat szavazva le, hogy ne hajtsák a tüntetők malmára a vizet, de lehet, hogy ez az engedmény csak időhúzás és a dolgok a plenáris ülésen a PSD vezetője, Liviu Dragnea által kívánt formába kerülnek vissza, aki ellen az utca dühe irányul.
és amikor hétfőn azt kérdezték tőle, hogy bízik-e az OLAF-ban (Európai Bizottság Csalásellenes Hivatala), azonnal határozottan és igennel válaszolt. Az OLAF átiratot küldött a korrupcióellenes ügyészeknek, melynek alapján több személyt, köztük Liviu Dragneát is az európai pénzek elsikkasztásával vádolnak.
Az OLAF által felfedezett csalás meghaladja a 20 millió eurót. A DNA ügyészei a múlt héten zár alá helyezte Dragnea vagyonát arra az esetre, ha a bírók bűnösnek találják és a kár megtérítését írják elő.
A kormányfő a Parlamentre mutogat, mert ott folyik a vita az adótörvényről, melyet azért mégiscsak a kormány fogadott el sürgősségi rendelettel, mint ahogy az igazságügyi törvényeket módosító csomagról is.
Az Egyesült Államok nagykövete, Hans Klemm újra hangot adott Washington e módosításokkal szembeni aggodalmainak.
Azt mondta, hogy a térségben „Románia rendelkezik a leghitelesebb korrupcióellenes harccal” és bár még sok tennivaló van, „Románia kitűnő eredményekkel rendelkezik a korruptak megbüntetését illetően”.
Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság pártjuktól függetlenül indított eljárásokat politikusok ellen, az amerikai nagykövet pedig attól tart, hogy mindezek megváltoznak majd azzal a tervezettel, amiről most a parlamentben vitáznak.
a néhai diktátorhoz, Nicolae Ceauşescuhoz hasonlóan Románia belügyeibe való beavatkozásról beszélve.
Lehetséges, hogy a bukaresti hatalom továbbra is egyformán semmibe veszi majd a Nyugatot és az Utcát, hogy elérje a céljait és rátegye a kezét az igazságszolgáltatásra.
A PSD vezetője, Liviu Dragnea most az újabb DNA-s aktájától jobban fél, mint a tüntetésektől, ezért mindent elkövet majd, hogy megússza.
Az igazságügyi törvények módosításával alapjaiban változtathatná meg a DNA-t, amit sok büntetőügyes társa is támogat.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
A Krónika megkérdezte a hétfői kolozsvári tragikus közlekedési baleset kapcsán Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Románia biztonságban van – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön, miután Mark Rutte NATO-főfitkárral tárgyalt Brüsszelben a Romániát ért iráni fenyegetés után néhány nappal.
Kisebb létszámmal kell megnövekedett feladatokat elvégezniük a polgármesteri hivataloknak és a megyei tanácsnak Hargita megyében június végétől. A prefektusi hivatal közölte az új álláskereteket, a végrehajtásról csütörtökön egyeztettek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.