Egy olyan országban, mint Románia, amely nem tisztult meg a kommunizmus szennyétől, jogos a félelem, hogy újra hatalomra kerülhet egy ilyenfajta rezsim.
A kommunista jellegű szervezetek létrehozásának, a kommunista doktrína nyilvános hirdetésének, a kommunizmus bűnei vagy ezek hatásai tagadásának, valamint a kommunista jelképek nem művészeti, tudományos, kutatási vagy valamely közérdekű ügy megvitatása céljából történő terjesztésének tilalmáról szóló törvénytervezet, melyet Cristian Ghinea és Vlad-Emanuel Duruş USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.), amihez Cristian Vasile, a Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentésének összeállításában részt vett történész is hozzájárult, bírálatok váratlan hullámát váltotta ki a közösségi hálózatokban,
A tervezet benyújtásának bejelentését követően, melynek célja, a kezdeményezők szerint, „kijavítani egy igazságtalanságot, ugyanazt a törvényi bánásmódot alkalmazva a kommunista propaganda és tevékenységek esetében, mint amilyenek a fasiszta és legionárius propagandára és tevékenységre is vonatkoznak”, olyan jelenet következett, mely némileg hasonlít arra, amilyenre azután került sor, hogy 2006 decemberében hivatalosan illegitim és bűnös rezsimmé nyilvánították a kommunizmust. Az internet emlékezete megdöbbentő jeleneteket őriz Románia Parlamentjének akkori üléséről, amikor Traian Băsescu, az akkori elnök felolvasta a Vladimir Tismăneanu által vezetett Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentését.
amit szintén az állam szinte valamennyi döntéshozó struktúrájába beszivárgott, magukat a demokrácia (hamis) támogatóiként beállító kommunisták akadályoztak meg, ahogy éveken keresztül a Securitate leleplezésével is tették. Késő a büntetőügyi felelősség emlegetése a kommunista rezsim által elkövetett bűnök miatt, és nem azért, mert az ilyenfajta tettek esetében bármikor is késő lenne a felelősségre vonás, hanem azért, mert a hóhérok és a megtorlórendszeren belüli eszközeik már eltűntek ebből a világból. Általában ugyanezen okból késő bármiféle büntetőlépést megtenni azok ellen, akik létrehozták és – 50 éven keresztül – fenntartották az elnyomó rendszert Romániában.
mely ugyanennek az ideológiának a nevében emberiesség elleni bűncselekményekre vetemedne, ahogy azt megtette – és a világ más részein jelenleg is megteszi – a kommunizmus. A Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentése megemlíti, hogy globálisan több mint százmillió ember vált ezen elnyomó rendszer áldozatává, a nácizmusnak tulajdonított 25 millióval szemben: „Csak Kínában nagyjából 70 millió ember halt meg békeidőben Mao és elvtársai katasztrofikus-genocidikus tervei és stratégiái következményeként. A Szovjetunióban legalább 20 millió ember pusztult el a gyászos bolsevik kísérletben. »A kommunizmus fekete könyve« megdöbbentő bizonyítékokkal szolgál a kommunista diktatúrák civilizációs katasztrófájára vonatkozóan: maga az emberiesség fogalma pusztult el abban, amit Alain Besançon a Jó meghamisításának nevezett.” A kommunizmus áldozatainak a nácizmus áldozataihoz viszonyított sokkal nagyobb száma nemcsak annak tulajdonítható, hogy hosszabb ideig tartott – a világon jelenleg is vannak országok, melyekben ilyenfajta rezsim került hatalomra és melynek nevében embereket ölnek, kínoznak meg és üldöznek –, hanem annak is, hogy míg a nácizmus csak német hóhérokon keresztül, viszonylag rövid időszak alatt nyilvánult meg,
Míg a nácizmusról tartottak pert, a kommunizmusról nem. A kommunizmus világtörténelme című trilógia szerzőjének, Thierry Woltonnak van magyarázata arra, hogy a Nyugat miért viszonyul közömbösen ahhoz, hogy a nürnbergi perhez hasonló eljárás induljon a kommunizmus gyilkosai ellen is: „A nürnbergi per azért volt lehetséges, mert a náci Németországot katonailag győzték le. Következésképpen a győztesek voltak a bírák. A kommunizmus magától omlott össze, nincsenek győztesek. Tehát nehéz számításba venni egy pert. Sőt, ha elismerjük, hogy a kommunizmussal kapcsolatos cinkosságok gyakorlatilag globálisak voltak, hol találunk pártatlan bírákat? Másrészt, a kommunista iga alól felszabadult országokban végre lehetett volna hajtani lusztrációkat, de senki sem akarta ezt: a volt hóhérok semmiképpen, de azok sem, akik szemet hunytak a történések fölött, ideértve – az előbbiekből következően – a nyugatiakat is. Egy kommunizmusról tartott per az egész világot a vádlottak padjára ültetné. Lehetetlenség.”
Nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyenfajta rezsim visszatérésének lehetőségét, tekintettel arra, hogy világszerte megerősödőben vannak a szélsőséges eszmék és arra, hogy
Arra hivatkozva sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy támogatóinak száma irreleváns. Először is azért, mert Romániában a tagok száma elhanyagolható volt, amikor a kommunizmus erőszakkal átvette a hatalmat. Szintén A Kommunizmus Bűneit Elítélő Jelentésben, a romániai kommunista genocídiumra vonatkozó fejezetben említik, hogy „1948-ban, amikor Sztálin úgy döntött, hogy Belgrádról Bukarestbe költözteti a Kominform (a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) központi székhelyét, nagyon kevesen tudtak Gheorghiu-Dej és Ana Pauker pártjáról. Az 1921-ben alapított Román Kommunista Párt 1944-ben lépett elő az illegalitásból, aprócska tagsággal, ennek ellenére 1945 után csalással és manipulálással, a Vörös Hadsereg védőpajzsa mögött sikerült egyre befolyásosabbá válni, lassan, de biztosan kiiktatva politikai riválisait.” Aztán a tömegek szintjén is történhetnek meglepetések: 2010-ben heves vitákat váltott ki a CSOP egyik felmérése, melyet a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) megrendelésére készítettek és amiből az derült ki, hogy a románok 59 százaléka jó, de rosszul alkalmazott gondolatnak tartotta a kommunizmust,
Egy olyan országban, mely nem ment keresztül egy igazi dekommunizálási folyamaton, egy olyan országban, melyet fél évszázadon keresztül traumatizált az a „jó”, amihez a „felszabadító” kommunizmus folyamodott, egy olyan országban, mely még magán viseli annak a korszaknak a sebeit jogos az a félelem, hogy újra hatalomra kerülhet egy ilyenfajta rezsim.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Kormányt buktatna szeptemberben az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség. Újabb nyúlfarknyival bővülhet az észak-erdélyi autópálya.
Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes szerda este a B1 televízióban nyilvánosan bírálta a CFR személyszállító ágazata vezérigazgatójának, Traian Preoteasának a közelmúltban tett kijelentéseit a havi 11 ezer eurót meghaladó jövedelméről.
… egy polgár elkötötte a mentőautót, amely éppen érte érkezett, majd furikázott egy jót… és megvan az első város (erdélyi!), amely a megszorítások nevében lemondta a városnapokat.
Megvan, hogy kik lesznek idén a Csíkszeredai Városnapok sztrárfellépői, ezt a rendezvény Facebook-oldalán tették közzé a szervezők.
A rendőrségtől a gyermekvédelemig számos hatóság akcióba lendült, miután a héten felkerült a TikTokra egy videó, amelyen az látható, hogy a Szeben megyei Erzsébetvárosban egy nő megpróbálja kiűzni a démonokat a lányából.
Komoly veszélyben van a parajdi sóbánya a gazdasági miniszter szerint. Radu Miruță csütörtök este kijelentette, hogy a sóbánya födéme a lejtőkről beszivárgó víz miatt folyamatosan vékonyodik, és heves esőzések esetén a szerkezet összeomolhat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.