Egy olyan országban, mint Románia, amely nem tisztult meg a kommunizmus szennyétől, jogos a félelem, hogy újra hatalomra kerülhet egy ilyenfajta rezsim.
A kommunista jellegű szervezetek létrehozásának, a kommunista doktrína nyilvános hirdetésének, a kommunizmus bűnei vagy ezek hatásai tagadásának, valamint a kommunista jelképek nem művészeti, tudományos, kutatási vagy valamely közérdekű ügy megvitatása céljából történő terjesztésének tilalmáról szóló törvénytervezet, melyet Cristian Ghinea és Vlad-Emanuel Duruş USR-s (Mentsétek meg Romániát Szövetség – a szerk.), amihez Cristian Vasile, a Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentésének összeállításában részt vett történész is hozzájárult, bírálatok váratlan hullámát váltotta ki a közösségi hálózatokban,
A tervezet benyújtásának bejelentését követően, melynek célja, a kezdeményezők szerint, „kijavítani egy igazságtalanságot, ugyanazt a törvényi bánásmódot alkalmazva a kommunista propaganda és tevékenységek esetében, mint amilyenek a fasiszta és legionárius propagandára és tevékenységre is vonatkoznak”, olyan jelenet következett, mely némileg hasonlít arra, amilyenre azután került sor, hogy 2006 decemberében hivatalosan illegitim és bűnös rezsimmé nyilvánították a kommunizmust. Az internet emlékezete megdöbbentő jeleneteket őriz Románia Parlamentjének akkori üléséről, amikor Traian Băsescu, az akkori elnök felolvasta a Vladimir Tismăneanu által vezetett Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentését.
amit szintén az állam szinte valamennyi döntéshozó struktúrájába beszivárgott, magukat a demokrácia (hamis) támogatóiként beállító kommunisták akadályoztak meg, ahogy éveken keresztül a Securitate leleplezésével is tették. Késő a büntetőügyi felelősség emlegetése a kommunista rezsim által elkövetett bűnök miatt, és nem azért, mert az ilyenfajta tettek esetében bármikor is késő lenne a felelősségre vonás, hanem azért, mert a hóhérok és a megtorlórendszeren belüli eszközeik már eltűntek ebből a világból. Általában ugyanezen okból késő bármiféle büntetőlépést megtenni azok ellen, akik létrehozták és – 50 éven keresztül – fenntartották az elnyomó rendszert Romániában.
mely ugyanennek az ideológiának a nevében emberiesség elleni bűncselekményekre vetemedne, ahogy azt megtette – és a világ más részein jelenleg is megteszi – a kommunizmus. A Romániai Kommunista Diktatúra Elemzésére létrehozott Elnöki Bizottság Zárójelentése megemlíti, hogy globálisan több mint százmillió ember vált ezen elnyomó rendszer áldozatává, a nácizmusnak tulajdonított 25 millióval szemben: „Csak Kínában nagyjából 70 millió ember halt meg békeidőben Mao és elvtársai katasztrofikus-genocidikus tervei és stratégiái következményeként. A Szovjetunióban legalább 20 millió ember pusztult el a gyászos bolsevik kísérletben. »A kommunizmus fekete könyve« megdöbbentő bizonyítékokkal szolgál a kommunista diktatúrák civilizációs katasztrófájára vonatkozóan: maga az emberiesség fogalma pusztult el abban, amit Alain Besançon a Jó meghamisításának nevezett.” A kommunizmus áldozatainak a nácizmus áldozataihoz viszonyított sokkal nagyobb száma nemcsak annak tulajdonítható, hogy hosszabb ideig tartott – a világon jelenleg is vannak országok, melyekben ilyenfajta rezsim került hatalomra és melynek nevében embereket ölnek, kínoznak meg és üldöznek –, hanem annak is, hogy míg a nácizmus csak német hóhérokon keresztül, viszonylag rövid időszak alatt nyilvánult meg,
Míg a nácizmusról tartottak pert, a kommunizmusról nem. A kommunizmus világtörténelme című trilógia szerzőjének, Thierry Woltonnak van magyarázata arra, hogy a Nyugat miért viszonyul közömbösen ahhoz, hogy a nürnbergi perhez hasonló eljárás induljon a kommunizmus gyilkosai ellen is: „A nürnbergi per azért volt lehetséges, mert a náci Németországot katonailag győzték le. Következésképpen a győztesek voltak a bírák. A kommunizmus magától omlott össze, nincsenek győztesek. Tehát nehéz számításba venni egy pert. Sőt, ha elismerjük, hogy a kommunizmussal kapcsolatos cinkosságok gyakorlatilag globálisak voltak, hol találunk pártatlan bírákat? Másrészt, a kommunista iga alól felszabadult országokban végre lehetett volna hajtani lusztrációkat, de senki sem akarta ezt: a volt hóhérok semmiképpen, de azok sem, akik szemet hunytak a történések fölött, ideértve – az előbbiekből következően – a nyugatiakat is. Egy kommunizmusról tartott per az egész világot a vádlottak padjára ültetné. Lehetetlenség.”
Nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyenfajta rezsim visszatérésének lehetőségét, tekintettel arra, hogy világszerte megerősödőben vannak a szélsőséges eszmék és arra, hogy
Arra hivatkozva sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy támogatóinak száma irreleváns. Először is azért, mert Romániában a tagok száma elhanyagolható volt, amikor a kommunizmus erőszakkal átvette a hatalmat. Szintén A Kommunizmus Bűneit Elítélő Jelentésben, a romániai kommunista genocídiumra vonatkozó fejezetben említik, hogy „1948-ban, amikor Sztálin úgy döntött, hogy Belgrádról Bukarestbe költözteti a Kominform (a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) központi székhelyét, nagyon kevesen tudtak Gheorghiu-Dej és Ana Pauker pártjáról. Az 1921-ben alapított Román Kommunista Párt 1944-ben lépett elő az illegalitásból, aprócska tagsággal, ennek ellenére 1945 után csalással és manipulálással, a Vörös Hadsereg védőpajzsa mögött sikerült egyre befolyásosabbá válni, lassan, de biztosan kiiktatva politikai riválisait.” Aztán a tömegek szintjén is történhetnek meglepetések: 2010-ben heves vitákat váltott ki a CSOP egyik felmérése, melyet a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Emigráció Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) megrendelésére készítettek és amiből az derült ki, hogy a románok 59 százaléka jó, de rosszul alkalmazott gondolatnak tartotta a kommunizmust,
Egy olyan országban, mely nem ment keresztül egy igazi dekommunizálási folyamaton, egy olyan országban, melyet fél évszázadon keresztül traumatizált az a „jó”, amihez a „felszabadító” kommunizmus folyamodott, egy olyan országban, mely még magán viseli annak a korszaknak a sebeit jogos az a félelem, hogy újra hatalomra kerülhet egy ilyenfajta rezsim.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Van ez a tervezett második deficitcsökkentő csomag, amiben a különleges nyugdíjak problémáját is megoldják állítólag. Na ja. Hogyne. Persze. Naná…
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Eközben a pozícióhalmozásnak (is) hadat üzenő Bolojan épp halmozza a pozíciókat, a PSD-ben pedig dúl a belső hatalmi harc.
A rendőrség közlekedési tájékoztató központja (Infotrafic) szerint a 7B jelzésű országút Arad és Tornya közötti szakaszán történt balesetben két autó volt érintett.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
Egyelőre tisztázatlan okok miatt lekapcsolódott a világítás, félbeszakadt az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo találkozó a 63. percben.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.