Interjú az interetnikus ölelkezés ötletgazdájával.
Negyedévszázaddal a tragikus marosvásárhelyi események után egyre többen emelik fel hangjukat azért, hogy nyissák meg az 1990 márciusával kapcsolatos aktákat. Az emberek tudni akarják, ki fordította őket egymás ellen egy olyan multikulturális városban, ahol addig nem voltak etnikumok közötti nézeteltérések. E szomorú emlékű események felidézésére 2015. március 20-án a Kultúrpalota Tükörtermében sor került egy konferenciára, melyet Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala szervezett, a Maros Megyei Tanáccsal és a Petru Maior Tudományegyetemmel együttműködésben.
A meghívottak, a bukaresti, iaşi-i, marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemek professzorai és előadói mellett részt vett a konferencián a temesvári Edwin Sebastian Marc is, aki a Facebookon elindította az etnikumok közötti barátságról szóló felhívást.
A konferencia nemcsak a barátság, hanem a megbékélés, a városunkat és Maros megyét jellemző békés együttélés és harmónia jele is volt. Edwin felhívásának eleget téve, prof. Cornel Sigmirean professzor és Marius Paşcan szenátor (az illető nem éppen az őszinte magyarbarátságáról híres – a szerk.) a március 20-i konferencián megölelték magyar barátjukat, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári ügyvédet.
Riporter: Azoknak, akik még nem láttak, el kell mondanunk, hogy az ország egy bizonyos térségére jellemző lajbit viselő fiatal vagy, modern a frizurád, a gomblyukadban pedig ott van a trikolór… Honnan jöttél, Edwin Sebastian Marc?
Edwin Sebastian Marc: Egy temesvári vegyes családból. Németországban születtem, román-sváb kultúrában nőttem fel. Anyám bánsági sváb, apám román. A Marc erdélyi román név. Ha nagyon belemegyünk a részletekbe,
Otthonról hoztam a román és német nyelvtudást, folyékonyan beszélek angolul, a temesvári William Shakespeare Középiskolában tanultam. Gyermekként alapszintű magyar fogalmak is rám ragadtak. A Bánságban mindenki elboldogult 3-4 nyelven! Ez számomra normálisnak tűnik.
Mi a különbség a sváb és a szász között?
A svábokat a XVIII. században hozták az osztrákok a Bánságba, a szászokat pedig a magyarok hozták Erdélybe 800 évvel ezelőtt. Eltérő nyelvjárást beszélünk.
Azt mondtad, Németországban születtél…
Igen, Németországban születtem, de az enyéim a születésem után hazatértek, az óvodát már Romániában kezdtem el. Így hát Németország nem jelent túl sokat nekem, de egyaránt tudom, milyen érzés a többségi és a kisebbségi nemzetiséghez tartozni. Számomra a Bánság, Temesvár az „otthon”!
Mi a véleményed Temesvárról?
Bár Temesvár némileg nyugatiasabb, nem gondolom, hogy túlságosan különbözne a többi román várostól. A temesvári tapasztalat azoktól az emberektől függ, akikkel kapcsolatban állsz. Vannak régi, tradicionalista közösségek, sajnos kiveszőfélben, és ugyanakkor vannak olyanok is, akiket megérintett a globalizálás. Mindenféle, mindenhonnan származó emberek vannak. Manelések is, ambiciózus olténiaiak és tanulni vágyó moldvaiak is.
És milyen a Bánság?
A Bánság kozmopolita. Szerintem egyfajta Amerika! A németajkú románok a 70-es években kezdtek elmenni innen, de egyetlen pillanatra sem feledkeztek meg hazájukról és otthonukról! Németországban a svábok és a szászok most is megünneplik a Heimattagét, vagyis a „Haza-napokat”, és nosztalgiával gondolnak a Bánságra és Erdélyre. 1989 előtt mindenki menekülni igyekezett, fizetett, hogy elmehessen. Egész falvak mentek el! Anyám is elment. Apám részt vett a temesvári forradalomban, szerencsésen megúszta, aztán elment Németországba. Közülük sokan visszatértek és másokat találtak a házukban, mások pedig új életet kezdtek Németországban.
Gondolkodtál azon, hogy elmenjél?
Hogy elmenjek? Itt van az otthonom. Itt a helyem! Függetlenül attól, mennyire élek majd jól, vagy rosszul! Ha elmegyek, akkor legfeljebb mesterképzőre…
Mit tanulsz?
Másodéves vagyok a temesvári Nyugati Tudományegyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok Karán, német nyelven tanulok. Érdekes terület, ahol sokat lehet tanulni, de nem vonz a politika!
Bár van benned vezetői hajlam! Tavaly novemberre utalok, amikor 2.000 embert gyűjtöttél össze az Opera téren. Miről volt szó?
A civil társadalom képviselőjeként 2014. november 8-án megszerveztem a város első diaszpóra-párti eseményét. A Facebookon mozgósítottam az embereket, mert úgy gondoltam, hogy nekünk, temesváriaknak el kellene mondanunk, hogy mi nem tetszik. Azt akartam, hogy ez az esemény minél civilebb legyen, politikai szereppel nem rendelkező emberekkel, de mindig akadnak olyan politikusok, akik megpróbálják a hangjukat hallatni az ilyenfajta tüntetéseken, ahogy az nálunk is megtörtént az egyik PDL-s szenátor tanácsadójával, ezért aztán a második tüntetést már nem szerveztem meg.
Honnan jött az Ölelj meg egy magyart ötlete?
Mivel március eleje volt és tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti ünnep környékén minden évben botrányos hírek jelennek meg a sajtóban, melyek nézettséget és lájkokat vonzanak, arra gondoltam, hogy elindítok egy közösségi kísérletet, mely megerősíti az igazi román–magyar kapcsolatról már kialakult valódi véleményeket.
Hogyan jártál el?
Meghirdettem az eseményt a Facebookon, és megkértem minden ismerősömet, töltsön fel egy fényképet, melyen eltérő etnikumú ismerősei átölelik egymást. Sokan csatlakoztak és megosztották a bejegyzést… 6218-an fogadták el a meghívást… több százan töltöttek fel fényképeket, nagyon sok fényképet…
Mit gondolsz, hagyománnyá válhat?
25 év telt el. Túl kellene lépnünk azokon az eseményeken. Ilyen a történelem, jó és rossz dolgokkal. Nem fehér-fekete. Szürke. Okulunk belőle. Szép lenne, ha az ölelkezés hagyománnyá válna!
Létrehozhatunk mi egyet! És lenne egy minden románok napja, az összrománság napja. Nem feltétlenül a diaszpórára gondolok, mint inkább a történelmi kisebbségekre: a szerbiai és bulgáriai vlachokra, a vajdasági románokra, a besszarábiaiakra, az ukrajnai románokra és volohokra, a Balkánon szétszóródott arománokra, a magyarországi románokra, akik kezdenek szép lassan eltűnni… nemrég adtam interjút a műsoruknak. Azt hiszem, követnünk kellene a magyarok példáját, és a román államnak is kellene legyen egy nemzetnapja… az összrománság napja, hogy tudják, törődünk velük!
Milyennek szeretnéd Romániát?
Azt szeretném, ha Románia olyan országgá válna, melyet példaként lehetne más országok elé állítani, mely európai szintre emelkedett, holott a kommunizmusból érkezett, korrupciónk volt, olyan ország, ahol az emberek már nem a múltban élnek, van bennük jóérzés, mert a jóérzés mindennél fontosabb.
A novemberi tüntetésen többfajta zászló volt nálatok.
Igen, a trikolór mellett volt nálunk forradalmi lyukas zászló, Erdély zászlója és Bánság zászlója is. A bánsági sváboknak fehér-zöld zászlójuk van, címerrel a közepén. A kisebbségünk számára fontos eseményeken szoktuk kitűzni.
Azt mondtad, nagy zenerajongó vagy.
Nyolcéves korom óta tangóharmonikázom. Sokáig játszottam a Banater Rosmarein Temeswar sváb együttesben. Még egy folk-metál együttessel is foglalkozom, a dalokat és a szövegeket én írom. Énekes, zeneszerző és harmonikás vagyok az együttesben. Megpróbáljuk a román népzenét a heavy metal zenével ötvözni és olyan témákat feldolgozni, mint a dák–római háborúk, mert számomra fontos a román identitás! WarChant az együttes neve, a YouTube-on megtalálhatók a
">felvételek.
Milyen hobbid van?
Megalapítottam a temesvári Hrafnabrœðr csoportot, és a középkor rekonstruálásával foglalkozom. A IX. századi varégokat élesztem fel újra. A Hrafnabrœðr holló testvéreket jelent. Ez egy szabályokkal és szigorú kötöttségekkel rendelkező sport, plusz muszáj tiszteletben tartanunk a történelmi igazságot! A holló nagyon fontos jelkép a germán mitológiában.
Milyen elvek vezérelnek?
A kereszténység előtti ősök értékei vezérelnek, melyeket sokan, sajnos, már nem tartanak tiszteletben: becsület, méltóság, szerénység, vendégszeretet. Hasonlóképpen tisztelem és nagyon szeretem Krisztus üzenetét: szeresd felebarátodat. Ez csodálatos, de inkább a tudományban hiszek. Katolikusnak kereszteltek, de meggyőződéses ateista vagyok. Nem hiszek egy felsőbb entitásban, vagy a halál utáni életben!
Mit üzensz azoknak, akik válaszoltak a Facebook-felhívásodra?
Óriási köszönet mindazoknak, akik részt vettek benne. Bebizonyítottuk a világnak, de még magamnak is, hogy Romániában a valóság szétzúz minden egyesek, vagy mások által hangoztatott sztereotípiát.
Szép lenne, ha március 10-ét nem hivatalosan kijelölnénk a román–magyar barátság napjává, vagy legalább a román–magyar ölelés napjává és megpróbálnánk hagyományt teremteni ebből!
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Pattanásig feszülő idegek a forradalom előestéjén: Bogdan Mureșanu első, remek nagyjátékfilmje igazi közönségkedvenc.
Meghalt vasárnap egy barcaszentpéteri siklóernyő-oktató, akinek repülés közben kikapcsolódott a felszerelése és lezuhant a magasból – közölte a Brassó megyei rendőrség.
Továbbá ha hirtelen felindulásból kivágná a diófát az udvarán, ne tegye!
A keresőcsapatok kedden délután megtalálták a kiskorút, aki a Szovátához tartozó Szakadát település erdei területén tűnt el a délben.
Óránként 210 kilométeres sebességgel száguldott egy autós vasárnap az A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya Déva és Nagylak közötti szakaszán – közölte a rendőrség.
Hallgatólagosan elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvénytervezetét arról, hogy a többségi nemzethez tartozó állampolgárok a nemzeti kisebbségekével azonos feltételek mellett alakíthatnak egyesületeket.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Az egységek birtokba vették a műveleti területet azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy elvégezzék azt, amivel megbízták őket. Ez végső soron örvendetes.
Szereti a kémfilmeket? Legyen kém… Nem, sajnos ez nem egy rossz komédia – ez a valóság…
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.