Miért félünk az Egyháztól?
Mert jobb, ha az Egyház a barátunk. Hiszen jönnek a választások.
A Román Ortodox Egyház (BOR) továbbra is jelen van a politikai életben, különösen a választási kampányok környékén, a jelöltek pedig vagy nem akarják, vagy nem tudják felmondani ezt a hagyományos kapcsolatot.
Most az első komoly idevágó jelzés a liberálisok (PNL) bukaresti főpolgármester-jelöltjétől, Marian Munteanutól érkezett (aki időközben vissza is lépett – a szerk.), aki azzal érvelt, hogy a legtöbb adófizető ortodox keresztény, akiknek joguk van egy nemzeti katedrálishoz. Ahogy a szurkolóknak is joguk van egy Nemzeti Arénához, ami háromszor többe került, mint a Katedrális. És ahogy a színházlátogatóknak is joguk van egy Nemzeti Színházhoz, amelyet 170 millió euróból újítottak fel (azóta kiderült, hogy a felújítás csak 59 millió euróba került – a szerk.).
Marian Munteanu, aki politikusként a két világháború között a legionáriusok által felhasznált nacionalista ortodoxia felől érkezik, azt reméli, hogy maga mellett tudhatja majd a klérust. A Román Ortodox Egyház, bár a választások előtt állandóan a semlegességét hangoztatja, minden alkalommal – többé-kevésbé kifinomult módon – kijátssza a politikai kártyáját.
Másrészt a Nemzet Megváltásának Katedrális olyan
politikai projekt, melyet minden parlamenti párt felkarolt,
csakhogy a többi politikussal szemben, akik inkább félik az Egyházat, mint hisznek benne, Marian Munteanu igazi hívő, aki ismeri és hirdeti is az ortodox doktrínát. Sokkal hitelesebben és ezért sokkal meggyőzőbben is.
A Szenátus e hét elején minden további nélkül elutasította a környezetvédő Remus Cernea tervezetét, mellyel le akarta állítani a Nemzet Megváltása Katedrális közpénzből történő finanszírozását. Cernea abból indult ki, hogy már 2005-ben is visszaélés történt, amikor a kormány ingyenesen átadott a Pátriárkiának egy 11 hektárnyi, 200 millió eurót érő telket Bukarest kellős közepén, az óriási katedrális megépítése céljából. Sőt, 2007-ben a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) kezdeményezésére a 19/2005. sz. sürgősségi rendeletet úgy módosították, hogy a kormány finanszírozza az úgynevezett Nemzet Megváltásának Katedrálisa megépítését is.
Az építkezés költsége 400 millió euró, ahogy azt a műszaki bizottság elnöke, Nicolae Noica volt közmunkaügyi miniszter előrevetítette, de nem világos, hogy végül mennyit fektet majd be az állam ebbe a gigászi templomba. Úgy becsülik, hogy ez lesz a legdrágább 1989 utáni épület.
A templomépítésre szánt összegek évről évre nőttek, Románia GDP-jével arányosan, így a Felekezeti Titkárság szerint az utóbbi 26 évben minden nap átadtak egy új templomot.
Annak ellenére, hogy a közéletben egyre többen kezdték bírálni az Ortodox Egyház hivalkodó politikáját,
a támogatás az általános trend.
A Taxi együttes Isten a fát kedveli című zeneszáma is ezt bizonyítja, melyben úgy tűnt, mintha 33 művész tiltakozna a Nemzet Megváltása Katedrális megépítése ellen. Később még az együttes énekese, Dan Teodorescu is elhatárolódott ettől az üzenettől, ahogy azt az ismert író, Mircea Cărtărescu is tette a videoklip közzététele után.
Számos értelmiségi és politikus még akkor is inkább az Egyházat támogatja, ha megalomániás túlkapásokról van szó: a hagyomány és a többség nyomására, vagy – talán – félelemből.
Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó: christianpost.com
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Négyezer eurón múlott az ötéves Balog Ronaldo sakkvilágbajnokságon való részvétele
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Batthyáneum: csak román és angol felirat hirdeti, hogy a Codex Aureus felkerült az UNESCO világörökségi listájára
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
Még néhány keresetlen szó Iohannis úr páratlan politikai pályafutásáról
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak
Méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Székely Árpád, az a székelyudvarhelyi földrajztanár és fotográfus, akinek felépüléséért számos jóakaratú ember fogott össze az elmúlt hónapokban.
Koszovó és Székelyföld kötényt ad Romániának
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset
Iskolabusz és személyautó ütközött hétfőn reggel a Maros megyei Csobotány térségében, két gyerek könnyebb sérüléseket szenvedett. A Maros megyei tűzoltóság képeket is közölt az esetről.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A vadonatúj ukrán kisebbségi törvény: valós reformszándék vagy porhintés?
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Visszahódíthatja-e Románia az erdélyi magyarok szívét – Magyarországtól?
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Izsák Balázs a román Szabad Európának: az autonómia nem sértené Románia integritását
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Valóban megtámadná Putyin Romániát?
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
III. Károly Nagy-Britannia királya, nem Romániáé
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
„Miért nem boldogok a románok?” – Így látja anyaországát egy ukrajnai román újságíró
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?
Szántai János
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
