A puskaporos hordó, amelyen üldögélünk a világnak zene a fertályán, egyre nagyobb.
Jelen szöveg az Europa Liberă oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség adta.
A délkelet-európai államok korábban ritkán tapasztalt ütemben vásárolnak fegyvereket. Ugyanakkor mélyülnek az ellenségessé vált etnikumok közötti feszültségek. Oroszország pedig minden erejével hozzájárul ezekhez, még jobban felerősítve a potenciális konfliktust az EU kapujában.
10 használt, de felújított BRMD-2 típusú páncélosról (Radpanzer) van szó, melyek egy Belgrádnak szánt szokatlan csomag részei: 30 T-72 típusú harckocsi és 30 páncélozott jármű. Az orosz nép ajándéka a szerb népnek, írja a Rador által idézett Die Welt német napilap.
Románia azokra az EU-szankciókra hivatkozva tartóztatta fel a szállítmányt, melyekkel a Krím-félsziget 2014-es megszállása miatt sújtották Oroszországot. Az oroszok válaszul légi úton szállították a páncélosokat Szerbiába, Magyarország légterén repülve keresztül, melynek kormányfője, Orbán Viktor folyamatos erőfeszítéseket tesz azért, hogy jó kapcsolatokat tartson fel Vlagyimir Putyin elnökkel (Magyarországnak nem volt mérlegelési lehetősége; forrás itt – a szerk.). Aleksandar Vučić elnök szintén köszönetet mondott július 29-én Putyinnak, mert „megerősítette a szerb fegyveres erők harci erejét”.
és ezzel párhuzamosan kiépítsen egy saját és hatékony fegyveripart. Ez robbanásveszélyes, mert Szerbia Oroszországra támaszkodik, vagyis egy olyan országra, mely Ukrajnában bebizonyította, hogy a fegyverek erejével akarja kiterjeszteni a befolyási szféráját.
Szerbia újra fegyverkezni kezdett 20 évvel a Horvátország és Koszovó elleni háború után, ehhez hozzáadódik a Bosznia elleni konfliktus, melyek célja az ottani szerbek megsegítése volt. E történelmi háttérrel rendkívül fenyegetően hangzik a szerb kormány bejelentése, hogy szükség esetén megtámadja Koszovót, ha az ország saját hadsereget állít fel, írja még a Die Welt.
Egy koszovói hadsereg felállításáról tavaly decemberben határozott a pristinai parlament, éppen azzal az ürüggyel, hogy Szerbia fegyverkezik.
Különösen az új EU-tagállamok – Lengyelországgal kezdve, Magyarországon át Bulgáriáig – korszerűsítik gyors ütemben a szovjet korszakból maradt, reménytelenül elöregedett arzenáljukat. Minden térségbeli ország hosszú távú fegyverkezési programot indított, melyek – országonként változó módon – 2014-től vagy 2017-től 2026-ig vagy 2030-ig tartanak.
Ezek az országok ugyanakkor NATO-tagok is. Az AEÁ és az EU közötti finom politikai egyensúlyozással vásárolják új fegyvereiket. E téren a régióban Lengyelország a legaktívabb: masszívan növelte fegyverkezési kiadásait – 10 milliárd 2017-ben, 2018-ban pedig már 12 milliárd dollár. Jelenleg az ország azon kevés NATO-tagállamok egyike, melyek már teljesítik a Donald Trump amerikai elnök által kért 2 százalékos GDP-arányt. Varsó 2030-ig meg is akarja haladni ezt az arányt, elérve a 2,5 százalékot, ami főleg F35-ös típusú láthatatlan amerikai repülők beszerzését jelenti.
Magyarország F35-ös típusú gépek beszerzésén gondolkodik (Benkő Tibor honvédelmi miniszter cáfolta ezt a felvetést; forrás itt – a szerk.) és jövőre erőteljesen, 20 százalékkal növeli majd a katonai költségvetését. A német Leopard harckocsik és az Airbus harci helikopterei is a kedvencek között szerepelnek.
csak 2017-ben megkétszerezte védelmi kiadásait, kettőről négy milliárd dollárra, Horvátország pedig a lehető legrövidebb idő alatt F-16-os amerikai repülőgépeket akar vásárolni a régi MiG-ek leváltására.
Mindezek a NATO megerősödését jelentik a térségben és nem meglepetés, hogy Oroszország ellenzi ezt. Miközben a NATO elsősorban Albániára, Koszovóra és Horvátországra számít a volt Jugoszláviában, Oroszország Szerbiára és a boszniai Szerb Köztársaságra összpontosít. Az AEÁ egyik legnagyobb bázis Koszovóban van (Camp Bondsteel), Oroszország pedig a boszniai Szerb Köztársaságban akar katonai bázist építeni.
Mivel a szerbek gazdasági szempontból gyengébbek a térségbeli EU-tagállamoknál, Moszkva fegyvereket ajándékoz nekik: Szerbia az említett páncélosok mellett 6 MiG 29-es típusú harci repülőt is kapott, amit Fehéroroszország további nyolccal egészített ki. Az utolsó szállítmány idén februárban érkezett meg. Tehát amikor befejeződik a repülőgépek korszerűsítése,
Bár a repülők és a tankok ajándékok, mégis pénzbe kerülnek: a sajtó beszámolói szerint Belgrádnak csak a repülők korszerűsítésére 185 millió dollárt kell kifizetnie. Ezután a BUK2 és BUK3 típusú légvédelmi rendszerek következnek.
A volt Jugoszlávia országai közül Szerbia fordítja a legtöbb pénzt fegyvervásárlásra: 2017-ben 731 millió dollárt. A következő helyen Albánia van 168 millió dollárral. Ha ehhez hozzászámítjuk még Koszovó terveit, hogy jövőre 98 millió dollárt fordítson erre, az albán tényező nagy súllyal esik majd a latba a balkáni egyensúly esetében.
Az új fegyverkezést politikai viták szövik át. Albánia és Koszovó vámuniót hozott létre és gazdasági szempontból együtt növekednek. Szerbia ezt egy „Nagy-Albánia” létrehozására tett kísérletként értékeli – az albán kormány szeret ezzel a kifejezéssel provokálni.
De még mindig érvényben van a szerb és az albán elnök felvetése, hogy területcserével oldják meg a koszovói politikai helyzetet.
a horvát és a szerb részek csatlakozásával az anyaországaikhoz. Vagy akár Macedónia kettészakadása is, ahol sok albán is él.
Éppen ezek az eszmék rejtenek magukban nagy konfliktuspotenciált, az EU pedig megpróbálja csökkenteni a nézetkülönbséget, magyarázza a Die Welt. A téma egyelőre már nincs napirenden, bár úgy tűnik, az Egyesült Államok nyitott lenne egy területcserére, ha ezzel tartós stabilitást lehet elérni. Az ügyet még nem vetették el.
Egy dolog azonban továbbra is biztos: minél jobban felfegyverkeznek a térségbeli országok, annál veszélyesebbé válnak majd az itteni politikai konfliktusok.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Érdekes dolog elnézni, amint egy korábban még szájhabzó-vérnackó román politikus-megmondó lénytárs váratlanul keblére öleli a Székelyföldet. Tényleg közeleg a nagy mioritikus Utópia?
Csaknem duplájára emelik a DN jelzésű országutak, illetve a gyorsforgalmi utak használatára jogosító útdíjat, és másélfélszeresére emelkedik a Duna belföldi szakaszán épült hidak használati díja.
További híreink: a PSD nagyon nem ért egyet az állami szektort is érintő nadrágszíj-intézkedésekkel, és hiába adott ki pompás oktatóvideót a témában a rendőrség, mégis menyasszonyra lőtt egy férfi.
Csűrrel összeépült kis ház gyúlt ki csütörtökön Csíkszentkirályon.
A 165,7 millió lej értékű aradi beruházás határidőre elkészült, de a hídavató elmaradt, mivel a szerkezeten szemmel látható deformációk jelentek meg még az ünnepélyes megnyitó előtt, így az önkormányzat nem vette át.
Nem bika öklelte fel, ahogy a hatóságok feltételezik, hanem medve ölte meg a pásztort múlt csütörtökön Csíkszereda közelében – állítják a Csíksomlyó Közbirtokosság vezetői. Közben a medvét kilőtték, mert megölt egy fiatal tehenet.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.