// 2025. február 7., péntek // Tódor, Rómeó
Románia

Mi értelme van „édibédire” tervezni a Kommunizmus Múzeumát?

// HIRDETÉS

Egy mérhetetlenül bűnös és káros korszakot úgy bemutatni, hogy olyan volt, mint az összes többi... na, ez túlzás.

A Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCMER) nemrég szervezett egy workshopot, mely a sokatmondó „Védőbeszéd egy Romániai Kommunizmus Múzeuma mellett” címet kapta. A házigazdák mellett angliai, németországi, lettországi, lengyelországi és szlovéniai szakemberek is részt vettek, akiket azért hívtak meg, hogy előadják a múzeumi ábrázolással kapcsolatos saját elképzeléseiket. A vélemények, nyilvánvalóan, eltérőek és néha ellentétesek voltak, de a vita kiemelte annak szükségességét, hogy bármilyen kezdeményezésnek előbb

koherens vízióval kell rendelkeznie,

hiszen, ahogy az egyik résztvevő mondta, „egy múzeum nemcsak tárgyak gyűjteménye”. (Az emlékezés joga/Dreptul la memorie, 2015. június 29., Revista 22)

A téma nem egyszerű, és mint arra mindnyájan emlékszünk, már azelőtt vitákat gerjesztetett, hogy igazán megfogalmazták volna. Következésképpen, bár a témát nem vesézhetjük ki alaposan, azért figyelmeztetni szeretnénk az érintetteket néhány monumentális tévedés elkövetésének veszélyére. A Revista 22 mellékletének bevezető írásában Irina Hasnaş-Hubbard felsorolja a vita fő következtetéseit és a következő tanulságokat említi az első helyen: „1. Egy nagy projekt elindítása előtt fel kell mérni a témát és a közönséget, hogy a közösség úgy érezze, az a múzeum neki készült. A korszakot nem ismerő fiatal közönségnek azt is látnia kell a múzeumban, ami egyes polgárok számára vonzó volt abban a korszakban (ne csak a szörnyűségekről legyen szó).”

Valójában ez pontosan az a fajta tanács, amit diszkréten figyelmen kívül kell hagyni. Ezen az úton haladva a kommunizmus leírása „árnyalttá” és „relativizálóvá”, sőt, bizonyos részleteiben éppenséggel „csábítóvá” is válna. A végén még azt látnánk, hogy a kommunista korszak ugyanolyan volt, mint bármelyik másik, pozitív és negatív részekkel. De ha elfogadjuk ezt a szemléletmódot, akkor

mi értelme lenne egy külön múzeumnak a kommunizmusról?

Miért ne hoznánk létre egy múzeumot a világháborúk közötti időszakról, vagy a XIX. századról és így tovább? Sőt, a kommunizmust talán éppen így lehetne „tárgyilagosan”, ideológiai hangsúlyok nélkül bemutatni, hiszen a történelem szélesebb panorámájába illesztve sokkal jobban leleplezné önmagát.

Az az igazság, hogy az, aki egy relativizáló perspektívát kínál (mely „nem csak a szörnyűségekről szól”), implicit módon egy kommunizmusnak szentelt múzeum értelmét is tagadja. Nincs értelme létrehozni egy szimbolikusan egy bizonyos dolognak szentelt teret, ha nem a kivételességét akarod kiemelni, azt, amiért érdemes mindig felidézni, egy történelmi sorsunkat meghatározó tényt, vagyis végső soron valami olyasmit, ami kilóg a sorból. Egy kommunizmusról szóló múzeumnak csak kivételességként, vagy a dolgok lényegének bemutatásaként van értelme, különben egy nagyobb történelmi múzeum egyik, a többitől nem különböző terme lenne. Amikor Horia Bernea létrehozta a Parasztmúzeumot, nem egy történelmi, hanem metafizikai valóságot tartott szem előtt, a történelmetlenséget, egy életmód lényegét akarta formába önteni. Ezért aztán az intézmény élén őt követő utódai elárulták, amikor a mostani falusiasság szociológiai elemeit is belevették a kiállításba.

Elméletileg elképzelhető lenne

egy kommunista perspektívából szemlélt

kommunizmus múzeuma is, egy elpuskázott kísérlet mementójaként és a jövő militánsainak szánt figyelmeztetésként. Az emberi társadalom folyamatos fejlődése és a társadalmi egyenlőség elterjedése hipotézisének elfogadásával a XX. századi forradalmat primitív, tragikus zuhanásokban szétesett repülő szerkezetekhez hasonlóan is lehetne ábrázolni. Így tehát a XX. század egy külön emléképületet igénylő előfutárok százada lenne. Csak arra kívánok rámutatni, hogy a választott perspektívától (tragikus tévedés, bűnös vállalkozás, hősies kísérlet, vagy egy jövőbeni győzelem előjele) függetlenül, egy múzeumot csak az tehet indokolttá, ha tárgya különleges jelentéssel ruházható fel. Márpedig, ha a kommunizmusról olyan „vitatott” történelmi korszakként beszélnek, melynek során súlyos tévedéseket követtek el, de melynek csábító aspektusai is vannak, ez egyszerűen szükségtelenné tenné egy külön ennek szentelt kiállítótér létrehozását.

A fentebb idézett bekezdés egy másik, legalább ilyen óriási tévedést is tartalmaz. Egy múzeumnak – állítják –

elébe kellene mennie a közönség igényeinek

és bizonyos mértékig az elvárásait kellene kiszolgálnia: „a közösségnek éreznie kellene, hogy az a múzeum érte jött létre”. Ez minden bizonnyal igaz lenne, ha egy szórakoztató parkról, vagy közhasznú helyről lenne szó. De ebben az esetben pont az ellenkezője igaz: a múzeumnak minden elvárással szembe kellene mennie és minden tudatlanságot sokkolnia kellene, a látogatót ki kellene zökkentenie a „normalitás” légköréből és egy teljesen váratlan perspektíva elé kellene őt helyeznie.

Nem érdemes létrehozni egy olyan múzeumot, melynek az lenne a célja, hogy kímélje az érzéseket, valamint vonzó és „nézhető” legyen, megfelelve azok ízlésének, akik amúgy sem tudják, mire számítsanak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja a politikai elit Călin Georgescut 

Sólyom István

Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.

Călin Georgescu, az influenszerek és az M-elmélet – soha nem tudtunk ilyen sokat és ilyen keveset a világról

Fall Sándor

„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Románia: az ország, ahol történhet bármi, az államelnök, a miniszterelnök nem akar lemondani…
Főtér

Románia: az ország, ahol történhet bármi, az államelnök, a miniszterelnök nem akar lemondani…

… közben kiderült, hogy a román hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok emberei Kongóba utazgattak kicsit zsoldoskodni (megáll az ész!)… és láss csudát: így vezet egy kolozsvári trolisofőr… lábbal.

Páros lábbal szállt bele Georgescuba az egyik erdélyi futballcsapat játékosa
Krónika

Páros lábbal szállt bele Georgescuba az egyik erdélyi futballcsapat játékosa

Keményen nekiment az elnökválasztás érvénytelenített első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescunak Alexandru Chipciu, a Kolozsvári U labdarúgócsapatának játékosa.

Hajrá, Daniel David, menj csak neki buldózerrel az oktatási rendszernek!
Főtér

Hajrá, Daniel David, menj csak neki buldózerrel az oktatási rendszernek!

A diákok riasztóan nagy része funkcionális analfabéta, sokan mégis azon hőbörögnek, hogy miért akar változtatni az oktatásügyi miniszter a rendszeren.

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány
Székelyhon

Kiesett a harmadik emeletről, súlyosan megsérült egy diáklány

Kiesett a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola bentlakásának folyosóablakán egy diáklány, akit a reggeli órákban az iskola vezetősége fegyelmi vétség miatt hallgatott ki. Súlyosan megsérült, ezért Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe szállították.

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron
Krónika

„Beszéljen románul!” – követelte a sztrókos pácienshez kiszálló mentőorvos Kolozsváron

Ingerült hangon követelte a román nyelv használatát egy rosszullétre panaszkodó idős személyhez kiszálló mentőorvos Kolozsváron – a felháborító esetről a Szabadság helyi napilap portálja számolt be szerdán.

Nem találták meg az eltűnt fiatalembert, szombaton is folytatják a keresését
Székelyhon

Nem találták meg az eltűnt fiatalembert, szombaton is folytatják a keresését

Második napja keresnek egy fiatalembert a zetelaki víztározóban, aki alatt feltehetően beszakadt a vékony jég.

// még több főtér.ro
Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől
2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?
2022. december 02., péntek

Milyen Erdélyt kívánunk december 1-re?

Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete
2022. október 28., péntek

Schengen-mizéria: a románok Európa megtűrt nemzete

Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.

Különvélemény

Se kiköpni, se lenyelni nem tudja a politikai elit Călin Georgescut 

Sólyom István

Egy módja van annak, hogy elkerülje Románia a nemzetközi arcvesztést: hagyják indulni a májusi elnökválasztásokon a decemberi első forduló nyertesét.

Călin Georgescu, az influenszerek és az M-elmélet – soha nem tudtunk ilyen sokat és ilyen keveset a világról

Fall Sándor

„Az emberiség” soha nem látott tudományos és technológiai eredményeiből „az emberek” egyre kevesebbet értenek. Tényleg csak egy Isten menthet meg minket?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Miért sarkalatos Románia számára az Egyesült Államokkal való barátság?

Sólyom István

Lord Palmerston szerint a politikában nincsenek állandó barátok, sem állandó ellenségek, csak állandó érdekek vannak. Mindemellett léteznek a román–amerikai kapcsolatok.

Valláselhagyás Erdélyben – megkönnyebbülés vagy kihívás?

Sánta Miriám

Személyes krízis, az egyházban való csalódás, vagy intellektuális kétely következményeképpen hagyják el az emberek a vallásukat.

// HIRDETÉS