Közeledik az államfőválasztás és van egy sor hasonlóság korábbi helyzetekkel. De újdonság is akad, persze.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.
2019-ben lesz a nyolcadik versengés Cotroceni-ért és a harmadik az EU-hoz csatlakozásunk óta. Néhány elem azonos a korábbi alkalmakkal. Ezek közül ötöt említenék:
Először is, a hivatalban lévő elnök szeretné újraválasztatni magát, ahogy azt korábban Ion Iliescu (1992-ben és 1996-ban) és Traian Băsescu (2009-ben) akarta, a három kísérletből kettő (az első és az utolsó) sikerrel járt.
Aztán az is megfigyelhető, hogy a kormányfő elnökjelölt: ugyanez volt a helyzet 2000-ben (amikor Mugur Isărescu is elindult), 2004-ben (amikor Adrian Năstase akarta a Victoria-palotát a Cotroceni-palotára cserélni) és 2014-ben (amikor a kormányt Victor Ponta vezette): említsük meg, hogy mindhárom próbálkozás kudarcot vallott. Különben más volt kormányfő is elvesztette a Cotroceni-ért folyó versenyt, bár a szavazás idején nem voltak hivatalban: így járt Petre Roman (1996-ban, 2000-ben és 2004-ben), Theodor Stolojan (2000-ben) és Călin Popescu Tăriceanu (2014-ben). Úgy tűnik, hogy a polgárok a kormányfőket nem tartják megfelelőnek az államfői tisztségre. Ezzel szemben bejutott Cotroceni-be egy javasolt, de végül ki nem nevezett kormányfő: Klaus Iohannis.
Harmadsorban, a jelenlegi kampányra, akárcsak 2014-ben, néhány hónappal az európai parlamenti választás után kerül sor: öt évvel ezelőtt az európai parlamenti voksolást megnyerők által támogatott jelölt elvesztette az elnökválasztási döntőt.
Egy másik hasonlóság a felmérésekkel kapcsolatos: akárcsak 2009-ben, a voksolás előtt három hónappal nem a PSD-t tartják a legesélyesebbnek. Az összes többi esetben a szociológusok biztos győzteseknek jelezték előre a pészédéseket (PSD) és az elődjeiket (FSN, FDSN, PDSR).
Végül a 2019-es kampány – akárcsak az 1996-os és a 2009-es – három összehasonlítható méretű, 20 és 30 százalék közé mért politikai erővel indul. 23 évvel ezelőtt a CDR-ről , a PDSR-ről és a PD-ről, egy évtizede pedig a PDL-ről, a PSD-ről és a PNL-ről volt szó. Ma a PNL, a PSD és az USR–PLUS szakadt el a középmezőnytől.
A politikai színtéren újdonságok is vannak. Szimmetria okán szintén ötöt említenék meg:
Először is a jelölések jelenlegi konfigurációjában a felmérések annak a lehetőségét vetítik előre, hogy a PSD nem kerül be a döntőbe. Viorica Dăncilă, bár a párt vezetője, a legutóbb nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásban a hatodik helyen állt.
Másodsorban ez az első alkalom, hogy a PNL jelöltje – jelen esetben a hivatalban lévő elnök – a legtöbb szavazat várományosa. Öt évvel ezelőtt 27-32 százalékot jósoltak Klaus Iohannisnak, míg az ellenfelének 36-42 százalékot. A PNL korábbi jelöltjei – 2000-ben Stolojan, 2009-ben Crin Antonescu – legfeljebb a harmadik helyen szerepelt a választás előtti felmérésekben.
A harmadik új elem a politikai kontextusra vonatkozik: a választásra úgy kerül sor, hogy a hivatalban lévő elnök ötévnyi mandátumából négy év politikai társbérleti körülmények között zajlott, ugyanis Klaus Iohannisnak sohasem volt a saját pártjából származó kormányfője.
A jelezni kívánt negyedik újdonság az, hogy egy volt kormányfő is részt vesz a kampányban, de nem elnökjelöltként, hanem a Victoria-palotába újra javasolt jelöltként: Dacian Cioloşról van szó, aki Dan Barnával, a PLUS-ból és USR-ből álló Szövetség elnökjelöltjével indul majd párban.
Végül a 2019-es kampányban eddig nem tapasztalt helyzet áll elő: a kormánykoalíció két pártjának vezetői – legalábbis egyelőre – egyaránt elindulnak a cotroceni-i tisztségért. A 2009-es és a 2014-es kampányokban a PSD–PDL-, illetve a PSD–PNL-kormánykoalíciók két, illetve hat hónappal az elnökválasztás előtt felbomlottak, mert lehetetlenné vált az elnökjelöltek együttélése a kormányban.
Tartózkodom bármiféle jóslattól.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.