Közeledik az államfőválasztás és van egy sor hasonlóság korábbi helyzetekkel. De újdonság is akad, persze.
Jelen szöveg a Marginalia oldalon közölt cikk fordítása. Az alcímeket a szerkesztőség emelte ki.
2019-ben lesz a nyolcadik versengés Cotroceni-ért és a harmadik az EU-hoz csatlakozásunk óta. Néhány elem azonos a korábbi alkalmakkal. Ezek közül ötöt említenék:
Először is, a hivatalban lévő elnök szeretné újraválasztatni magát, ahogy azt korábban Ion Iliescu (1992-ben és 1996-ban) és Traian Băsescu (2009-ben) akarta, a három kísérletből kettő (az első és az utolsó) sikerrel járt.
Aztán az is megfigyelhető, hogy a kormányfő elnökjelölt: ugyanez volt a helyzet 2000-ben (amikor Mugur Isărescu is elindult), 2004-ben (amikor Adrian Năstase akarta a Victoria-palotát a Cotroceni-palotára cserélni) és 2014-ben (amikor a kormányt Victor Ponta vezette): említsük meg, hogy mindhárom próbálkozás kudarcot vallott. Különben más volt kormányfő is elvesztette a Cotroceni-ért folyó versenyt, bár a szavazás idején nem voltak hivatalban: így járt Petre Roman (1996-ban, 2000-ben és 2004-ben), Theodor Stolojan (2000-ben) és Călin Popescu Tăriceanu (2014-ben). Úgy tűnik, hogy a polgárok a kormányfőket nem tartják megfelelőnek az államfői tisztségre. Ezzel szemben bejutott Cotroceni-be egy javasolt, de végül ki nem nevezett kormányfő: Klaus Iohannis.
Harmadsorban, a jelenlegi kampányra, akárcsak 2014-ben, néhány hónappal az európai parlamenti választás után kerül sor: öt évvel ezelőtt az európai parlamenti voksolást megnyerők által támogatott jelölt elvesztette az elnökválasztási döntőt.
Egy másik hasonlóság a felmérésekkel kapcsolatos: akárcsak 2009-ben, a voksolás előtt három hónappal nem a PSD-t tartják a legesélyesebbnek. Az összes többi esetben a szociológusok biztos győzteseknek jelezték előre a pészédéseket (PSD) és az elődjeiket (FSN, FDSN, PDSR).
Végül a 2019-es kampány – akárcsak az 1996-os és a 2009-es – három összehasonlítható méretű, 20 és 30 százalék közé mért politikai erővel indul. 23 évvel ezelőtt a CDR-ről , a PDSR-ről és a PD-ről, egy évtizede pedig a PDL-ről, a PSD-ről és a PNL-ről volt szó. Ma a PNL, a PSD és az USR–PLUS szakadt el a középmezőnytől.
A politikai színtéren újdonságok is vannak. Szimmetria okán szintén ötöt említenék meg:
Először is a jelölések jelenlegi konfigurációjában a felmérések annak a lehetőségét vetítik előre, hogy a PSD nem kerül be a döntőbe. Viorica Dăncilă, bár a párt vezetője, a legutóbb nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásban a hatodik helyen állt.
Másodsorban ez az első alkalom, hogy a PNL jelöltje – jelen esetben a hivatalban lévő elnök – a legtöbb szavazat várományosa. Öt évvel ezelőtt 27-32 százalékot jósoltak Klaus Iohannisnak, míg az ellenfelének 36-42 százalékot. A PNL korábbi jelöltjei – 2000-ben Stolojan, 2009-ben Crin Antonescu – legfeljebb a harmadik helyen szerepelt a választás előtti felmérésekben.
A harmadik új elem a politikai kontextusra vonatkozik: a választásra úgy kerül sor, hogy a hivatalban lévő elnök ötévnyi mandátumából négy év politikai társbérleti körülmények között zajlott, ugyanis Klaus Iohannisnak sohasem volt a saját pártjából származó kormányfője.
A jelezni kívánt negyedik újdonság az, hogy egy volt kormányfő is részt vesz a kampányban, de nem elnökjelöltként, hanem a Victoria-palotába újra javasolt jelöltként: Dacian Cioloşról van szó, aki Dan Barnával, a PLUS-ból és USR-ből álló Szövetség elnökjelöltjével indul majd párban.
Végül a 2019-es kampányban eddig nem tapasztalt helyzet áll elő: a kormánykoalíció két pártjának vezetői – legalábbis egyelőre – egyaránt elindulnak a cotroceni-i tisztségért. A 2009-es és a 2014-es kampányokban a PSD–PDL-, illetve a PSD–PNL-kormánykoalíciók két, illetve hat hónappal az elnökválasztás előtt felbomlottak, mert lehetetlenné vált az elnökjelöltek együttélése a kormányban.
Tartózkodom bármiféle jóslattól.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Így utazunk és pisilünk mi útközben, itt nálunk Erdélyben. Mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve.
Megnyitottak vasárnap reggel 7 órakor a Romániában kialakított szavazókörzetek: országszerte csaknem 19 ezer szavazóhelyiségbe várják a szavazásra jogosult több mint 18 millió román állampolgárt, megválasztani a parlament és a szenátus tagjait.
Észbe kaptak a román hatóságok, rácsuknák az ajtót a Călin Georgescut kezére. Eközben Háromszéken macsetével gyilkolt egy részeg férfi.
Újabb választást tartanak vasárnap Romániában, ezúttal a parlament összetételéről döntenek a romániai választópolgárok.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Magas feldolgozottságú hivatalos részeredményeket közöltek már hétfőn reggel a 2024-es romániai parlamenti választásokról. Az RMDSZ 6 százalék fölött teljesített.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
Az ukrán vezetés afféle adu ászként csapta ki a jogszabályt az asztalra. A kisebbségi közösségek szerint viszont inkább arról szól, hogy kiszúrják vele a nagyvilág szemét.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
A román politikai elit képtelen felfogni, hogy ha szeretné megnyerni magának a magyar nemzetiségű román állampolgárokat, akkor Bukarestnek egy ahhoz hasonló stratégiára van szüksége, mint amit Budapest gyakorol több mint egy évtizede.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Nem olyat, amilyen a Csoma Botond parlamenti felszólalása által kiváltott reakciókból körvonalazódik. Ciprian Mihali írását szemlézzük.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Közvetlen demokrácia és közvetett diszkrimináció: az SZNT elnöke terjedelmes interjúban fejthette ki álláspontját a román nyelvű közönségnek.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
Ezt nem mi állítjuk, hanem egy román lap publicistája, aki sérelmezi, hogy Magyarország, amely folyamatos háborúban áll Brüsszellel, tagja lehet a schengeni övezetnek, Románia viszont nem.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
George Friedman szerint ez is egy lehetséges opció, de nem valószínű, mert kudarccal végződne.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Van-e jövője a monarchiának? Lehet, de nem nálunk – véli a volt román külügyminiszter.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Marin Gherman az orosz–ukrán háború kitörése után menekült Romániába. Most összegezte a tapasztalatait.
Nem elég siránkozni, hogy az egész ország a TikTokon lóg és hogy az álhírek nemzetbiztonsági veszély jelentenek.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.